A farkast „fokozottan védett állatfaj” helyett „védett állatfajjá” minősítették át a Berni Egyezmény Állandó Bizottságának keddi ülésén, ami nemcsak az eddigi farkasmegőrzési törekvésekből űz csúfot, hanem veszélyes precedenst is teremt.
Az uralkodó vélekedés szerint a farkasok vad életmódjának elhagyása miatt csökkent jelentősen a kutyák agya, de egy friss kutatás szerint túlbecsülik a háziasítás evolúciós erejét.
De akár olyan mikroorganizmusokat is, amelyek új gyógyszerek fejlesztésében segíthetnek. Az ősfarkas fogai, bundája és egyes szervei kiváló állapotban megőrződtek, bélrendszeréből már mintát is vettek.
Amerikai anatómusok az afrikai hiénakutyáknál azonosították a vizuális kommunikációért felelős szemkörüli izomcsoportokat.
A világ legnagyobb farkasprogramjának kidolgozói azt remélték, hogy a ragadozók újraindítják azt a láncreakciót, amely révén a növekvő biodiverzitás szavatolja az ökoszisztémák természetes egyensúlyát. Mint kiderült, az élő rendszerek jóval bonyolultabbak ennél.
Rick McIntyre amerikai biológus lenyűgöző könyvben mutatja be a Yellowstone Nemzeti Park farkas-visszatelepítési programját. A főszereplők: a 8-as, a 21-es, a 302-es és a 06-os számú alfa.
Évtizedeken át fokozottan védett fajnak számított, most azonban úgy fest, indokolt esetben ismét vadászhatóvá válhatnak az európai farkasfajok.
A falka helyett a magányt, a párkapcsolat helyett egy hármas felállást és a bevett vadászati technikák helyett a harcot választotta, végzetét mégsem ez okozta.
A rekorder vándormadarak életük során annyit repülnek, hogy többször eljuthatnának a Holdra meg vissza, és a hosszúszárnyú bálna, a kérgesteknős, a mongol farkas vagy a sarki nyúl sem ijed meg a távolságtól. De melyik állat képes megtenni 13 560 kilométert 11 nap alatt?
Ráadásul a kétes megítélésű ragadozónak nagyon fontos ökológiai szabályozói szerep jut Magyarországon is.
Az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói a domesztikáció során végbement változások mellett legújabb vizsgálatukban olyan eredményekre jutottak, amelyek nem csak elméleti, hanem alkalmazott szempontból is fontosak.
Az ELTE etológusainak hétfőn publikált úttörő tesztsorozata eddig nem ismert összefüggéseket tárt fel a genetikai rokonság mértéke, az egyed kora, illetve neme és a farkasok hangja által kiváltott reakciók között.
A korábbi kutatások bizonyították a toxoplazmózis viselkedésre gyakorolt hatását, ám funkcióját csak a zsákmányállatok esetében sikerült magyarázni. Egy frissen publikált kutatás következtetései szerint a mai csúcsragadozók evolúciós közelmúltja lehet a megfejtés.
A világ első klónozott sarki farkasa a Maya névre hallgat, a születését egy pekingi biotechnológiai cég jelentette be. Mayát egy másik Maya DNS-éből klónozták, a munka két éven keresztül tartott, a farkas után pedig más fajokat is klónozhatnak majd.
A speciálisan kiképzett kutyák az elmúlt hét évben több mint 500 mérgezéses eset bizonyítékaira bukkantak rá, így nagyban segítik az akár védett vagy veszélyeztetett állatok védelmét.