Alapvető kérdés, hogy lehet-e mindenkinek biztosítani a jóllétet anélkül, hogy túllépnénk bolygónk természeti korlátait. De hogyan mérjük a fejlettséget, ha nem a bruttó nemzeti jövedelemmel? A komplex téma vizsgálatában a TÁRKI szakértői is részt vettek.
A Föld eltartó képessége egy nemrég közölt kutatás szerint heti 255 gramm húsfogyasztást képes fedezni. De ne szaladjunk marhahúsért, ha védeni akarjuk a bolygót.
Most üthet vissza, hogy sokáig Kína volt a világ szeméttelepe, miközben feléltük a Föld nyersanyagkészleteit. Az EU a következő évtizedekben szeretne átállni a körforgásos gazdaságra, de a magyar környezetgazdász szerint ez nem lesz könnyű menet.
Kérdés, hogy az emberiség kész-e elfogadni, hogy egy MI által vezérelt globális modell közvetítésével hozza meg döntéseit – olyan modellével, ami nyitott a párbeszédre, partnerei elé tárja az összes lehetséges megoldást, és megmutatja, hogy az egyes szereplőknek javasolt döntés miként hat másokra.
A fenntarthatósági célok elérése nehéz, de nem lehetetlen, csak épp a globális gazdaságot és környezetvédelmet kell összehangolni hozzá. A nemnövekedés elmélete, a veganizmus vagy a szuperfehérre festett épületek tetőkertjei is segíthetnek ebben, de egy biztos: összefogás nélkül nincs jövője a mai társadalomnak.
Tényleg Európa-bajnokok vagyunk térkövezésben és aszfaltozásban? Mennyire görcsöljünk rá a környezettudatosságra? Szabad-e húst ennünk ezután is? Mennyire fontos a szívószálak elleni harc? Bartus Gábor környezetgazdász, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára a Qubit podcastjában.
Az emberi fogyasztásra alkalmas rovarok és csúszómászók piaca a következő 5 évben hozzávetőleg 40-45 százalékkal nő. Miközben néhány befektető a fenntartható fejlődés zálogát látja az entomofágiában, a kétkedők szerint a rovarok tömegtenyésztése nem feltétlenül tenne jót az ökoszisztémának.