Egy kis ősi DNS, egy kis klónozás, egy kis génszerkesztés, és kész is vannak az óriásfarkasbébik. A tudósok kétkedve fogadják a több mint tízezer éve kihalt faj feltámasztásának hírét, de a dallasi Colossal Biosciences már a dodó és a mamut „újjáélesztésén” ügyködik.
A Kaloula conjuncta stickeliből mindössze hét példány került elő 1944 óta, ezért sokáig azt hitték, hogy a faj kihalt. Egy friss vizsgálat szerint nem egészen ez történt: az állat két másik békafaj hibridizációjával jött létre, de nem volt képes szaporodni.
A kutatók eredetileg a gyulladásokkal és az öregedéssel összefüggő állapotok genetikailag szabályozott biokémiai hátterét kívánták feltérképzeni.
A 23andMe, a Szilícium-völgy biotechnológiai forradalmának vezére fénykorában 6 millárd dollárt ért, most jó, ha 20 milliót. A filmbe illő sztori végén a cég több millió felhasználója járhat igazán rosszul, de egyelőre nem tudni, hol kötnek ki a legszemélyesebb adataik.
Szerencsés géneket örökölt, amelyek fiatalon tartották sejtjeit, de sok más is kellett a tavaly elhunyt Maria Branyas hosszú és egészséges életéhez.
Egy Tunéziában előkerült, 8 ezer éve élt férfi maradványainak DNS vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: európai vadászó-gyűjtögető felmenőket.
Kicsiben kell kezdeni, hogy nagyot lehessen alkotni.
A genetikai kapcsolati háló része egy olyan személy is, aki a valaha felfedezett legnagyobb mongóliai sírban volt eltemetve. A kutatásból az is kiderült, hogy a Kárpát-medencében még a hunok érkezése után sem élt jelentős ázsiai vagy sztyeppei származású közösség.
Megtalálták az első olyan, a beszédhez kötődő variánst, amely a modern emberben megtalálható, de a neandervölgyi és gyenyiszovai rokonainkból még hiányzott.
Huszonhét ország többmillió lakójának adatait vizsgálta egy új kutatás, és konkrét, a rendellenességgel összefüggésbe hozható géneket is azonosított.
Nyelvészek és régészek évtizedek óta vitáznak az indoeurópai nyelvek eredetéről, amiket ma a Föld lakosságának közel 40 százaléka anyanyelvi szinten beszél. Egyelőre a friss kutatás sem győzött meg mindenkit.
Huszonkilenc ország ötmillió lakosának adatai alapján számos kockázati tényezőt azonosított egy új kutatás, amely a depresszió megelőzésében és a gyógymódok megtalálásában is segíthet.
Harcos lehetett az a nő, akinek maradványaira Sárrétudvariban találtak rá, egy középkori temetőben. Ez pedig arra is utal, hogy a 10. századi magyarok élete összetettebb volt, mint gondoltuk.
A 2018-ban indult kutatás eredményeiből kiderült, hogy a magyarokhoz köthető egyének már honfoglalás előtt megjelentek a Dunántúlon.
A jelenséget feltáró Ferdinand von Meyenn, a Zürichi Műszaki Egyetem professzora a Qubitnek elmondta, hogy a felfedezés precíziós terápiáknak ágyaz meg, de ezek kifejlesztése még évekbe telik.