Az Antarktisz furcsa rózsaszín sziklái vezettek el egy, a mélyben rejlő hatalmas gránittömb felfedezéséig
Sehogy sem illettek a tájba a rózsaszín kőzetek, kiderült, hogy a mélyben rejlő, 100 kilométer széles gránittömbbel vannak kapcsolatban.
geológia
Vigyázat, itt sárkányok laknak!
Hol állt Atlantisz? Térképre lehet-e vinni az Iliászt? Mi a helyzet a sárkányfosszíliákkal? Hivatalosan 1968 óta létezik a geomitológia, amely a mítoszok tudományos, leginkább földrajzi hátterével foglalkozik, a művelői között pedig ugyanúgy akadnak geológusok, mint irodalmárok vagy antropológusok. Mi értelme ennek?
Megfejtették, miért volt annyira pusztító a fukusimai balesethez vezető 2011-es japán földrengés
A 9,1-es földrengést okozó törés egy puha és csúszós agyagrétegben ment végbe. Ez segít megmagyarázni, hogy a rengés miért viselkedett annyira másként, mint a kutatók a modellek alapján várták volna.
Túlélhették a kréta végi kihalást az ammoniteszek
A különleges dániai lelőhelyen tett felfedezés alapján az ikonikus puhatestűek még egy ideig eléldegéltek a földtörténeti újidőben. Már csak azt kell megfejteni, hogy miért tűntek el nem sokkal később.
Magyar kutatók módszere segít megfejteni a tündérkörök geofizikai rejtélyét
Az angol nyelvű szakirodalomban fairy circle néven tárgyalt, vegetációs anomáliával járó felszíni depressziók a természetes hidrogén megjelenési formái.
„Lehet, hogy a boltban kapható ásványvíz még a török hódoltság idején hullott le csapadékként”
Az ásványvíz gyakran több ezer évet tölt a föld mélyében, mielőtt felszínre kerülne, hogy aztán ellenőrzött körülmények között palackozzák, és eljusson a fogyasztókhoz. De mi különbözteti meg az ásványvizet a sima csapvíztől?
Hiába pakolták ki az oroszok, a turisták és a múzeumok is, a Sátorkőpusztai-barlang még mindig lenyűgöző látvány
Az Esztergom melletti, tíz emelet mély barlangot az azt először tudományos igénnyel bejáró Jakucs László egy élet felfedezésének nevezte, nem sokkal később viszont az itt látható különleges gipszmennyországot elkezdték elhordani. A nagyteremhez ma egy 9 méter hosszú létrán kell lemászni, de megéri.
3D-vizsgálattal térképezték fel az óceán alján fekvő Nadir-krátert, amely a dinoszauruszok kihalása idején keletkezett
A 900 méter mélyen fekvő, 9 kilométer átmérőjű kráterről kiderült, hogy az eddig hittnél nagyobb aszteroida okozta, és a becsapódás egy több száz méteres cunamit is elindított.
Grönland mozgásban van, változik az alakja, és ezt most már mérni is tudjuk
Észak-nyugati irányba mozdult a világ legnagyobb szigete, húsz év alatt, évente két centit. Eközben pedig az alakja is változott. De miért?
Valami történt húsz éve a Föld mélyében, ami némileg átrendezte a bolygó gravitációs mezejét
A GRACE projekt műholdjai észlelték a gravitációs tér változását, de a kutatók csak most jöttek rá, mi állhatott a jelenség hátterében.
Az Ausztráliában talált furcsa üvegtörmelék egy komoly aszteroida-becsapódás nyoma, csak éppen sehol a kráter
Az Ausztrália déli részén szétszórt furcsa üvegdarabok egy 11 millió évvel ezelőtti rejtélyes becsapódásból származhatnak.
A rejtélyes szibériai óriáslyukakra a sarkvidéki gázmezők adhatnak magyarázatot
Az Oslói Egyetem geológusai a korábbiaknál meggyőzőbb teóriával álltak elő.
Tényleg létezik kék láva, ez folyik a Kawah Ijen vulkánból
Ez az egyetlen vulkán a világon, amely rendszeresen kék színű lánggal ég, köszönhetően a nagy mennyiségű kéngáznak, amely reakcióba lép az oxigénnel.
Egy hatalmas cunami emelte 40 méteres magasságba Tonga szent szikláját, a Maka Lahit
Az 1300 tonnás mészkőszikla a parttól 200 méterre, egy domb tetején áll. Egy friss kutatásból kiderült, hogy mikor és hogy került oda.
Először figyeltek meg kutatók vulkánkitörést egy óceánközépi hátságon
Amerikai kutatók egy hidrotermális kürtőt vizsgáltak a Csendes-óceánban, amikor egy április végi merülésen az óceánba ömlő friss lávára lettek figyelmesek. Minderről kutató tengeralattjárójukkal videófelvételt is készítettek.