Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a fontos vándorlási útvonalakat és túlélési stratégiákat ismerő, tapasztalt egyedek hozzájárulása nélkülözhetetlen az állati közösségekben, sokszor mégis ezeket veszik célba a vadászok és a halászok.
A 640 kilométer hosszan kanyargó csatornarendszert 4 ezer éve építették a mai Belize területén élő vadászó-gyűjtögető népek.
Egy frissen felfedezett gönnersdorfi rajz tanúsága szerint már 15,500 évvel ezelőtt is csapdával vagy hálóval fogtak halat a Rajnából.
Nem elég, hogy a nevében benne van, a fenntartható halászat definícióját a jelenlegi ismeretekhez és tudáshoz kell igazítani úgy, hogy ne merüljenek ki a tengeri erőforrások.
A francia, belga, holland és brit halmaradványok vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a sima lepényhal volt a nyertes.
A WWF szerint július 9-re Európai Unió már felélte azt a halkészletet, amit képes kitermelni. Országokra lebontva sem jobb a helyzet.
Az Exeteri Egyetem friss kutatása szerint a madarak azért fosztogatnak a városban, mert az emberi táplálék könnyen hozzáférhető, de ha szabadon dönthetnek, inkább halat és kagylót ennének.
A tengerfenéken évszázadok óta nyugvó karbonkészletek felkavarása nem tűnik túl jó ötletnek, egy friss kutatásból pedig most kiderült, hogy pontosan mennyire nem az.
Az elsősorban uszonyuk, de májuk és húsuk miatt is egyre nagyobb mennyiségben halászott állatok 30 százaléka valamelyik veszélyeztetett faj képviselője.
Petícióval és rövid animációs filmmel hívja fel a figyelmet az óceánok állapotára a szervezet.
Hetekkel azelőtt, hogy az ország a fukusimai erőmű tríciummal szennyezett hűtővizét a Csendes-Óceánba eresztené.
A 6 ezer évesnek becsült fémeszközt az ókori filiszteus Askelón városának területén ásatásokat végző izraeli régészek találták meg.
A japán konyha népszerűségével egyre több angolnák esznek a népek, csakhogy az európai és amerikai angolnák súlyosan veszélyeztetettek. Valóságos angolnamaffia alakult ki a világon, Európában az Ázsiából csempészett halakat eszik, Ázsiában meg az Európából lopottat.
Az elektromos impulzusokat kibocsátó készülék 91 százalékkal csökkentette a kifogott kékcápák számát, miközben a zsákmányolt tonhal mennyisége nem csökkent.
Az elmúlt években elszaporodtak az északi vizekben a királyrákok, most viszont hírmondójuk is alig akad, a becsült populáció 90 százaléka eltűnt. Az alaszkai hatóságok szerint az állatokat túlhalászták, de a klímaváltozás is felelős lehet a rákok pusztulásáért.