Miért terjednek hétszer gyorsabban az álhírek, mint a valódiak?
Erre a kérdésre is választ ad Janosov Milán hálózatkutató kötete, a DATA - Így hálóznak be az adataid!, amit a szerző a múlt héten Barabási Albert László társaságában mutatott be.
hálózatkutatás
Barabási Albert László: „A ChatGPT algoritmusa egyszerre elegáns és primitív”
Mennyibe kerül Magyarország összes lakosának minden GPS-adata egy hónapra? Mit tud a ChatGPT, amit korábban más nem tudott? Hogyan segített a hálózatkutatás a covid legyűrésében? Aki válaszol: Barabási Albert László és Janosov Milán hálózatkutató, akinek új kötetét csütörtökön mutatták be a CEU-n.
Káprázatos ábrákon tárja fel a foci-vb hálózatait két magyar adattudós
Melyik csapatok költötték a legtöbbet a katari világbajnokságon szereplő játékosokra? Hol termelik ki a legdrágább tehetségeket? Na és el lehet-e jutni Messitől a Fradiban játszó Laidouniig a kapcsolati hálóban?
Azért vannak a jó barátok, hogy meghosszabbítsák az életed
Robin Dunbar brit antropológus szerint az ember legfeljebb 150 barátságot képes kezelni. Kutatásaiból kiderült, hogy barátainkban elsősorban önmagunkat keressük, és hogy a baráti kapcsolatok hiánya legalább olyan káros az egészségre, mint a dohányzás.
Egy hálózatkutató kiszámolta, milyen könnyű biciklizni Budapesten
Ami a Bubi-állomások elérhetőségét illeti, a belváros jól áll, a külső kerületek kevésbé, de 15 percnyi sétával szinte bárhonnan elérhető egy bicikliút a fővárosban.
Valóban a kapcsolatokon múlik, hogy ki kapja a legjobb színésznek járó Oscart?
Azt gondolná az ember, hogy csak elit körök és klikkek tagjai részesülnek az elismerésben, de Janosov Milán hálózatkutató friss elemzése szerint nem számítanak a kapcsolatok – legalábbis ha olyan színészek nexusait vizsgáljuk, akik közös filmekben szerepeltek.
Elkészült a The Witcher hálózati térképe
A hálózattudomány nem vajákosság, regényeket és filmsorozatokat is fel lehet vele térképezni. A legújabb bizonyíték: Janosov Milán hálózatkutató munkája.
Hálózattudományi eszközökkel készített digitális műalkotást Asimov Alapítvány-sorozatából egy magyar kutató-művész páros
Janosov Milán és Borsi Flóra 8 375 csomópontot és 22 299 kapcsolatot bemutató animációja feltárja a hétkötetes regényfolyamban szereplő bolygók közötti kapcsolatokat és a mű szerkezetét. 4,2 ethereumért vihető!
Az idegen elmékre támaszkodni nehéz, de érdemes
Bár az evolúció sok szempontból befelé fordulásra hangolta az agyunkat, érdemes arra törekedni, hogy felülkerekedjünk ezeken a berögződéseken – írja Dormán Hanga, a CEU és a Qubit közös esszépályázatának győztese.
A tömegközlekedés a vártnál kevésbé sínyli meg a Lánchíd lezárását, a gyalogosok annál inkább
Hol növekszik meg leginkább a menetidő, és a pestieket érinti rosszabbul a lezárás, vagy a budaiakat? Egy hálózatkutató, egy geográfus és egy adattudós kiszámolta.
A rég halott iWiW kincset érő adatain mutatták ki, hol nőhet az egyenlőtlenség Magyarországon
Miért csökkenhet az egyenlőtlenség nagyobb eséllyel Kazincbarcikán és Veszprémben, mint Kaposváron és Esztergomban? Magyar és külföldi kutatók vizsgálták a közösségi oldalon szerveződő társas kapcsolatok, a városokat széttagoló fizikai akadályok és az egyenlőtlenség növekedésének összefüggéseit.
Barabási Albert-László sikerről alkotott képlete jól hangzik, de nem biztos, hogy mindig érvényes marad
A világhírű hálózatkutató 2018-as sikerkönyve, A képlet szerint a teljesítmény önmagában nem elegendő a sikerhez: a hálózaton múlik, hogy befutunk-e. Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy a siker Barabási-féle képlete nem törvényszerűség, csupán átmeneti jelenség.
Íme a járványidőszak sikerkönyve, A jóslás algoritmusa
Alessandro Vespignani olasz fizikus magyarul idén megjelent könyve érdekesen és közérthetően magyarázza el, hogy mi az a datifikáció, hogyan határozzák meg az életünket az algoritmusok, és hogy lehet megjósolni, hogy vajon meg fogja-e venni bárki ezt a könyvet. A koronavírus megjelenésével aztán borult minden, de Vespignani persze ezt is előre sejtette.
Lassan új tudományterületté válik a COVID-19
Január vége óta elképesztő mennyiségben jelennek meg a járvány- és vírusügyi tanulmányok a preprint és a hagyományos tudományos portálokon. De hogyan alakul az egyes cikkek száma és témája, ha összevetjük egymással a különböző platformokat?
A 21. századi jövendőmondó nem a vízbe vetett ólomból jósol, hanem száraz adatokból
Magyarul most megjelent könyvéről, a koronavírusról és a hálózati modellekről beszélgetett csütörtökön Alessandro Vespignani hálózatkutató, fizikus Barabási Albert-Lászlóval. A jóslás algoritmusa nem a COVID-19-ről szól ugyan, de az algoritmusokat a vírus ellen is hatékonyan be lehet vetni.