Az országon végigsöprő cunami után megérkeztek az első segélyszállítmányok Tongába, de a személyes kontaktust kerülik. Tonga eddig megúszta a világjárványt, mindössze egyetlen covidos beteget regisztráltak a pandémia kitörése óta, a hatóságok azon vannak, hogy ez így is maradjon.
Mi lesz abból, ha a német egyeteme és osztrák kiadója által száműzött nyugalmazott professzor, Dr. Sucharit Bhakdi és felesége, Dr. Karina Reiss egy kötetben találkozik a tisztánlátó magyar orvosokkal, Dr. Gődénnyel, Dr. Póccsal és Dr. Tamasival? Sztárparádé!
Hosszú távú felmérésben vizsgálták német kutatók az Istenbe vagy más felsőbb erőbe vetett hit változását a járvány alatt: 2020 júniusában még csak a megkérdezettek 3 százaléka számolt be hitvesztésről, 2021 novemberére ez 21,5 százalékra nőtt.
Québecben komoly pénzbüntetésre számíthat az, aki nem akarja beoltatni magát a covidjárványt okozó koronavírus ellen, de Európában is egyre több országban, így Olaszországban, Görögországban és Ausztriában is különadót vetnek ki az oltatlanokra.
A lezárások alatt átlagosan 75 perccel többet aludtak a svájci középiskolások, amitől annyit javult a jóllétük, hogy az az elszigeteltségből fakadó mentális egészségromlást is ellensúlyozta. Vannak szakértők, akik szerint délelőtt 10-11 óra előtt nem szabadna elkezdeni a tanítást.
A koronavírusok és az influenzavírusok alapvetően eltérő működésű RNS-vírusok, amelyek nem képesek egymással kombinálódni. Maga a kettős fertőzés viszont egyáltalán nem ritka: a SARS-CoV-2 koronavírus felbukkanása előtt is számtalanszor előfordulhatott, hogy valamelyik nátha-koronavírus és szezonális influenzavírus valakit egyszerre fertőzzön meg.
A 84 éves Carlo, aki inkább a sírba viszi az isztriai szarvasgomba lelőhelyeinek adatait, mint hogy rátegyék kezüket a kapzsi kereskedők. Az ausztrál altatóorvos és hobbibúvár, aki a börtönnel kacérkodott, hogy kimentse a 10 napon át egy barlangban rekedt thai gyerekeket. Az ő történetük mellett a Kínai Álomról és az elhibázott járványkezelések univerzális forgatókönyvéről szólnak a legjobb friss dokumentumfilmek.
Dél-Afrikában, Tanzániában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Pápua Új-Guineában és Nepálban az emberek alig kérnek oltást, ami az egész világ számára rossz hír: ott ugyanis, ahol alacsony az átoltottság, könnyebben alakulnak ki az omikronhoz hasonló új variánsok.
Legalábbis ekkora valószínűséggel előzi meg, hogy a megfertőződött betegek kórházba kerüljenek. A dél-afrikai tanulmány felülvizsgálata még várat magára, de az előzetes eredmények szerint a J&J vakcinája hatásosabb a Pfizernél.
A Commonwealth Fund friss elemzése szerint az Egyesült Államok oltási programja alapjaiban változtatta meg a járvány lefolyását: a több mint egymillió megelőzött haláleseten kívül mintegy 10,3 millió kórházi eset vált elkerülhetővé a Pfizer, a Moderna és a Janssen vakcináival.
Hamarosan itt a karácsony, amit családunkkal, barátainkkal együtt szeretnénk ünnepelni. A koronavírus-járvány árnyékában azonban kiemelten kell figyelnünk arra is, hogy az összejövetelek a lehető legkevésbé legyenek kockázatosak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlással segíti a vírussal szembeni védekezést az ünnepek alatt.
A két vakcinadózis továbbra is jól védhet a súlyos megbetegedés ellen, de fontos a harmadik oltás. A Janssen, a Sinopharm és a Szputnyik egy átfogó nemzetközi kutatás szerint nem sokat ér az omikron ellen, bár a Gamelaja Intézet szerint az orosz vakcinával minden rendben.
Romániában és Bulgáriában nagyon alacsony az átoltottság, és sokan nem is hajlandóak beadatni maguknak a vakcinát. A problémát csak fokozza, hogy a Kremlhez köthető híroldalakon és felületeken szabadon terjednek a konteók, amelyek vagy a kötelező oltás, vagy a nyugati vakcinák ellen hergelik az olvasókat.
Görögországban januártól havi 100 eurós büntetés vár arra, aki megtagadja az oltást, Ausztriában negyedévente 600 eurós bírságot szabhatnak ki az oltatlanokra, és Németország is felvetette az oltási kötelezettség előírását. Hogyan jutottunk el egy év alatt a kreatív oltásösztönző módszerektől az egyre szigorúbb szabályozásig?
Az államnak a méltányosság elve szerint garantálnia kellene az olyan közjavak megteremtését, mint a nyájimmunitás, de a politikai következményektől tartva nem rendeli el a kötelező vakcinációt. Örkény Antal szociológus a járvány előtt megjelent kötet, Az oltás etikája alapján vezeti le, hogyan erősíthetné a kötelező oltás a társadalmi összetartozást.
A korai kórházi adatok alapján úgy tűnik, hogy kevesebb omikronos beteg szorul gépi lélegeztetésre, mint deltával fertőzött, de a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az új variáns gyorsabban terjed, mint az eddigiek, ezért egy új hullám még így is túlterhelheti a kórházakat.
Elképzelhető, hogy az új vírusvariáns egy vagy több immunhiányos betegben, krónikus koronavírus-fertőzés során alakult ki, de az is lehet, hogy újabb zoonózis eredménye, vagyis az emberről egy ismeretlen állatfajra került, és onnan jutott vissza az emberi populációba.
Az oltások valószínűleg továbbra is védenek a súlyos betegség ellen, és feltehető, hogy a gyógyszerek hatásossága sem csökken.
A bizonyítékok továbbra is arra utalnak, hogy a magasabb átoltottságú országokban hamarabb lesz vége a járványnak. Az előrejelzések szerint ugyanakkor a koronavírus hosszú távon is velünk marad, és a többi 200 légúti vírushoz hasonlóan endemikussá válik.
A techvilág lelkiismeretének is nevezett Sherry Turkle online előadásán arról beszél, hogyan változott meg a viszonyunk a koronavírus-járvány kirobbanása óta eltelt időszakban a technológiához. Miért alakul ki a Zoom-fáradtság, miért térünk vissza a telefonbeszélgetésekhez és miért volna elengedhetetlen, hogy a kisgyerekeket ne iPadekkel nyugtassuk meg.
A koronavírus új, mutáns variánsát először Botswanában azonosították, de jelentettek már fertőzöttet a Dél-afrikai Köztársaságból, Hongkongból és Izraelből is. Pénteken összeült a WHO, hogy megvizsgálja, „aggodalomra okot adó" variánsról van-e szó. A B.1.1.529 várhatóan a nű nevet kapja majd.
Több országban már oltják az 5-11 éves korosztályt: az Egyesült Államokban eddig közel 10 százalékuk kapta meg a Pfizer vakcináját, Kínában június eleje óta 3 éves kortól elérhető a Sinopharm és a Sinovac, míg Kubában már a kétévesek is megkaphatják a helyi fejlesztésű vakcinát. Magyarország az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére vár.
Amelyik országban nagy az átoltottság és megfelelő a járványvédelem, ott nagyon alacsony a halálozás. A kórházba került covidos betegek között jóval nagyobb az oltatlanok aránya, de ahol sok oltottat ápolnak, ott figyelembe kell venni azt is, hogy ők jóval nagyobb csoportba tartoznak, vagyis valójában kisebb a kockázatuk a súlyos megbetegedésre.
Hétfőn elkezdték az 5 és 11 év közöttiek oltását Izraelben, ahol a fertőzések feléért a kisgyerekek felelnek, és ahol már több mint egy hónapja túlvannak a nálunk most tomboló negyedik hullámon. Miközben a vakcinák hatékonysága egyre csökken, az izraeli tapasztalatok szerint az emlékeztető oltások csodákra képesek.
Újabb bizonyítékok szólnak amellett, hogy a világjárvány a Huanan halpiacon törhetett ki először, és a környékbeliek megfertőzése után terjedt el az egész világon. A kutatás eredményeit Peter Daszak, a vírus eredetét vizsgáló WHO-küldöttség egyik tagja is meggyőzőnek nevezte.
Mostanra bebizonyosodott, hogy nemcsak a tobzoskák, a denevérek és a nyércek, hanem a kutyák, a macskák, a főemlősök, a medvék és a nagymacskák is megfertőződhetnek a koronavírussal. Az ember többféle oltás közül választhat, de mi a helyzet a köztünk élő háziállatokkal?
Miközben a paraziták ellen kifejlesztett gyógyszert egyetlen egészségügyi szerv sem ajánlja a koronavírusos megbetegedések kezelésére, nálunk idén tavasszal elkezdődött a gyógyszer három hónaposra tervezett klinikai vizsgálata, ami még mindig nem fejeződött be – elsősorban azért, mert az engedélyezett keretek között nincs elég tünetmentes vagy enyhe tünetes beteg, akit be lehetne vonni a kísérletbe.
A tapasz mikrotűk segítségével peptidekbe csomagolt aranyrészecskéket juttat a szervezetbe, erre reagálnak az immunrendszer T-sejtjei. Az egyszerűen a bőrre ragasztható „vakcina” hosszabb ideig tartó és a vírusvariánsoknak is jobban ellenálló megoldást ígér.
A WHO egy olyan vitatott elméletre hivatkozva ellenezte sokáig a kötelező maszkviselést, amely szerint a biztonsági öv is hamis biztonságérzetet kelt, ezért felelőtlenebb autóvezetést eredményez. A viselkedéskutatók kísérletei azonban rácáfoltak a WHO útmutatására, és bizonyították, hogy már a maszkok puszta látványa segíti a szabálykövető magatartást.
Kevés Magyarországhoz hasonló ország van, az elérhető vakcinák sokszínűségét tekintve mindenképp, így az olyan adatsor is ritka, amelyben a Pfizer, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm oltásokat hasonlítják össze. Most egy ilyen érkezett Mongóliából, kevés meglepetéssel, de annál szembetűnőbb különbségekkel.
Tim Spector brit infektológus szerint nem az a kérdés, hogy Nagy-Britanniában idén vajon megszokott módon találkozhatnak-e a családok a karácsonyi ünnepek alatt, hanem az, hogy van-e erre egyáltalán remény a következő öt évben. A járvány durvul, Spector szerint az oltás magában nem elég a koronavírus megfékezéséhez. Világszerte szigorítások várhatóak.
Az éghajlatváltozás G20-országokra mért hatásait bemutató elemzés szerint lényegesen gyakoribb és elhúzódóbb hőhullámokkal kell számolni a fejlett országokban és az EU-ban. A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte egyre több embert érintenek, az itthoni helyzetet azonban nem elsősorban a felmelegedés mértéke, hanem a csapadékmennyiség ingadozása határozza majd meg.
Idén eddig 25 embert fertőzött meg a súlyos megbetegedéseket okozó H5N6 madárinfluenza-vírus Kínában, ami ötszöröse a tavalyi esetszámnak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a vírus nem terjed emberről emberre, így közvetlen járványveszély sem áll fenn, de oda kell figyelni a kórokozóra.
A tesztek során egy széles körben használt HIV-gyógyszerrel kombinálva bizonyult hatásosnak a készítmény.
A jelenleg uralkodó SARS-CoV-2 vírusvariáns, a delta fertőzőbb, mint az eddigiek, és gyorsabban okozhat súlyosabb tüneteket. Egyre kevésbé látszik, mikor érhet véget a járványhelyzet. Adódik a kérdés: vajon mennyire hatékonyak és mitől védenek meg a vakcinák?
Csúcson a napi új fertőzöttek száma. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ legfrissebb adatai szerint az igazolt új fertőzések alapján jelenleg Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön a legsúlyosabb a helyzet.
Az amerikai Harvard és a Northwestern University tudományszociológusai 2020. áprilisa és 2021. januárja között az Egyesült Államokban és Európában dolgozó 7 ezer kutatót kérdeztek meg arról, hogy miként értékelik saját tevékenységüket összehasonlítva a korábbi évekkel.
Az álmok általában a traumafeldolgozás fontos terepét jelentik, a magyar covidosoktól gyűjtött álmok azonban ritkán mutatták a feldolgozás jeleit. Jellegzetes közös témák is megjelentek a koronavírussal betegeskedők álmaiban, gyakori volt például a találkozás a már halott hozzátartozókkal, derül ki Kőszeg Sára pszichológus álomkutatásából.
A kórházak megteltek, a szabad ágyak elfogytak, az egészségügyi dolgozók a kiégés szélén vannak, miközben a teljesen oltottak száma az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Florin Poenaru szociológus szerint az elkeserítő helyzetért ugyanúgy felelős az október elején megbukott román kormány, mint az államban hitüket vesztő emberek.
A CDC legutóbb közzétett adatai alapján az Egyesült Államokban engedélyezett vakcinák, vagyis a Moderna mellett a Pfizer és a Janssen átlagosan tizenegyedjére csökkentették augusztusban a vírus miatti halálozást, és közel hatodára a megfertőződés esélyét.
A Pécsi Tudományegyetem virológusa a Budapest Science Meetup múlt heti rendezvényén arról beszélt, hol és hogyan születhet meg a következő világméretű járvány, miként segítik ezt elő olyan emberi hatások, mint az erdőírtás vagy a városiasodás, és mit tehet a tudomány ebben a helyzetben.
Mármint békeidőben, persze. Egy kormánytól független elemző a hivatalosan feljegyzett halálesetek és születések számát vetette össze a be- és kivándorlási adatokkal, és közel 1 milliós népességfogyást észlelt a koronavírus-járvány által különösen sújtott országban.
A járványkórházakat most az oltatlanok töltik meg Romániában, ahol a 19 milliós lakosságból 10 millióan nem oltatták be magukat. A Recorder portál egy bukaresti kórházban kérdezte az orvosokat és a betegeket, akik között van, aki a betegágyon fekve is elutasítja az oltást.
Az MTA elnöksége szerint ugrásszerűen növelni kell a lakosság átoltottsági arányát, és aki most meggyőzi a környezetét, szó szerint életet ment. Arra számítanak, hogy az influenzajárvány tovább súlyosbítja a népegészségügyi helyzetet.
A 10 országban, köztük Magyarországon is elvégzett reprezentatív online felmérés szerint az emberek 39 százaléka jelenleg is elégedetlen a stressz szintjével, 37 százalékuk küzd alvászavarral, 30 százalékuk pedig azt állítja, hogy a járvány negatív hatással volt a testalkatára.
A molnupiravir nevű antivirális gyógyszer a fázis III. klinikai vizsgálatok alapján 50 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés és halál kockázatát, ha a fertőzöttek időben megkapják. Ez lehet az első igazán hatásos és könnyen alkalmazható terápia a koronavírus ellen.
A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.
Míg Franciaországban, Spanyolországban, Dániában és Portugáliában a beoltottak aránya megközelíti vagy meg is haladja a 80 százalékot, Romániában és Bulgáriában ijesztően alacsony az átoltottság: mindössze 22,6 és 33,5 százalék. Romániában a napokban minden eddiginél több, 11 049 koronavírusos esetet regisztráltak; az elmúlt héten 91,5 százalékban oltatlanok haltak bele a betegségbe.
A fiatalabb gyerekek korosztályában is hatásosnak és biztonságosnak bizonyult a Pfizer-BioNTech által gyártott covid-vakcina, ráadásul csak harmadannyi hatóanyag kell nekik ugyanolyan erős antitestszint eléréséhez, mint a kamaszoknak és fiatal felnőtteknek.
Egy átfogó cambridge-i kutatás erős összefüggest talált az autoriter gondolkodás és a magas fertőzésszám között az ezredforduló körüli járványok adatait vizsgálva. Ahol anno sok HIV-fertőzött és kanyarós volt az USA-ban, ott Trump még 2016-ban is jóval népszerűbb volt. Az ok a „viselkedési immunrendszer” működése.
Az óriási denevérek, vagyis a repülőkutyafélék által terjesztett Nipah vírus legutóbbi kitörése során a 18 fertőzött közül 17-en meghaltak. Az agyvelőgyulladást okozó vírus szerencsére sokkal nehezebben terjed a koronavírusnál, de csak a legszigorúbb intézkedésekkel lehet megállítani.