A járványhelyzet tovább súlyosbodik, de a magyarok csak nem hajlandók otthon maradni
A techcégek mobilitási adatai azt mutatják, hogy a múlt heti munkanapokon sem volt kevesebb a mozgás Magyarországon, mint egy héttel korábban.
járvány
Pardi Norbert: A jelenlegi mRNS-vakcinák minden ismert vírusvariáns ellen megfelelő védelmet nyújtanak
A Pennsylvaniai Egyetem kutatója, aki Karikó Katalinnal részt vett az mRNS oltási technológia kifejlesztésében, valószínűnek tartja, hogy a technológia a jövőben szerepet kaphat autoimmun betegségek kezelésében vagy akár a rákterápiában is, hangzott el a Science Meetup Karanténnaplójának különkiadásában.
Oxfordi kutatók szerint a brazil és a brit variáns ellen védenek a jelenlegi vakcinák, a dél-afrikai ellen nem
Az AstraZeneca és a Pfizer/BioNTech oltása után termelt antitestek csak háromszor kevésbé hatékonyak, de így még működnek a brazil és a brit vírusvariánsok ellen, míg a dél-afrikai változat esetében kilencszeresen esik vissza a védelem mértéke.
Szaglástréning adhat reményt azoknak, akik a COVID-19 miatt nem éreznek illatokat és ízeket
A koronavírus-fertőzés talán legjellemzőbb tünete hónapokra is elnyúlhat, és nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. Vannak, akiknek a munkáját is ellehetetleníti a szaglás és az ízlelés hosszú távú elvesztése, de már több helyen kutatják, hogyan lehet visszaprogramozni az agyat az illatok és az ízek érzékelésére.
Herpeszjárvány dúl a lovak között Európában, Magyarországon is javasolt a karantén, a versenyeket felfüggesztették
Bár itthon még nem jelent meg a bénulással és az állatok elpusztulásával járó EHV-1 vírustörzs, a Magyar Lovassport Szövetség várhatóan meghosszabbítja a versenyek felfüggesztését, miután a spanyolországi Valenciában február 20-án tömeges fertőzést okozott a kórokozó.
Az oltások elmaradása miatt újra veszélyt jelenthet a világra a diftéria
Egy cambridge-i kutatás szerint egyre több diftériás megbetegedést regisztrálnak a világon, a megbetegedést okozó baktérium mutálódik is, és már több antibiotikumnak is ellenáll. A bajt csak tetézi, hogy a torokgyík elleni védőoltások a COVID miatt sok helyen elmaradtak, így könnyebben terjed a betegség.
Svájci cég gyárthatja az orosz vakcinát Olaszországban
Az orosz kormányzat által a vakcina külföldi menedzselésével megbízott állami vagyonalap és az Adienne Pharma & Biotech megállapodása szerint Milánó közelében kezdődne a gyártás, amely során az év végéig több millió adag Szputnyik V készülne el.
Hiába jött a múlt hét végén az újabb lezárás híre, vasárnap nem maradtak otthon magyarok
A mobilcégek adatai szerint tovább nőtt az élelmiszerboltok, patikák és vendéglátóhelyek forgalma az egy héttel korábbihoz képest.
A Pfizer-BioNTech vakcinája hatásos a brazil vírusmutánssal szemben is
A Texasi Egyetem és gyógyszergyártó kutatói úgy találták, hogy vakcina a vírus tüskefehérjéjére gyakorolt hatása nagyjából megegyezik az előző, kevésbé fertőző variánsokra gyakorolt hatással.
8 gyakori kérdés a vakcinákról, 8 alapos válasz
A hétvégére tervezett oltási akció látványos fiaskója ellenére Magyarország EU-s viszonylatban kimondottan jól teljesít, és a rendelkezésre álló adatok szerint a keleti vakcinákkal sincsenek gondok. De mi a helyzet az egyes oltóanyagok hatásosságával, az oltások időzítésével és a gyerekekkel?
Így állnak az oltással a világ országai
Azok közül az országok közül, ahol a lakosság legalább 1 százalékát beoltották, Izraelben a legjobb a helyzet.
Bántalmazás, bizonytalan munkahelyek és egyenlőtlenség az európai nők osztályrésze a pandémia alatt
Az Európai Parlament friss jelentése szerint a járványnak leginkább kitett 49 millió ápoló 76 százaléka nő, de az is kiderül az adatokból, hogy az Európai Unióban hetente körülbelül 50 nő veszíti életét családon belüli erőszak következtében, és ez a szám a korlátozások idején tovább nőtt.
Az elhúzódó járványhelyzet komoly mentálhigiénés kihívás elé állította az emberiséget
Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és Király Orsolya, a tanszék adjunktusa a Magyar Tudományos Akadémia honlapján foglalta össze a pandémia alatt készült magyar és nemzetközi kutatások eddigi eredményeit.
Amíg nem jött az állami szigorítás, nem maradtunk többet otthon a járvány harmadik hullámában
A techcégek mobilitási adatain az látszik, hogy a múlt héten Magyarországon enyhén, de még csökkent is a lakóhelyen és nőtt a munkahelyen töltött idő. Élelmiszerboltba és patikába is többet járunk, mint egy hónapja, amit még a tavaszias időjárás sem indokol.
69 milliárd forintnyi tőkét kalapozott össze a kifli.hu cseh tulajdonosa
A 2014-ben Tomáš Čupr által alapított Rohlik Group 750 ezer vásárlójával piacvezető az online élelmiszerboltok között Közép-Európában. A mostani tőkebevonás a tavaly 101 százalékos bevételnövekedést produkáló cég további terjeszkedését szolgálja.
A régióban Albániában és Magyarországon terjed a leggyorsabban a járvány, halálozásban 11.-ek vagyunk a világon
A lélegeztetőgépen lévő betegek aránya az aktív fertőzöttekhez képest Romániában, Németországban és Horvátországban a legmagasabb.
Nemzetközi genetikai haderő felállítását javasolja a világ legnagyobb genomszekvenáló cégének vezetője
Francis De Souza, a kaliforniai Illumina elnök-vezérigazgatója szerint a gyors reagálású tudós hadtest feladata az új vírusvariánsok nyomon követése lenne annak érdekében, hogy a Covid-19 vakcinák, a gyógyszerek és a diagnosztikai módszerek ne valljanak kudarcot az új törzsekkel szemben.
Hiánypótló: piacra dobták a fingó macskarobotot
De lehet, hogy inkább macskaszerű fingórobotnak nevezhető a Panasonic magányenyhítésre tervezett Nicobo robotja. El is kapkodták az összeset hat óra alatt.
Az egyszerű és gyors tömeges tesztelés ötletét felvető Török Ákos Az év embere a Qubiten
Az elismerés a Török javaslata nyomán megalapított tudóscsoportot, a Suppress19-t is illeti. A tömeges tesztelésből itthon nem lett gyakorlat, az önkéntes munkán és tudományközi párbeszéden alapuló szellemi befektetés mégis párját ritkítja a hazai tudományos világban.
Úgy indult be a járvány harmadik hulláma Magyarországon, hogy az emberek viselkedése nem változott
A techcégek mobilitási adataiban nem látszik olyan változás januárban tavaly decemberhez képest, ami megmagyarázná a járvány belobbanását.
Maszk, védőoltás, karantén: a konformitásnak hatalmas szerep jut a járvány elleni védekezésben
Bármit mondanak a politikusok, az epidemológusok vagy a rendvédelmi szakemberek, az ember hajlamos úgy viselkedni, ahogy a többiek, és ezt ki is lehet használni a COVID-19 elleni védekezésben, derül ki a közelmúltban végzett szociálpszichológiai kutatásokból.
A tanárok a frontvonalban dolgoznak, ötödük megfertőződött, de még csak nem is szerepelnek az oltási tervben
A pedagógusok több környékbeli országban kiemelt helyen szerepelnek az oltáslistán, de Magyarországon nem élveznek prioritást. Ha a tanárokat nem kezelik kiemelten az oltási tervben, annak súlyos következményei lehetnek a közoktatásban, állítja a Pedagógusok Szakszervezete.
WHO: Valószínűleg már 2019 októberében keringett a koronavírus Kínában
A COVID-19 eredetét Vuhanban kutató csapat azt állítja, legalább 90 ember került kórházba a koronavírusra jellemző tünetekkel két hónappal az előtt a dátum előtt, amit a kínai hatóságok a járvány kitörésének tartanak.
A világjárvány felértékelte a természettudományos oktatást, csökken a szkepticizmus
A 3M tizennégy országra kiterjedő felmérése szerint egyre többen gondolják úgy, hogy a tudományos oktatás megerősítése kulcsfontosságú a jövő szempontjából.
Az új kutatási eredmények szerint mégis hatásos a remdesivir a COVID–19-cel szemben
Egy amerikai kutatás a SARS-CoV-2 által megcélzott sejttípusok és a súlyos betegségeknél előforduló, gyulladást fokozó immunválasz kiváltója mellett azt is megerősítette, hogy az eredetileg az ebola ellen kifejlesztett gyógyszer képes blokkolni a sejteken belüli vírusreplikációt, így hatékony gyógymódot jelent a COVID-19 betegség ellen.
Az összes SARS-CoV-2 vírus egy fél kólásdobozt sem töltene meg
Egy brit matematikus kiszámolta, hogy mennyi helyet foglalna el az összes új típusú koronavírus, ha össze lehetne gyűjteni őket. Egy kólásdoboz sem telne meg velük, mégis jó nagy gondot okoznak.
Sok egyetemista azért nem kapcsolja be a kamerát az online órákon, mert szégyelli a környezetét
Sárváry Márk és Frank Castelli a Cornell Egyetemen végzett kutatása szerint a kisebbséghez tartozó diákok 38 százaléka tart attól, hogy a háta mögött feltűnik lakótársa, családtagja vagy rokona, 26 százalékuk pedig azért nem kapcsolja be a kamerát, mert szerinte nem megfelelő az a fizikai környezet, ahol tartózkodik.
Digitális koronaútlevelet fejlesztenek Dániában, hogy nyáron már utazhassanak a beoltottak
A dán kormány mobilalkalmazás formájában fejleszt nemzetközi utazásra feljogosító igazolást azoknak, akik már megkapták a covid elleni védőoltást.
2021 is a válságok éve lesz?
Dübörög az egészségügyi, a gazdasági, a klíma- és a környezeti válság. Milyen lehetőségeink vannak a kilábalásra? Energiahajó sorozatunkban Borbáth Endre kríziskutató, Sipos Katalin biológus, Zsoldos István adattudós és Bart István klímaguru vitázott.
A brit variáns újabb mutációját fedezték fel angliai mintákban
Az új koronavírus B.1.1.7 variánsának mutációja ellen a rendelkezésre álló nyugati vakcinák továbbra is hatásosak, állítják a kutatók.
Egy év a koronavírussal: mire jutottunk, és hogyan tovább?
2020 januárjának végén jelent meg első összefoglalónk a koronavírusról. Azóta sokat tisztult a kép, megjelentek a vakcinák, elkezdődtek az oltások. Mennyivel vagyunk okosabbak, mint egy éve, és mi az, amit még mindig nem tudunk? Aki válaszol: Müller Viktor biológus, az ELTE docense.
Orvos vagyok, beoltottak, de mivel?
A betegeknek érteniük kell a betegségüket, és mindent tudniuk kell a gyógyszerről, amit kaptak. Az elmúlt tíz évben ezért küzdöttem, és most magam is az információhiány áldozata lettem. Beadtak a felkaromba valamit. És én nem tiltakoztam; hagytam.
Új-Zéland járványkezelése a legjobb, Brazíliáé a legrosszabb, Magyarország az 52. a rangsorban
Egy ausztrál politológiai intézet rangsorolta az egyes országok járványkezelésének hatékonyságát – a kutatók szerint nem az számít, hogy demokrácia vagy diktatúra van, hanem hogy az emberek mennyire bíznak a vezetőikben, és hogy azok a vezetők milyen intézményrendszerre támaszkodhatnak.
A válság válhat az új normalitássá a Földön
Az emberiség épp csak elkezdett szembenézni a klímaválsággal, mikor beütött a koronavírus-járvány, maga után vonva a gazdasági recessziót. A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén, az Energiahajón hétfőn Sipos Katalin biológus, Borbáth Endre kríziskutató és Zsoldos István közgazdász vitatta meg, hogy van-e esélyünk a kilábalásra, vagy végleg elnyelnek-e minket a válságok végeláthatatlan hullámai.
A Twitteren már 2019 végén megjelent a koronavírus Európában
Egy friss kutatás szerint a közösségi médiában már azelőtt felbukkant a COVID-19, hogy hivatalosan megérkezett volna Európába: a 2014 és 2020 márciusa között posztolt tweetekben 2019 végén többször fordult elő a tüdőgyulladás kifejezés, mint korábban bármikor.
Mi lesz a koronavírussal, ha egyszer vége a járványnak?
A koronavírusok és a nagy járványok története is arra utal, hogy a COVID-19 talán örökre velünk marad, de elképzelhető, hogy a jövőben nem lesz veszélyesebb egy szimpla náthánál. A járvány további tanulságai: a mutáció nem feltétlenül rossz, a vadállatok életterét tisztelni kell, és ha tetszik, ha nem, meg kell barátkozni Kínával.
Az evolúció és a statisztika
Az emberi agy szereti a világot fekete-fehérnek látni, és nehezen birkózik meg a valószínűségekkel. Egy gyógyszer engedélyezése során a tudomány valószínűségeket rendel a két lehetséges kimenethez, sem feketét, sem fehéret, hanem lényegében szürkét. Ebből a szürkéből a hivatalnak kell feketét vagy fehéret készítenie.
Vuhani adatok szerint a gyerekek 60 százalékkal jobban terjesztik a koronavírust, mint az idősek
Egy friss tanulmányban a fertőzött vuhani háztartások adatait elemezték, és többek között az is kiderült, hogy a gyerekek sokkal fertőzőbbek, mint korábban gondolták. Ez az iskolák újranyitása és a gyerekek vakcinázása szempontjából is gondolkodni valót ad a döntéshozóknak.
Sikeres volt a covidos kismama műtüdőkezelése a Semmelweis Egyetemen
A 34 éves nőt november 11-én diagnosztizálták coviddal, és a betegség szövődményei miatt a terhesség 34. hetében császármetszést is kellett alkalmazni. A többszörös műtéten átesett és műtüdőkezelésben is részesült édesanya és a koraszülött kislány is jól vannak.
Ez a kalkulátor megmondja, mekkora eséllyel kapod el a koronavírust beltéren
Biztonságos elmennem egy megbeszélésre, ahol tizenöt négyzetméteren ülünk majd négyen, és nem szellőztetünk? Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ a Cambridge-i Egyetem és az Imperial College London kutatói által fejlesztett online kalkulátor.
Már három új variánsa terjed a koronavírusnak, de egyelőre nem kell miattuk új vakcinákat fejleszteni
Úgy tűnik, hogy a brit, a dél-afrikai és a brazil vírusvariánsok nem okoznak súlyosabb betegséget a SARS-CoV-2 eredeti változatánál, de sokkal fertőzőbbek, így minél előbb minél több embert be kell oltani, hogy ne szabaduljon el még jobban a járvány, újabb káoszt okozva az egészségügyi rendszerekben.
Mit lehet tudni a készülő és a már engedélyezett kínai vakcinákról?
A kínai gyógyszercégek négy különböző vakcinát fejlesztenek, három különböző módszerrel, és ebből az egyik, a Sinopharm oltóanyaga az EU-ban egyedülálló módon Magyarországra is megérkezhet. A klinikai vizsgálatok eredményeit azonban a gyártók sok esetben titkolják, így a hatékonyságról is szélsőséges adatok keringenek.
A koronavírus és a járvány foglalkoztatta leginkább a Qubitet 2020-ban
Janosov Milán hálózatkutató megvizsgálta, miről szóltak a Qubit tavalyi cikkei. Nincs meglepetés.
Május óta először halt meg koronavírusos beteg Kínában
Az új fertőzöttek száma pedig március óta nem volt ilyen magas az országban. A WHO szakértői közben megérkeztek Vuhanba, hogy kivizsgálják, hogyan is kezdődött a világjárvány.
A Google és a Facebook mobilitási adatai szerint szilveszterkor óvatos duhaj volt a magyar, de az új évet már vakmerően kezdte
A mobilitási adatokból csendes téli szünetet követő aktív első munkahét rajzolódik ki Magyarországon. Ez a fegyelem a középiskolák nyitása nélkül sem feltétlenül lesz elég az új vírusvariánsok kordában tartására.
Hogy sikerült csodát művelni és kevesebb mint egy év alatt kifejleszteni a vakcinát a koronavírus ellen?
A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.
Egy éve jelentették az első COVID-19 miatti halálesetet Vuhanból, és ott már működik a normálisra emlékeztető élet
2020. január 11-én ismerte el Kína egy 61 éves férfi halálát, amit egy új típusú koronavírus okozott. A hírhedt állatpiac azóta is bedeszkázva áll, a vuhaniak azonban büszkék a hatékony járványkezelésre.
A tudós és a vírus
Egy ellenséget csak vele azonos erejű vagy annál hatékonyabb fegyverrel lehet legyőzni. Távolságtartással, maszkviseléssel átmenetileg elérhetünk valamilyen eredményt, de ezek ellenszerét a vírus eddig mindig könnyűszerrel megtalálta. Ha nem ez történt volna, ma nem lennének járványok - írja Bárdosi Attila patológus, a Göttingeni Egyetem docense.
Esélyes, hogy évekig tart a COVID-19 elleni immunitás
A covidból felgyógyult betegek vérében még a fertőzés után 8 hónappal is olyan mennyiségben vannak jelen az immunizációban részt vevő antitestek, B-sejtek és T-sejtek, hogy a kutatók szerint valószínűleg több évig védettséget biztosítanak.
Az önkéntes oltás dilemmája
Az egész társadalom számára fontos cél, hogy az emberek 60-70 százaléka minél előbb be legyen oltva, és kialakuljon a nyájimmunitás. De mit tehetünk, ha a populáció egy része az önkéntesek dilemmájaként éli meg a mostani helyzetet, és elutasítja az oltást? Váltsunk dilemmát!