Nem kap több pénzt az amerikai kormánytól a Vuhani Virológiai Intézettel is együttműködő EcoHealth Alliance

Joe Biden amerikai elnök kormánya felfüggesztette a járványmegelőzéssel és virológiai kutatásokkal foglalkozó EcoHealth Alliance civilszervezet szövetségi forrásait. Az Egyesült Államok Egészségügyi és Szociális Minisztériumának (Department of Health and Human Services, HHS) május 14-i döntése ideiglenesen szünetelteti a Peter Daszak brit zoológus által vezetett nonprofitnak már megítélt szövetségi támogatásokat, és a jövőbeli szövetségi finanszírozásból történő kizárását javasolja.

Az HHS támogatásainak megvonásáról döntő tisztségviselő, Henrietta Brisbon a Daszaknak küldött levelében azt írta, hogy „a mellékelt indoklásban szereplő információk szerint az EcoHealth Alliance nem elég felelősségteljes ahhoz, hogy részt vegyen a szövetségi közbeszerzési és nem közbeszerzési programokban”. A Nature híroldala szerint a minisztérium fő kifogása az volt, hogy a szervezet nem biztosította a partnerükkel, a kínai Vuhani Virológiai Intézettel végzett – és részben az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) által finanszírozott – kutatások megfelelő felügyeletét.

„Nehéz megmondani, mi várható, de semmiképpen sem gondolnám az adófizetők érdekének, hogy ilyen aránytalan döntés szülessen, és a világ legnagyobb betegségmonitorozó kutatóintézetét, akik több földrészen is dolgoznak, egyszerűen kinyírják”

– nyilatkozta a Qubitnek Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának adjunktusa. Szerinte „ezzel inkább globálisan sebezhetőbbé váltunk a járványok ellen, mint jobban védetté”.

Kemenesi a minisztérium döntésének közzétételekor éppen egy, az EcoHealth által szervezett konferencián járt New York-ban, ahol a Lloviu-vírushoz (LLOV) köthető kutatásaikról számolt be. A kórokozó az Afrikában pusztító járványokat okozó Zaire-ebolavírus távoli rokona, amit a virológus és kollégái néhány évvel ezelőtt kimutattak magyar denevérekből. A kórokozót aztán amerikai kutatókkal együtt vizsgálták egy úgynevezett rekombináns vírus létrehozásával. Erre, mint a szakember a Qubitnek korábban elmagyarázta, azért volt szükség, hogy megértsék, képes-e a kórokozó emberi sejteket és szöveteket fertőzni, és ha igen, annak milyen kimenetele lehet.

Az USA–Kína-feszültség lehet a háttérben

„Az amerikai politikai viszonyok részleteit kevésbé ismerve is egy határozottan politikai alapú döntést látok” – írta kérdésünkre Kemenesi. A történet szerinte 2020 áprilisában kezdődött, amikor Donald Trump akkori amerikai elnök nyomására felfüggesztettek egy, az EcoHealth által már elnyert pályázatot, amiben a Vuhani Virológiai Intézet is részt vett. „Később a pályázat újraindulhatott a kínai partner nélkül, de a háttérben végig határozott, az amerikai-kínai geopolitikai ellentéten alapuló feszültség tükröződött” – írta.

Hszi és Biden 2022-es találkozója az indonéziai G20-as csúcstalálkozón
photo_camera Hszi és Biden 2022-es találkozója az indonéziai G20-as csúcstalálkozón Fotó: SAUL LOEB/AFP

A virológus szerint, a republikánus oldalon a vírus laboratóriumi eredete jelenti a fő kommunikációs csapásirányt, „amire a mai napig nincs bizonyíték, de még csak tudományosan értékelhető utalás sem”. Viszont a döntés érdekessége, hogy azt a demokraták és az NIH is támogatta, amit szerinte főként a pályázati jelentések késői leadása körüli, illetve bizonyos, a kísérletek jellegére vonatkozó átláthatósági kérdésekkel indokoltak. A mostani tiltást ezek áttekintése alapján kutatóként igen aránytalan döntésnek tartja.

Az EcoHealth szóvivője a Nature-nek azt mondta, hogy csalódottan fogadták az HHS döntését, és fellebbeznek a jövőbeli szövetségi támogatásokból történő kizárásuk ellen. A kizárások általában három évig tartanak, és rendszerint csak súlyos visszaélések esetén élnek vele. „Reméljük, hogy valós esélyt kapunk arra, hogy bemutassuk számtalan bizonyítékunkat arról, hogy mindezek az állítások hamisak, és egyébként sem érik el azt a szintet, ami ahhoz kell, hogy egy szervezetet ilyen módon kizárjanak” – mondta Daszak a Nature-nek.

De milyen hatása lehet ennek a döntésnek a magyar virológiai kutatásokra? Kemenesi kérdésünkre azt írta, hogy az EcoHealth forrásainak megvonása őket közvetlenül nem érinti, mert nincs velük közös kutatási projektjük, bár dolgoznak azonos témákon, például a bangladesi Nipah-helyzet kutatásán is. Erről tavaly Kemenesi és akkori PhD-hallgatója, Lanszki Zsófia mesélt a Qubitnek, miután három hetes expedíción voltak a dél-ázsiai országban. Az lehetséges, hogy innentől több feladatuk lesz, és másokkal együtt be kell tölteniük egy, az EcoHealth forrásmegvonásai miatt keletkező kutatási űrt. „A probléma csak az, hogy az EU-ban elérhető kutatásfinanszírozási portfólió jellege és mértéke sem elég ehhez” – írta.

Kemenesi és Lanszki labormunka közben
photo_camera Kemenesi és Lanszki labormunka közben Bangladesben Fotó: Kemenesi Gábor

Mivel foglalkozott az EcoHealth?

Daszak 2021 elején tett szert nemzetközi ismertségre, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttségének tagjaként Vuhanba utazott, hogy segítsen kivizsgálni a SARS-CoV-2 vírus által okozott covidjárvány eredetét. A szakértői csoportot vezető Peter Ben Embarek akkor azt mondta, hogy „nagyon valószínűtlen”, hogy a vírus egy vuhani laboratóriumból szabadult volna ki és a, hogy a denevérvírus egy köztes gazdán keresztül ugrott át az emberre. Ez, amint tavalyi cikkünkben részleteztük, vezető virológusok szerint a Huanan élőállat-piacon történhetett, és így a hivatalosan 7 millió áldozatot követelő járvány az élőállat-kereskedelem súlyos kockázatára hívja fel a figyelmet. A WHO eközben továbbra is vizsgálja a járvány kitörésének pontos körülményeit.

Peter Daszak a SARS-CoV-2 koronavírus eredetét kutató vizsgálat során a kínai Vuhanban, 2021 januárjában
photo_camera Peter Daszak a SARS-CoV-2 koronavírus eredetét kutató vizsgálat során a kínai Vuhanban, 2021 januárjában Fotó: HECTOR RETAMAL/AFP

Az EcoHealth vezetője, mint korábban megírtuk, a Vuhani Virológiai Intézettel a járványt megelőzően folytatott tudományos együttműködése miatt támadások célkeresztjébe került, és halálos fenyegetéseket kapott. Daszak a Science híroldalának 2021 végén azt nyilatkozta, különösen igazságtalannak érzi, hogy miután több mint 15 éven át figyelmeztetett egy koronavírus-járvány kockázatára, éppen őt becsmérlik. „Ha tökéletesen beigazolódtak tudósok egy kis csoportjának jóslatai, akkor most miért őket tesszük a falu közepén máglyára, miközben körbetáncoljuk és élve elégetjük őket” – mondta.

A Daszak és az EcoHealth által folytatott kutatások egy tipikus példája az a 2022-ben, a Nature Communications folyóiratban közölt tanulmány, amelyben azt nézték meg, hogy Délkelet-Ázsiában vajon hány ember kaphat el denevérektől olyan koronavírusokat, amelyek rokonai a 2002-2004 közötti járványért felelős SARS-vírusnak. Becslésük elképesztő számú, több mint 66 ezer ilyen fertőzési eseményt, vagyis állatról emberre történő átugrást (zoonózis) valószínűsít évente, amit nem tudnak kimutatni a normál nyomonkövetési vizsgálatok. Az ilyen események a megfelelő tulajdonságokkal rendelkező kórokozó és az emberek közötti terjedést lehetővé tevő tényezők megléte esetén járványok kialakulásához vezethetnek.

A SARS-rokon koronavírusokat hordozó denevérek fajgazdagsága (bal oldalon) és az emberi lakosságszámmal összevetett elterjedésük (jobb oldalon) Dél-Kelet-Ázsiában. A piros színek nagyobb fajgazdagságot, és emberek-denevérek közötti átfedésre utalnak.
photo_camera A SARS-rokon koronavírusokat hordozó denevérek fajgazdagsága (bal oldalon) és a terület lakosságszámával összevetett elterjedésük (jobb oldalon) Délkelet-Ázsiában. A piros színek nagyobb fajgazdagságra, és emberek-denevérek közötti területi átfedésre utalnak. Fotó: Sánchez, C.A., Li, H., Phelps, K.L. et al. A strategy to assess spillover risk of bat SARS-related coronaviruses in Southeast Asia. Nat Commun 13, 4380 (2022).

Kemenesi szerint az EcoHealth által az elmúlt évtizedekben folytatott kutatások fontos alapvetéseket fektettek le a felbukkanó fertőző betegségekről, a járványok kialakulásáról és kitörésük előrejelzéséről, amivel számos kutatóintézet irányvonalát határozták meg a mai napig – köztük az ő és kollégáinak munkáját is. Ezekhez az úttörő kutatásokhoz szükség volt szerinte az Egyesült Államok jelentős kutatástámogatási hátterére, ami a mostani döntés miatt az EcoHealthnek már nem elérhető.

A virológus úgy véli, az EcoHealth munkáját – konkrétan bizonyos fertőző betegségek vagy gócpontjaik járványmegelőzési célból végzett vizsgálatát – valószínűleg kisebb mértékben és nem az összes helyszínen más kutatóintézetek megpróbálják majd továbbvinni. „Hasonló munkát végzünk mi is külföldön, bár kicsit más portfólióval, nálunk a technológiai fejlesztés talán jelentősebb mértékű” – írta.

Az EcoHealthnek jobban kellett volna kommunikálnia a munkáját

A Nature-nek nyilatkozó szakemberek között voltak, akik a támogatások megvonását jogosnak nevezték, vagy az HHS indoklása alapján úgy vélték, hogy az EcoHealth nem felelt meg teljesen a jelentéstételi előírásoknak. Lawrence Gostin, a Georgetown Egyetem egészségügyi szakjogász professzora Kemenesihez hasonlóan a döntés erősen politikai jellegére hívta fel a figyelmet, de hozzátette, az EcoHealth jobban is elmagyarázhatta volna a munkáját az NIH és a közvélemény felé is. Gostin szerint a határozat ugyanakkor egy „ijesztő jelzés minden olyan kutatónak, aki a jövőben jobban meg akarja érteni a zoonotikus vírusokat Kínában”.

A minisztériumi döntés előtt két héttel hallgatták meg Daszakot az amerikai Képviselőházban, a covidjárvány eredetét vizsgáló bizottság (Select Subcommittee on the Coronavirus Pandemic) előtt. A Nature akkori összefoglalója szerint a meghallgatáson a republikánus képviselők azt sugallták, hogy az EcoHealth veszélyes kutatásokat hajtott végre a Vuhani Virológiai Intézettel együttműködésben, míg a demokraták a szervezet átláthatósági problémáit és Daszak „megkérdőjelezhető magatartását” kritizálták.

Daszak a május 1-jei képviselőházi meghallgatáson
photo_camera Daszak a május 1-jei képviselőházi meghallgatáson Fotó: ANDREW HARNIK/Getty Images via AFP

A bizottság demokrata párti alelnöke, Raul Ruiz kaliforniai képviselő azt mondta, hogy az EcoHealth „többször is félrevezethette a szövetségi kormányzatot”. A lapnak nyilatkozó amerikai virológus, Angela Rasmussen csalódottságának adott hangot, amiért a bizottságban a demokrata képviselők csatlakoztak republikánus kollégáikhoz az általa „tudományellenes támadásnak” nevezett folyamatban. A kanadai Saskatchewani Egyetem kutatója szerint ez egy nagyon veszélyes szituációba torkollhat, ahol egy adott problémával, például egy járvány eredetének feltárásával foglalkozó szakemberek többször is meg fogják gondolni, hogy fontos, de politikailag vitatott kutatásba kezdjenek.

Miközben még mindig dúlnak az előző világjárvány eredete körüli politikai viták, a kutatókat a pandémiás kockázata miatt évtizedek óta aggasztó A(H5N1) madárinfluenza folyamatosan meglepetéseket okoz: április végén írtuk meg, hogy a vírus hónapokig észrevétlenül fertőzött amerikai teheneket az ország szinte minden pontján, ami virológusok szerint segítheti az egyik legveszélyesebb ismert kórokozó emberhez történő alkalmazkodását.

***

A mikrobiommal, azaz az emberi testben élő mikroorganizmusokkal és az általuk kiváltott gyulladásokkal, neurológiai betegségekkel, pszichés zavarokkal, valamint ezek kezelésével és gyógyításával foglalkozunk majd a júniusi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, az immár nyolcadik Qubit Live-on.

Velünk lesz Schwab Richárd belgyógyász-gasztroenterológus, a Mind Klinika egyik alapítója, népszerű mikrobiom-evangelista, Oczella Péter pszichiáter, az ADHD, a skizofrénia, különböző depressziók és a demencia orvosa és Frecska Ede pszichiáter-pszichológus, az Amerikai Pszichológiai Társaság tagja, a hallucinogének és a sámáni tudatállapotok kutatója. A jegyek 24 óra alatt el is fogytak, ha a következő eseményünkről nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!