A só miatt fagyhatott hógolyóvá a Föld 700 millió évvel ezelőtt
A tengeri jég felszínén kikristályosodó só olyan mértékben verhette vissza a napfényt, hogy azzal megállíthatatlan lehűlési láncreakciót indított el a Földön – állítják norvég kutatók.
A tengeri jég felszínén kikristályosodó só olyan mértékben verhette vissza a napfényt, hogy azzal megállíthatatlan lehűlési láncreakciót indított el a Földön – állítják norvég kutatók.
Az Antarktisz keleti részén 2021 és 2023 között több jég keletkezett, mint amennyi nyugaton elolvadt, és eddig senki nem tudta megmondani, miért. A válasz több ezer kilométerre, a trópusi Csendes-óceánban lapult.
Alig egy éve még arról szóltak a hírek, hogy megtorpant az északi-sarkvidéki jég zsugorodása. Most egyetlen év alatt 5,8 százalékkal csökkent az arktiszi tengeri jég – ekkora téli visszaesést még soha nem mértek, amióta műholdak figyelik a sarkvidéket.
Egyelőre nincs sok támadás, azok viszont többnyire halálosak. Emberek és jegesmedvék biztonságát szolgálná ez az új megfigyelő rendszer.
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, aminek következményei 2025-ben az északi sarkvidéktől a Földközi-tengerig tetten érhetők voltak a gleccserek olvadásában, aszályokban és erdőtüzekben.
Sehogy sem illettek a tájba a rózsaszín kőzetek, kiderült, hogy a mélyben rejlő, 100 kilométer széles gránittömbbel vannak kapcsolatban.
Ha teljesen elolvad a sziget jégtakarója, az egész világon víz alá kerülhetnének a tengerparti városok.
A jégtakaró nagy felbontású műholdas képeit kombinálták a jégvastagság méréseivel és a jégáramlás-elemzéssel, így állt elő az új térkép.
A klímamodellek szerint 2040-re eljöhet az első olyan nyár, amikorra eltűnik a tengeri jég a térségből, és lehet, hogy még ez is optimista becslésnek számít.
Észak-nyugati irányba mozdult a világ legnagyobb szigete, húsz év alatt, évente két centit. Eközben pedig az alakja is változott. De miért?
Az elmúlt években az Antarktiszt körülvevő tengeri jég területe jelentősen visszaszorult, ami egy hirtelen állapotváltásra utal. Chris Stokes brit gleccserkutató szerint ezt megszenvedheti az antarktiszi jégtakaró és a császárpingvinek is.
Magyarországon februárban 0,7 fokkal volt hidegebb a sok éves átlagnál, globális szinten viszont az átlaghőmérséklet 1,59 fokkal alakult magasabban az iparosodást megelőző időszaknál. Eközben a tengeri jég területe is rekordalacsony.
Egy friss kutatás szerint az Antarktisz körüli Déli-óceán folyamatai még extrém felmelegedés esetén is fenntartanák az Atlanti-óceán fő áramlási rendszerét. De az AMOC meggyengülése éppen elég rossz hír lehet Európának és a Földnek.
40 milliárd forintnak megfelelő támogatást kap 27 kutatócsoport a brit ARIA kutatás-fejlesztési ügynökségtől, hogy a grönlandi jégtakaró és egy közeli óceáni áramlat összeomlására figyelmeztető rendszert építsenek.
A klímaváltozásnak szerepe van az antarktiszi jégtakaró töredezésében és a jéghegyek kialakulásában, de nem biztos, hogy úgy, ahogyan eddig hittük.