Grönland mozgásban van, változik az alakja, és ezt most már mérni is tudjuk
Észak-nyugati irányba mozdult a világ legnagyobb szigete, húsz év alatt, évente két centit. Eközben pedig az alakja is változott. De miért?
jégtakaró
Drasztikus fordulat állt be az Antarktiszon, veszélyben a Föld legnagyobb jégtakarója
Az elmúlt években az Antarktiszt körülvevő tengeri jég területe jelentősen visszaszorult, ami egy hirtelen állapotváltásra utal. Chris Stokes brit gleccserkutató szerint ezt megszenvedheti az antarktiszi jégtakaró és a császárpingvinek is.
Magyarországon fagyos volt a február, de a bolygón a valaha mért harmadik legmelegebb
Magyarországon februárban 0,7 fokkal volt hidegebb a sok éves átlagnál, globális szinten viszont az átlaghőmérséklet 1,59 fokkal alakult magasabban az iparosodást megelőző időszaknál. Eközben a tengeri jég területe is rekordalacsony.
Váratlan fordulat: talán mégsem omlik össze teljesen az Európa éghajlatát is befolyásoló óceáni áramlás
Egy friss kutatás szerint az Antarktisz körüli Déli-óceán folyamatai még extrém felmelegedés esetén is fenntartanák az Atlanti-óceán fő áramlási rendszerét. De az AMOC meggyengülése éppen elég rossz hír lehet Európának és a Földnek.
Drónokkal, léghajókkal és óceáni szenzorokkal jelezné előre az éghajlati katasztrófát egy ambiciózus brit projekt
40 milliárd forintnak megfelelő támogatást kap 27 kutatócsoport a brit ARIA kutatás-fejlesztési ügynökségtől, hogy a grönlandi jégtakaró és egy közeli óceáni áramlat összeomlására figyelmeztető rendszert építsenek.
Az Antarktisz óriási jéghegy-leszakadásai nem feltétlenül a klímaváltozás következményei
A klímaváltozásnak szerepe van az antarktiszi jégtakaró töredezésében és a jéghegyek kialakulásában, de nem biztos, hogy úgy, ahogyan eddig hittük.
Olyan gyorsan olvad az ítéletnapi Thwaites-gleccser, hogy már komolyan fontolgatják a geomérnökség lehetőségeit
Például gigantikus víz alatti gátakkal előznék meg, hogy a meleg áramlatok elérjék az antarktiszi gleccsert, amely ma már 50 milliárd tonna jeget veszít évente.
65 éve teremtette meg a béke földi paradicsomát az Antarktisz-egyezmény
Hét országnak, köztük három európainak van területi igénye az Antarktiszon, de ezeket az 1959-ben aláírt egyezmény befagyasztotta, és garantálta, hogy a déli kontinensen zavartalanul folyhasson a globális felmelegedés miatt ma kulcsfontosságú tudományos kutatás.
Térképeken mutatjuk be, hogyan változtathatja meg a Föld arculatát a tengerszint-emelkedés
A globális felmelegedéssel járó tengerszint-emelkedés százmilliók lakóhelyét veszélyezteti. Mi történne Hollandiával, Olaszországgal vagy Romániával, ha 1, 3, 13 és 65 méterrel nőne az óceánok szintje?
Baljós képet festenek a polipok az Antarktisz jövőjéről
Amikor 120 ezer éve utoljára ennyire meleg volt a Földön, összeomlott a nyugat-antarktiszi jégtakaró. Mindez a déli kontinens körül élő polipok genetikai vizsgálatából derült ki.
Így tudjuk megakadályozni, hogy elolvadjon a grönlandi jégtakaró
Friss kutatás mutat rá, hogy a 7 méternyi tengerszintnek megfelelő jégtakaró 1,7-2,3 fokos felmelegedés esetén elolvadna, de csak akkor, ha az évszázad vége után nem stabilizáljuk a Föld éghajlatát.
Az elmúlt két évben annyi jeget vesztettek a svájci gleccserek, mint az 1990 előtti három évtizedben összesen
2022 kezdete óta 10 százalékkal csökkent Svájc gleccsereinek össztérfogata, és az olvadás miatt kialakuló sziklás lejtőkön az omlás veszélye is fennáll.
Felmérték az Antarktisz helyzetét, a kutatók szerint óriási a baj
A megszokottnál 40 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet, rekordalacsony tengerijég-szint – mindez egy olyan kontinensen, amelynek védelmére egyezményt írtak alá a nagyhatalmak.
Sosem láttak még olyan kevés tengeri jeget az Antarktisz körül, mint idén
Hónapok óta rekordalacsony a kontinens körüli tengeri jég kiterjedése, de még nem tudni, mekkora ebben a klímaváltozás szerepe. A tengeri jég eltűnése mindenesetre destabilizálhatja az antarktiszi jégtakaró egyes részeit.
Így nézett ki a Föld 20 ezer éve
Mamutsztyepp, permafroszt és gleccserek olvadékvizét szállító folyók tarkították az országot az utolsó eljegesedési maximum idején, amikor a bolygó szárazföldjeinek 25 százalékát jég borította.