Mi az első három legfontosabb intézkedés, amivel kezdené elnökségét? Miként látja saját esélyeit? Mit emelne ki az elmúlt hatéves elnöki periódusból pozitívumként és negatívumként? – kérdeztük az MTA elnöki posztjára pályázó négy jelölttől. Elsőként Borhy László, az ELTE volt rektora válaszol.
Április 27-én estig 133 nemzetközileg ismert és elismert magyar természet- és társadalomtudós írta alá a nyilatkozatot.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének célja az Orbán-kormányok alatt kiszervezett és leszalámizott intézményrendszer eredeti státuszának visszaállítása.
A kormányközeli körökből érkező támadások ellenére a Medián felmérése szerint a magyarok az intézmények közül az MTA-ban bíznak leginkább, míg a köztársasági elnökben legkevésbé.
Az utóbbi 15-16 évben egyetlen területen sem volt érdemi, megalapozott, az érintetteket bevonó diskurzus – mondják a tisztújítás előtt álló MTA-tól elszakított kutatóhálózat dolgozóit tömörítő ADF munkatársai. Kormányváltás esetén azonban akár be is lehetne zárni a kitartott intézeteket, a Magyarságkutatótól az Alapjogokért Központig.
Magyarországról 74 évből 60-ban hivatalosan nem jelöltek senkit az irodalmi Nobel-díjra. Mi lett volna, ha a nálunk sokáig csak „skandinávnak” tartott, belterjesnek és ezért kissé érdektelennek vélt díjat a kezdetektől fogva komolyan veszik?
A 40 év alattiak körében súlyos az elégedetlenség, de általános az a vélekedés, hogy a tudományos pálya nem biztosít kiszámítható előrehaladást, társadalmi megbecsültsége pedig alacsony, derül ki a Magyar Tudományos Akadémián hétfőn bemutatott reprezentatív kutatásból.
Lentner Csaba szerint az akadémikusok többsége „krónikus teljesítményhiányban szenved”, amit az MTA adatokkal cáfolt. A közgazdász azóta támadja az intézményt, hogy elutasították MTA-doktori pályázatát.
Kell-e figyelnie a tudománynak a politikára? A magyar tudomány jövőjéről beszélgettünk Kutnyánszky Anikóval, a TDDSZ elnökségi tagjával, Miklósi Ádám biológussal, az MTA rendes tagjával és Fábri Györggyel, az egyetemfilozófia és tudományszociológia kutatójával.
Scheuer Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kancellárja szerint az egyetem új alapító okirata garantálja az augusztus 1-től az egyetembe olvadó bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok zavartalan finanszírozását.
Bár a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok 2025. augusztus 1-től az ELTE-hez tartoznak, működésük finanszírozásáról nem született megállapodás.
Fiatalok, idősek, katolikusok, zsidók, nemesek, polgárok és aradi vértanúk feleségei, lányai az 1848–49-es eszmék mellett kiállva készítették el a 12 méteres szőnyeget, ami Arany János ajánlása ellenére sem talált otthonra az Akadémián. Most egy kortárs kiállítótérben mutatták be a két darabra szedett textil felét.
Az Akadémia elnöksége keddi ülésén újból elítélte a kutatóhálózat szétzilálását, de jelezte, továbbra is kész átvenni a négy kutatóközpontot. Az állam viszont így lemondhat az MTA-vagyon 80 milliárd forintos üzletéről.
Az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett nyílt levélben közel száz nemzetközileg ismert és elismert magyar természet- és társadalomtudós fejezi ki aggodalmát.
Miután kedden kiderült, hogy a HUN-REN megkezdte az egyeztetéseket arról, hogy az ELTE gondozásába adja négy, bölcsészet- és humántudományi központját, az MTA is megszólalt az ügyben.