Az Antarktisz alatt óriási kanyonok rejlenek és nagyon fontos szerepük van
Kutatók 332 óriás kanyont térképeztek fel az Antarktisz jege alatt. Sokkal jelentősebb szerepük van a globális klíma folyamataiban, mint eddig gondoltuk.
Kutatók 332 óriás kanyont térképeztek fel az Antarktisz jege alatt. Sokkal jelentősebb szerepük van a globális klíma folyamataiban, mint eddig gondoltuk.
Ez az eddigi legnagyobb ismert kemoautotróf kolónia. A kagylók mellett csőférgek, tengeri uborkák és tengerililiomok is élnek a csaknem tíz kilométeres mélységben.
Egy friss tanulmány szerint a kitermelésre kiszemelt területen élő fajok mindössze 35 százalékánál vizsgálták, hogy hogyan hat rájuk a zajszennyezés, így a delfineken és a bálnákon kívül még sok vesztese lehet a bányászat megindításának.
A világ óceánjaiba évente 9-14 millió tonnányi műanyag kerül (a gízai nagy piramis tömege 6 millió tonna). Ha emiatt csökken az óceánok szén-dioxid-elnyelő képessége, az tovább növelheti a globális felmelegedés mértékét, állítja egy friss kutatás.
A 600 méter mélyen megpillantott fiatal gigászkalmár akár 7 méter hosszúra és fél tonnásra is megnőhet, és az állatvilág legnagyobb szemgolyójával rendelkezik.
A Skót Tengertudományi Szövetség tavalyi felfedezése átírta az élet eredetéről alkotott eddigi elképzeléseket, most a japán Nippon Foundation támogatásával megnyílt az út a további kutatások előtt.
A több kilométeres mélységben élő, biolumineszcens állat kinézetében, testfelépítésében és életmódjában is teljesen eltér legközelebbi rokonaitól, a csupaszkopoltyús csigáktól.
Az őskrokodilok ormánya nem bírta a nyomást, ezért aztán nem tudtak olyan mélységekbe ereszkedni, mint a delfinek és más cetfélék.
Igazi tengeri szörnyetegnek tűnhet nagy fogaival és tátongó szájával, de a púpos horgászhal valójában nem nagyobb, mint a tenyerünk, és különben is, igen mélyen él odalent, a tengerben.
A Mexikó és Hawaii közötti terület a mélytengeri bányászat miatt is érdekes, de egy friss kutatás több, a tudomány számára eddig ismeretlen fajt is felfedezett ott.
A Schmidt Ocean Institute kutatóhajója száznál is több új fajt figyelt meg a Solito névre keresztelt, 3530 méter magas tengermélyi hegy környezetében. A következő, február 24-i merülést élőben is közvetítik.
A Coelorinchus aspercephalus fejének pont olyan alakja van, mint a 450-562 méteres mélységben található mintáknak.
A hajó orrától alig 500 méterre landoltak az óceán fenekén a tengeralattjáró maradványai – a térkép eredeti változatát a Titan egyik áldozata készítette.
A 13 ezer kilométeres kutatóexpedíción rengeteg fajt gyűjtöttek be, a kutatók becslései szerint ezek harmadát eddig még nem ismerte a tudomány. Az állatokat a szárazföldön taxonómusok azonosítják majd.
A nagy felbontású felvételek még veterán Titanic-kutatóknak is tudtak újat mutatni. A videókat készítő OceanGate Expeditions egyébként 100 millió forintért bárkit levisz a hajóroncshoz.