A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött, génmódosított borjú egyfajta mintaprojekt: ilyen lehet a jövő szarvasmarhája, amely kevésbé terheli a környezetet üvegházhatású gázkibocsátással.
Spanyol kutatók szerint mélyen az Acidalia Planitia-nak nevezett marsi síkság alatt megfelelőek lehetnek a körülmények metántermelő mikrobáknak. A hipotézist nem lesz könnyű igazolni.
A James Webb űrtávcső mérései Kiss Csaba és kollégái szerint arra utalhatnak, hogy a Plútónál is messzebb keringő égitest felszínén jégvulkánok működnek.
A növényi alapú műhús és az állati sejtekből előállított laborhús esetenként 97-98 százalékkal csökkentené a készítéséből származó káros kibocsátásokat és a szükséges földterületet. Miközben Kína mutatná az utat, Magyarország betiltaná a laborhúst.
A fák kérgében élő mikrobák elnyelik a levegőben található metánt, ami a globális felmelegedés mintegy negyedéért felelős.
A hínárkivonattal etetett tehenek 25 százalékkal kevesebbet finganak, mint a normál diétán lévők, de a tejükért is többet kell fizetni. Ha a fogyasztóknak is tetszik, több tehén kaphat hínárt, és tovább lehet csökkenteni a kibocsátást.
A 2030-tól kivetett adóval a metánkibocsátás csökkentése a cél a jelentős tej- és húsexportőrnek számító országban.
2025-től biztosít majd adatokat a MethaneSat, az a mosógép méretű műhold, ami naponta 15-ször kerüli majd meg a Földet és 140 méteres felbontással azonosítja a kibocsátási pontokat.
Ezzel pedig veszélyeztethetik a térségben a kőolajbányászatot és a földgáz-infrastruktúrát, valamint rengeteg üvegházhatású metán kerülhet a légkörbe a permafrosztból.
A kontinensek partvidékén található tengeri metán-hidrát mezők nagyon érzékenyek a felmelegedésre, ráadásul a kiolvadó metán a kőzetrétegekben vándorolva a szárazföld belsejében is felszínre törhet.
Ha minden jól megy, jövőre csökken a kibocsátás. A klímakutatók szerint fontos mérföldkőről van szó.
Szén-dioxid és metán is van a K2-18b légkörében, a NASA pedig megerősítette, hogy dimetil-szulfid is akad a 120 fényévnyire található exobolygón.
Már 80 országban érhető el az alacsonyabb metánkibocsátású szarvasmarhák tenyésztéséhez szükséges sperma.
A folyékony oxigén-metán hajtású Zhuque–2 rakétát a LandSpace gyártotta, ez volt a második próbálkozásuk a kilövéssel.
Állatok bélmozgásában ekkora klímavédelmi lehetőség még nem rejtőzött.