Kiderült mi okozza a légköri metán koncentrációjának utóbbi években tapasztalt intenzív emelkedését
Harvardi kutatók a műholdas megfigyelési adatsorokat elemezték.
Harvardi kutatók a műholdas megfigyelési adatsorokat elemezték.
Legalábbis a Leeds-i Egyetem kőzetfizikai tanszékének kutatócsoportja által végzett laboratóriumi kísérletek eredményei szerint.
Egy nemzetközi kutatócsoport a permafroszt mikrobiális ökoszisztémáit vizsgálva arra jutott, hogy bizonyos körülmények között az arktiszi talajokban több metánt „fogyasztó” organizmus lehet, mint metánt „termelő”.
Ezek a hatalmas jégcsúcsok lefedhetik a törpebolygó egyenlítői területének hatvan százalékát.
Egy friss kutatás három geotermikusan aktív régiót talált a bolygón, amik szén-dioxid-kibocsátás nélkül kitermelhető héliumkészleteket rejthetnek. A hélium elengedhetetlen a szupravezető mágnesek hűtéséhez, nélküle sem részecskegyorsítók, sem az MRI-k nem működnének.
A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött, génmódosított borjú egyfajta mintaprojekt: ilyen lehet a jövő szarvasmarhája, amely kevésbé terheli a környezetet üvegházhatású gázkibocsátással.
Spanyol kutatók szerint mélyen az Acidalia Planitia-nak nevezett marsi síkság alatt megfelelőek lehetnek a körülmények metántermelő mikrobáknak. A hipotézist nem lesz könnyű igazolni.
A James Webb űrtávcső mérései Kiss Csaba és kollégái szerint arra utalhatnak, hogy a Plútónál is messzebb keringő égitest felszínén jégvulkánok működnek.
A növényi alapú műhús és az állati sejtekből előállított laborhús esetenként 97-98 százalékkal csökkentené a készítéséből származó káros kibocsátásokat és a szükséges földterületet. Miközben Kína mutatná az utat, Magyarország betiltaná a laborhúst.
A fák kérgében élő mikrobák elnyelik a levegőben található metánt, ami a globális felmelegedés mintegy negyedéért felelős.
A hínárkivonattal etetett tehenek 25 százalékkal kevesebbet finganak, mint a normál diétán lévők, de a tejükért is többet kell fizetni. Ha a fogyasztóknak is tetszik, több tehén kaphat hínárt, és tovább lehet csökkenteni a kibocsátást.
A 2030-tól kivetett adóval a metánkibocsátás csökkentése a cél a jelentős tej- és húsexportőrnek számító országban.
2025-től biztosít majd adatokat a MethaneSat, az a mosógép méretű műhold, ami naponta 15-ször kerüli majd meg a Földet és 140 méteres felbontással azonosítja a kibocsátási pontokat.
Ezzel pedig veszélyeztethetik a térségben a kőolajbányászatot és a földgáz-infrastruktúrát, valamint rengeteg üvegházhatású metán kerülhet a légkörbe a permafrosztból.
A kontinensek partvidékén található tengeri metán-hidrát mezők nagyon érzékenyek a felmelegedésre, ráadásul a kiolvadó metán a kőzetrétegekben vándorolva a szárazföld belsejében is felszínre törhet.