Kiszámolták, hogy a trópusi eső aranyat ér
A Leedsi Egyetem kutatói szerint a rendszeres esőzés évente 20 milliárd dolláros hasznot hoz Brazíliának, miközben az erdők védelmére ennek csak a töredékét költik.
mezőgazdaság
Nemcsak környezetbarát, de gazdaságos is az új csodagyep
A 26 országban és több éghajlaton végzett kísérletek szerint az agyonműtrágyázott monokultúráknál jóval hatékonyabb a hat növényfajból álló keverék, ami klímaadaptációs stratégiának sem utolsó.
2021 és 2024 között háromszor sújtotta az ország területének legalább 70 százalékát aszály
Öntözés helyett a csapadékvizek helyben tartásával, a talaj vízmegtartó képességének növelésével, és a tájhasználat átalakításával alkalmazkodhat csak a mezőgazdaság, állítja a Másfélfok klímablogon csütörtökön megjelent elemzés.
A talajlakó mikroorganizmusok kollektív emlékezete segítheti az aszályok átvészelését
Kansasi kutatók feltárták a talajélet és a víztelen időszakokban mutatott növényi ellenállóképesség közötti kapcsolatot.
A kisbajcsi marhatelepen jelent meg a betegség, jó lenne feltárni, hogy került oda
Miben különbözött az 1972-1973-as és az idei ragadós száj- és körömfájás járvány? Fel van-e készülve az állatorvostudomány a régi-új betegség megjelenésére? Miként lehet megelőzni a lakossági pánikot? A Qubit podcast vendége Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese.
Facebookos konteók és miniszteri kavarások zajában sikerült legyőzni az 50 év után felbukkanó RSZKF-járványt
Mesterséges vírusról és a globális összeesküvésről szóló elméletek terjedtek, de végül a modern tudomány és járványkezelés eszközeivel sikerült felszámolni a mezőgazdaságot megbénító száj- és körömfájást Magyarországon.
Átírhatják a mezőgazdaság eredettörténetét az Üzbegisztánban feltárt 9200 éves árpaszemek
Friss leletek szerint már évezredekkel az első földművelők érkezése előtt arathatták a vadárpát a közép-ázsiai vadászó-gyűjtögetők, akik így gabonán, pisztácián és almán élhettek vígan a térségben.
1952-ben Sztálin mutatta az utat, ma Orbán Viktor diktálja az aszály elleni védekezés szabályait
A 20. század lesúlyosabb aszálya idején megszületett a megoldás a szárazságra: a féktelen öntözés. Bár a tudósok azóta szüntelenül figyelmeztetnek arra, hogy a vízvisszatartás fontosabb, a magyar kormány még mindig az elavult, legfeljebb rövid távon hasznos öntözést erőlteti.
15 milliárd ember ellátására elég kalóriát termel a világ, csak a felét elveszítjük
Egy friss kutatás szerint a mostaninál majdnem kétszer több embert is el tudnának látni elég kalóriával a termesztett haszonnövények, csak a hústermelés és a bioüzemanyagok gyártása közbeszól.
Szénné sütött emberi ürülék segíthet megoldani a globális műtrágyahiányt
Az úgynevezett bioszén használata a vizeletben található tápanyagokkal együtt érné el a legnagyobb hatást: a globális foszfor- és nitrogénigény hatodát pótolhatnák az emberi végtermékek, ráadásul klímabarátabb módon.
Túlzott víz- és energiaigénye miatt tilos a kukorica termesztése Törökország délkeleti tartományában
A délkelet-anatóliai Mardin szántóföldjeinek öntözése már rövid távon sem fenntartható.
Megdőlhet a régóta fennálló elmélet: mégsem a mezőgazdaság alakíthatta ki a társadalmi egyenlőtlenségeket
A Kárpát-medence lelőhelyeinek alapos elemzése után kiderült: a mezőgazdaság elterjedése utáni 5000 évben nem nőttek jelentősen a társadalmi egyenlőtlenségek, vagyis mégsem az eke lehetett az emberiség leggonoszabb találmánya.
Egy ladánybenei méhész 90 kilométerre vándorolt méheinek otthont keresni, de ott is csak szárazságot talált
A Homokhátságban nincs elég virágpor, ezért Kisjuhász Krisztián egy csongrádi árterületen nézett a méheknek vándortanyát. Száraz tómeder és totális aszály fogadta, így továbbáll.
Szavannává változtak az alföldi puszták az extrém csapadékhiány miatt
Jakab Gusztáv fotóin jól látszik, hogy a füves puszták teljesen kisárgultak – az aszályhelyzetet a néhány napos esőzések sem mérsékelték, a szárazság miatt pedig már országos tűzgyújtási tilalom lépett életbe.
Az oligarcháknak kedvezőtlen, a valódi gazdálkodókat viszont segíti az uniós agrártámogatási rendszer tervezett átalakítása
Hiába szórtak trágyát tiltakozásképpen az Európai Unió Háza elé Budapesten, a közös uniós agrárpolitika 2028-tól tervezett átalakítása értelmében a magyar gazdák 97-98 százalékának továbbra is jár majd a támogatás.