Sztrájkolnak a British Library dolgozói, két hónap alatt már másodszor
Inflációkövető béreket és stabil munkahelyet követelnek a világ legnagyobb könyvtárában.
Inflációkövető béreket és stabil munkahelyet követelnek a világ legnagyobb könyvtárában.
Írország hároméves tesztelés után bevezeti a kulturális, kreatív területen dolgozók feltétel nélküli alapjövedelmét. Vajon nálunk volna esélye egy ilyen programnak? A művészek éppenséggel jó alanyok volnának hozzá: a legtöbben akkor is dolgoznak, ha nincs pénz.
Az ír kulturális és kreatív szektor évi ötmilliárd eurót termel a gazdaságnak, a terület dolgozói heti 325 eurót kapnának. A modellt három éven át kicsiben tesztelték, volt róla valódi nemzeti konzultáció, és a kormány most fokozatosan, szélesebb körben is bevezeti.
Egy izraeli kutatás szerint főleg a férfiak élnek boldogabban, ha a nyugdíjkorhatár betöltése után is folytatják a munkájukat, de bizonyos munkakörökben a nők is.
Könyvrendeléssel, prezentációgyártással és aksivásárlással teszteltük az OpenAI júliusban bemutatott ágensét, ami gyakran hibázik, de annál látványosabban végzi a dolgát.
Változatlan fizetés mellett négy nap alatt ugyanúgy elvégzik a munkájukat az alkalmazottak, csökken a kiégés, és javul a mentális és fizikai egészségük is – derül ki a közel 3000 munkavállalót és 140 céget vizsgáló kutatásból.
Van-e még a diplomásoknak kereseti többletük? Tudnak-e számolni a magyar munkavállalók? Varga Júlia és Hermann Zoltán közgazdászokkal, a KRTK KTI kutatóival beszélgettünk a magyar munkaerőpiac állapotáról.
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon alacsony az emberek elkötelezettsége a munkahelyükhöz, ami a kutatások szerint a társadalom egészére káros hatással lehet.
Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
Tény, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez szükség van külföldi munkavállalókra, de az elemzést jelentősen megnehezíti, hogy a rájuk vonatkozó adatokat a magyar állam átláthatatlanná teszi. Hárs Ágnessel a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
Szentjóby Tamás 1975-ben betiltott, kultikus filmjének kópiája először 1983-ban, aztán 2009-ben kelt új életre, most pedig óriási érdeklődés mellett mutatták be a Trafóban. De hogyan keletkezett a kultusz, és mitől aktuális ma is a Kentaur?
Most a robotikán a sor, hogy felzárkózzon a mesterséges intelligencia elmúlt években mutatott fejlődéséhez. Forrai Benedek robotikai mérnökkel, a robotkezek fejlesztésével foglalkozó svájci Mimic Robotics startup társalapítójával beszélgettünk.
A techguru szerint a jövőben egyáltalán nem lesz szükség emberi munkára, és csak az dolgozik majd, aki akar. Ehhez mondjuk mindenkinek magas jövedelem is kellene.
A fiatalok kiállnak magukért, de korán kiégnek, a boomerek élvezik a kiváltságaikat, a kettő közötti szendvicsgeneráció pedig mindkét irányból fenyegetve érzi magát. A Betűtésztában Kun Bernadette pszichológussal beszélgettünk a különböző generációk nagyon eltérő munkahelyi tapasztalatairól.
Az IPPR agytröszt frissen megjelent jelentése szerint a következő 3-5 évben leginkább a nők, a fiatal munkavállalók, a pályakezdők és az alacsony fizetésűek munkája kerülhet veszélybe.