Élhetőbbek lettek-e a városok az autózás elterjedésével, ahogy az 1939-es New York-i világkiállításon bemutatott utópia, a Futurama ígérte? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában Vitézy Dáviddal, a Budapesti Közlekedési Központ alapítójával beszélget Édes Balázs urbanista.
A Hamburgban korzózó kocsit a Vay nevű német startup munkatársai távolról irányították úgy, mintha egy autóverseny-szimulátorban vezetnének.
Az Oxfordi Egyetem kutatói által kifejlesztett GRAMME mélytanulási algoritmus okosan egyesíti a kamerák, a lézeres szenzorok és az időjárásálló radarok adatait, így hamarosan már az eső, hó, vagy köd sem jelent majd gondot.
Az új törvények értelmében mobiltelefonálni továbbra sem lehet majd a kocsiban, de alacsony sebesség mellett filmet lehet már nézni, de azt is csak a beépített monitoron.
Önvezető autók helyett már leginkább okosváros-projektekre és a biztonságos, hatékony közlekedésre koncentrál a járműkommunikációs szektor globális élvonalába tartozó magyar cég, a Commsignia. Az akár életmentő V2X technológiára ráugrottak az autó- és bicikligyártók és a telekomcégek is, most egy angliai tesztelésen néztük meg, hol tart a dolog.
A budapesti Commsignia szállítja az úgynevezett V2X járműkommunikációs rendszert abban a nemzetközi projektben, amely során brit tesztpályákon mérik fel a technológia jelenlegi helyzetét, és mutatják be a döntéshozóknak, hogy még a bevezetése előtt alaposan megismerjék az önvezető közlekedés technológiai hátterét.
Egy szoftverfrissítés után nem lesz elérhető az érintőképernyős játék az autóban, ha az mozgásban van. A Tesla szerint a játékot nem a sofőrnek szánták, mégis megszüntetik a lehetőséget.
Kell-e foglalkoznia a száguldó villamos problémájával egy önvezető autót fejlesztő informatikusnak? Vajon felállítanak-e a jövőben algoritmus-felügyeletet? Mi a közös az intelligens kutyákban és a robotokban? Mit kezd majd a bíróság a kvázi-személyekkel? Héder Mihállyal, a BME filozófia és tudománytörténet tanszékének docensével beszélgettünk.
Lehet, hogy a repülő autók örökre a sci-fi- rajongók fantáziájában ragadnak, de a Volvo terveit elnézve ez nem is akkora baj. A nagy hatótávolságú, halk, tágas és környezetbarát villanyautó jóval izgalmasabb, mint a légből kapott ábrándozás, és nemcsak a képzeletünkben, hanem a valóságban is létezik.
Néhány hete indult vizsgálat a Teslával szemben, mert a részleges önvezető üzemmód képtelen észlelni a rendőrök, mentők és tűzoltók vészjelzéseit. Most parkoló rendőrautóba rohant az Autopilot, kis híján magával sodorva az autóból kiszállt rendőrt is.
Bár a cég azt ígéri a felhasználóinak, hogy előbb-utóbb elkészül a teljesen önvezető autó, egyelőre csak a sofőr felügyelete alatt lehetne használni az Autopilot funkciót. Sokan mégsem ügyelnek, a rendszer viszont nem ismeri fel a rendőrt és a mentőt.
A LIDAR beszkenneli az utat, az optikai eszközök pedig nem a szélvédőre vetítik az út háromdimenziós hologramját, hanem egyenesen a sofőr szemébe.
A 2019-es Tesla Model S nagy sebességgel hajtott Houston közelében, amikor elvétett egy kanyart, letért az útról, és egy fának rohanva lángra lobbant. A szövetségi autópálya-biztonsági hatóság több Tesla-baleset ügyében vizsgálódik.
A Ford, a General Motors és a Chrysler már a húszas-harmincas években kísérletezni kezdett a repülő és önvezető autókkal, és a második világháború környékén futurisztikus kisfilmekben fantáziáltak a közlekedés jövőjéről. A fantasztikus találmányokról a korabeli magyar sajtó is beszámolt.