Újabb múzeumokat és örökségi helyszíneket rongáltak meg az oroszok Ukrajnában
Csapás érte az Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeumot, a Nemzeti Könyvtárat, a Kijevi Operaházat és a Nemzeti Csernobil Múzeumot is.
Csapás érte az Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeumot, a Nemzeti Könyvtárat, a Kijevi Operaházat és a Nemzeti Csernobil Múzeumot is.
2025-ben újabb rekordot döntöttek a globális katonai kiadások: a csaknem 3000 milliárd dolláros összeg több mint felét öt ország költései teszik ki. Közben Európa önálló védelmi képességeket épít, Donald Trump pedig tovább lazítja a szálakat a NATO-val.
Mennyire reális vajon az a vállalás, miszerint Magyarország 2035-ig teljesen leválik az orosz energiaimportról, 2040-re pedig megduplázza a megújuló energiaforrások arányát?
Oroszország többek között ókori régészeti leletek „narratív átkeretezésével” is igyekszik alátámasztani ukrajnai invázióját.
Kőkemény játékot játszik a Spy Girls: fake randiappal gyűjti be az orosz katonák adatait, és továbbítja őket az ukrán hírszerzésnek. „Ki mondta, hogy a művészeknek mindig csak jónak kell lenniük?” – kérdi a projekt létrehozója, Magda Szpecht.
Az ukrajnai invázió első heteiben elfoglalt atomerőmű vészhelyzeti dízelgenerátorokkal működik, miközben a közeli rakéta- és légitámadások növelik a nukleáris katasztrófa kockázatát. Fukusima után 3 napban állapították meg a külső áram nélküli biztonságos működés határát, ezt Zaporizzsjában már túllépték.
Ígéretei ellenére 24 óra helyett már több mint 8 hónapja nem tudta lezárni az orosz–ukrán háborút az Egyesült Államok elnöke. Ennek okait és következményeit mutatja be Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő.
Hazai tudósok, akadémikusok, az MTA Doktorai és az MTA köztestületének tagjai állnak ki az ukrán nép mellet és ítélik el a magyar kormány erkölcsileg kifogásolható álláspontját.
Ukrajnában az orosz csapatok tudatosan rombolják a múzeumokat, ezrével hurcolják el a műtárgyakat. Egy kijevi csapat digitális múzeumot épít az ellopott műveknek. Ketten közülük Budapesten mutatták be a projektet, velük beszélgettünk, nemcsak a múzeumról, hanem arról is, hogyan élnek és dolgoznak a háború közepette.
A magyar diplomácia alsóbb szintjeiről még nem tűntek el a profi szakemberek, így nem teljesen reménytelen az ukrán-magyar kapcsolatok jövője – ez is elhangzott a 9. Qubit Live-on, ahol Rácz András és Sz. Bíró Zoltán válaszolt a közönség kérdéseire.
Nagyot tévedtek azok, akik azt hitték, Putyin nem indít háborút, de a legnagyobbat Putyin tévedte azzal, hogy megindította. Hogyan kezdődött, és miként lehet vége az Ukrajna elleni háborúnak? Egyebek mellett ezekről is szó esett a 9. Qubit Live kerekasztal-beszélgetésén.
Oroszországban és Kínában a rezsim túlélésének érdeke felülírja a nemzeti érdeket, de egy Trump vezette USA is könnyen ebbe az irányba mehet, és innentől csökkennek a realista helyzetelemzés esélyei – mondta a közgazdász-elemző a 9. Qubit Live-on.
Hogy milyen állapotban van az orosz gazdaság, politika és társadalom, az nagyon nem mindegy a háború lehetséges kimenetele szempontjából. És nem lehet mellékes nekünk, magyaroknak sem – Sz. Bíró Zoltán többek között erről is beszélt a 9. Qubit Live-on.
Egyelőre sem az orosz, sem az ukrán társadalomban nem tört meg lényegesen a háború támogatottsága. De mi kell a békéhez? Meddig bírják a felek? Milyen az aktuális hadi helyzet, és mi következhet ebből? Ezekről is beszélt Rácz András hadtörténész a 9. Qubit Live-on.
Hol tart most az orosz-ukrán háború, mi történik Oroszországon belül, mi a célja a re-szovjetizációnak, és hogyan alakul ál a globális világrend a háború árnyékában? Kedd esti rendezvényünkön ezekről is beszélt Rácz András, Sz. Bíró Zoltán és Orbán Krisztián.