Sokkal gyorsabb az emberi szaglás, mint ahogy azt korábban gondolták
Egy friss kutatás szerint a szagok gyors változására ugyanolyan érzékenyek vagyunk, mint a színek tempós változásaira.
Egy friss kutatás szerint a szagok gyors változására ugyanolyan érzékenyek vagyunk, mint a színek tempós változásaira.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete és a Würzburgi Egyetem közös kutatásából kiderült, hogy a hidegebb éghajlathoz szokott rovarok kimondottan rosszul reagálnak a felmelegedésre.
Hányféle szagot tudunk megkülönböztetni? Van-e szaga a víznek? És íze? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Egy kísérletben megfigyelték, hogy a stresszes ember szagát érző kutyák pesszimistábban közelítették meg a potenciálisan jutalomfalatot tartalmazó tálat.
A Semmelweis Egyetem kutatói kimutatták a szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát.
A szaglórendszer közvetlen összeköttetésben áll az emberi agy érzelmekért és emlékekért is felelős központjával.
Hiába ugyanaz az inger, orrnyílástól függően más agyi területek aktivizálódnak, ez azt is jelenti, hogy a megtapasztalt szag is eltérő lehet.
Német kutatók azt vizsgálták, hogy az egymástól hosszú időre elválasztott tehenek és borjaik emlékeznek-e egymásra.
Friss kutatásban igazolták, hogy az ember más illatanyagokat bocsát ki nyugodt és stresszes állapotban, ráadásul a kutyák ezt pusztán a szaglásuk alapján is képesek érzékelni.
Más emlősökhöz hasonlóan az ember is szagmintát vesz azokról, akikkel találkozik, egy kutatócsoport pedig kísérletekkel támasztotta alá, hogy ennek alapján dőlhet el, összebarátkozik-e két ismeretlen.
Az ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Programjának kutatói szerint a kutyaagy multimodális mentális képet alkot az ismerős tárgyakról. Vagyis, amikor az ebek egy tárgyra gondolnak, akkor annak érzékszervi jellemzőit képzelik el.
És ha nincs, hogyan hallanak? És ha rosszul hallanak, a társaik hogyan tudják dekódolni a sziszegésüket? És hogyan veszik észre a rájuk leselkedő veszélyt?
A koronavírus-fertőzés talán legjellemzőbb tünete hónapokra is elnyúlhat, és nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. Vannak, akiknek a munkáját is ellehetetleníti a szaglás és az ízlelés hosszú távú elvesztése, de már több helyen kutatják, hogyan lehet visszaprogramozni az agyat az illatok és az ízek érzékelésére.
A biotechnológiai forradalom a szaglás tudományát is elérte, és 2021 fordulópont lehet a digitális szagtovábbítás mellett az intravénás szagterápiák területén is – miközben a COVID-19 miatt globálisan romlik a természetes szaglás.
Az orvostudománynak nincs kész válasza az érzékszervi zavarokra, de egyre több ismeretet szereznek a vírus működéséről. Ezek közül néhány magyarázatot nyújthat rá, hogy miért mond csődöt a betegek ízlelése és szaglása, és hogy miért torzult formában térnek vissza a betegség lefolyása után.