Napi egy marék pisztácia csökkentheti az időskori látásromlás kockázatát
A magokban található lutein az agynak és a szemnek is jót tesz.
A magokban található lutein az agynak és a szemnek is jót tesz.
A Magyarországon először elvégzett speciális műtétet plasztikai sebészek és szemészek közösen hajtották végre: egy beteg lábszárából vett 15 centiméteres ideget ültettek be egy érzőideg és a szem szaruhártyája közé.
Az aranyszínű szemük a téli hónapokban kékes árnyalatúvá válik, és kétszer annyi UV-fényt ereszt át, így a zuzmók sötét foltokként tűnnek ki a környezetből.
A retina és a látóideg kapcsolódási pontjáról készült felvételekről még az autizmus tüneteinek súlyossága is nagy pontossággal megállapítható.
A 46 éves villamoshálózat-szerelőnek egy 7200 voltos áramütés vitte le a bal karjának és arcának egy részét. Most új szemet kapott.
Az agy-bél tengely szerepe óriási lehet a betegség diagnosztikájában, az agyi elváltozások egy részét pedig a szemen keresztül is fel lehet ismerni friss kutatások szerint.
Egy új, átfogó tanulmány szerint a monitorok, tablet- és okostelefon-képernyők által kibocsátott kék fény amúgy is gyenge, és még ebből is keveset blokkolnak a speciális szemüvegek.
A makuladegeneráció okozta látásromlás egyelőre nem visszafordítható, de laborban már sikerült olyan sejteket építeni, amik alkalmasak lehetnek a retinasejtek pótlására az emberi szemben.
A kutatók nemcsak emberi szöveteket, hanem laboratóriumban növesztett mesterséges retinát is tanulmányoztak egy forradalmi technikával.
A dongólegyek és a szitakötők ötször gyorsabban látnak az embernél, de a kutyák is valamivel nagyobb részletességgel érzékelik az idő múlását, mint az emberek.
Egy új módszer segítségével évekkel a szívroham bekövetkezése előtt felmérhető az infarktus kockázata – a szokásos orvosi adatokat a retinában található erek mintázatából leszűrhető információval vetik össze.
A Toxoplasma gondii nemcsak rendkívül fertőzőképes, de a jelenleg ismert összes parazita elleni szerrel szemben is immunis. A macskák házhoz hozzák a kórokozót.
A szakértők korábban elképzelhetetlennek tartották, hogy valaki képes lehet akarata szerint mozgatni a pupillaméretet szabályozó izmokat. Egy német pszichológushallgató lehet az első, akinek bizonyítottan sikerült.
A német kísérletben kinevelt agy-organoidok háromnegyedén alakultak ki szemkehelyszerű képződmények. Ehhez nagyjából annyi idő kellett, mint az emberi embrió fejlődése során.
A klinikai vizsgálat alanyainak 78 százalékánál sikerült visszafordítani az örökölt látásromlás egy típusát, de arra még a kutatók sem számítottak, hogy a placebót kapott szemben is végbemegy a javulás.