Mihez kezd a kétharmados felhatalmazással az új kormány az oktatásban, és meddig mer elmenni egy olyan területen, amely évek óta a legnagyobb társadalmi elégedetlenség forrása? Kende Ágnes Lannert Judit és Nahalka István oktatáskutatókkal és Váradi Balázs közpolitikai elemzővel beszélgetett.
Az egyenként 2,5 millió forintos pénzjutalommal járó elismerést olyan tanárok vehetik át, akik sokat tettek a hazai reáloktatás fejlesztéséért és a természettudományos tárgyak iránti érdeklődés felkeltéséért.
Szenvedélyesen érdekelte, amit csinált, a tanítás, érdekelték azok, akiket tanított, érdekelte a kultúra, aminek része volt, és az ország, ahol élt.
A 73. életévében elhunyt matematikatanárt sokan a Magyar Televízió Repeta című oktatási műsorából ismerhették meg, de a járvány alatt is rengeteg diáknak segített felkészülni online videóin keresztül.
Hosszú, tartalmas életpályamodell rajzolódik ki a hivatalos dokumentumból.
A Romániában végzett kutatás szerint a diákok még az utolsó óra utáni foglalkozásokon is szívesebben részt vesznek, ha a tanáraik megjelenése meggyőző.
Csökken a tananyag, javulnak a feltételek, a matematikát mégis rengeteg diák utálja, sőt a legtöbben egyenesen azt hiszik, hogy hülyék hozzá. Matektanárok mesélnek arról, hogy mi változott, amióta ők ültek az iskolapadban.
A Qubit birtokába jutott dokumentumokból kirajzolódik, mi vár az új tanévben a pedagógusokra. A koncepciót Radó Péter oktatási szakértő „dilettáns baromságnak” nevezte.
Csak a teljes társadalmi szolidaritás és a tanárok közös fellépése hozhat eredményt – válaszolták a hatodik Qubit Live végén a nézők kérdéseire Lannert Judit, Horn Dániel és Kertesi Gábor oktatáskutatók.
Európa egyik legszelektívebb és legszegregáltabb oktatási rendszerét tartjuk fenn, de megdöbbentő módon a magyar társadalomnak ez tetszik. A magyar közoktatás válságával foglalkozó hatodik Qubit Live kerekasztal-beszélgetése Lannert Judit, Horn Dániel, Kertesi Gábor és Kende Ágnes oktatáskutatókkal immár videón és podcastban is elérhető.
Hány éves ma Magyarországon egy átlagos tanár? Miről mond le egy pályakezdő pedagógus azzal, hogy tanár lesz? Kertesi Gábor közgazdász, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója a hatodik Qubit Live-on tartott előadásában a magyar tanárkiválasztási rendszert elemezte.
Elakadtunk a múltban, de nem csak a kormányzati törekvések miatt: a magyar iskolarendszer néhány legrosszabb eleméhez a közvélemény is foggal-körömmel ragaszkodik. Váradi Balázs közgazdász, a Budapest Intézet kutatója a hatodik Qubit Live-on tartott előadásában az ellenzéki programírás tanulságait is összegezte.
A tanárképzésnek a saját szakmai fejlődésükért felelősséget vállaló hallgatókat kellene kinevelnie – mondták pénteken a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának előadói, akik szerint kevesebb tanárral működő, hatékonyabb és korszerűbb iskolákra van szükség, és akkor több pénz jutna a tanárok fizetésére.
Miután évtizedeken át hiába próbálták elérni a tanárok tisztességes megfizetését, a 20. század elejére radikalizálódtak a pedagógus-szakszervezetek, de a Horthy-korszakban még nagyobb ellenállással szembesültek. A nemzetellenes tanárok üldözését levezénylő Zilahi Kiss Jenő végül nem zsidózó papagájának hírébe, hanem a korrupcióba bukott bele.
Az elmúlt tíz évben a megalázó bérekhez drasztikusan megnövelt munkaterhelés és egyre csökkenő szakmai autonómia társult. Egy oktatáskutató szerint a Fidesz-kormány szabadságuktól megfosztott szellemi szakmunkások szintjére süllyesztette a pedagógusokat.