„Árpád nemzetségbeli őseim és Attila elődei Kína szomszédságában laktak évezredeken keresztül. Kimutatható vérségi kapcsolatok is összefűzték az egykorú uralkodóházakat, így kínai ősökre hivatkozhatok” – írta az utolsó Habsburg trónörökös 1976-ban. Íme a fennmaradt levél.
Miközben a földművelés már i. e. 4500 körül megjelent a mai Belgium és Hollandia területén, a helyi népek csak kétezer évvel később adták fel hagyományos életmódjukat – és ebben kulcsszerepük volt a nőknek.
A Magyar Nemzeti Múzeum Attila-kiállításán 13 ország 64 múzeumának 400 műtárgya szerepel, ami dicséretes ahhoz képest, hogy hozzá köthető leletet nem ismerünk, legendákat viszont annál inkább. Akkor mégis mi került a múzeumba?
Egy friss amerikai kutatásban megvizsgálták, hogy milyen képet alkotnak a neandervölgyiekről. Annak ellenére, hogy az elmúlt 150 évben sokat finomodott az ősemberekről alkotott tudományos vélemény, az eredményeken ebből szinte semmi sem látszik.
Lezárult a Hever-kastélyban őrzött híres rózsás portré vizsgálata, mint kiderült, nem véletlenül ábrázolták a királynét virággal a kezében, így ugyanis a művész a királyné kezét helyezhette a kép előterébe – ezzel cáfolva a vádakat, hogy hat ujja lett volna.
Modern kori hamisítványok lennének a világhírű agyagszobrok? Ezt nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, de amit ma terrakotta hadseregként ismerünk, az nem pusztán ókori lelet, hanem egy hosszú 20. századi folyamat eredménye, amelyben elválaszthatatlan a régészet, az ideológia és a látványos önreprezentáció.
Első látásra nincs sok közös pont a Szőlő utcai botrány és az egykor ügynöknek beszervezett papnövendékek története között. A ki nem beszélt múlt mellett azonban egy személy is összeköti őket: a Pozsonyi László néven besúgó pap egyben a javítóintézeti kápolnát is vezette.
A történész Balsors, akit régen tép? című kötetében négy kulcspontot jelöl ki, 1905-öt, 1938-at, 1963-at és 2004-et, amiket a tekintélyelvű megújulás, a társadalmi erőszak elszabadulása, a nyugati minták dominánssá válása és az illiberális fordulat kezdeteként diagnosztizál.
Goscinny és Uderzo zseniális képregényét több mint száz nyelvre lefordították, de mindenhol mást sikerül kihozni belőle – Németországban egyenesen neonáci propagandát.
A Qubit AMA új részében Oross Krisztián a világ legérdekesebb lelőhelyeiről, az ásatások menetéről és a rejtélyes Göbekli Tepéről mesél, és elárulja, hogy ki a legnagyobb történelmi személyiségünk, akiről nincs régészeti bizonyíték.
Edward Brooke-Hitching idén megjelent könyve áttekinthetően és tömören vezeti végig az olvasót a csillagászat történetén, az illusztrációk pedig legalább olyan fontosak benne, mint a szöveg, raádásul maga a kötet is jól néz ki.
A Magyarország katonai birtokbavétele 1944-1945 című oldal 3155 település adatait tartalmazza, egyelőre Budapest és Győr nélkül.
Laczó Ferenc, a Maastrichti Egyetem docensének megemlékezése három jelentős európai történészről, Włodzimierz Borodziejről, Lutz Niethammerről és Mathieu Segersről.
December 9-én ünneplik az állatgyógyászat világnapját, a Fővárosi Állat- és Növénykert ennek örömére képeken és szövegben is bemutatta az intézményben zajló állatorvosi munka történetét.
Magyarországról 74 évből 60-ban hivatalosan nem jelöltek senkit az irodalmi Nobel-díjra. Mi lett volna, ha a nálunk sokáig csak „skandinávnak” tartott, belterjesnek és ezért kissé érdektelennek vélt díjat a kezdetektől fogva komolyan veszik?