Beválhat a COVID-oltásért készpénzt ígérő amerikai taktika
Az Egyesült Államokban a lakosság 58,5 százaléka már legalább egy dózist felvett a koronavírus elleni védőoltásokból, míg a népesség 50,3 százaléka teljeskörűen beoltottnak számít. Az átoltottsági görbe azonban egyre csak lapul, egyre kevesebben jelentkeznek a vakcinákért, miközben az újra emelkedő fertőzésszámok 92 százalékáért már az eredeti vírusnál jobban fertőző delta variáns felel.
Az egyes államok és vállalatok ezért különböző ösztönző programokat alakítottak ki, hogy minél több embert rávegyenek arra, hogy beolttassák magukat. Az ingyen fánk és baseballjegyek ötlete azonban nem olyan vonzó azok számára, akik másfél évnyi járvány után sem határozták el magukat a vakcina felvételére, ezért közel 20 államban már bevezették a nagy díjazású lottórendszert (Philadelphia városában például 50 ezer dollárt nyerhet az, aki beolttatja magát, és kisorsolják győztesnek), míg Joe Biden elnök és a Fehér Ház néhány napja arra szólította fel az államokat és a helyi önkormányzatokat, hogy fejenként 100 dollár készpénzt ajánljanak mindenkinek, aki hajlandó vakcináért járulni – New York városában már el is indult ez az akció.
A pénzzel járó oltási programokat számos kutató figyelemmel követi, sőt egyes esetekben azok kidolgozásában is segítettek. „A különböző ösztönzések, mint például a lottók hatékony stratégiának bizonyulhatnak, de valószínűleg többféle megközelítésre kell hagyatkoznunk, hogy tényleges hatásuk legyen az átoltottságra a jövőben” – mondta a Science-nek Dena Gromet, a Pennsylvaniai Egyetem pszichológusa, aki a philadelphiai vakcinalottó kidolgozásában is részt vett.
Bár az USA-ban korábban még nem volt arra példa, hogy az oltásért közvetlenül pénzjutalomban részesítsenek embereket, de az afrikai és latin-amerikai esettanulmányok azt mutatják, hogy a készpénzes kifizetések ösztönzően hathatnak az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére. Egy nigériai esetben például azt figyelték meg, hogy a készpénz ígérete 27 százalékkal növelte a gyerekkori kanyaróvakcinák felvételét.
Közgazdászok szerint a lottó azért lehet hatékony megoldás, mert azok, akik még nem olttatták be magukat, nagyobb eséllyel fogékonyak a kockázatokra, ami azt jelenti, hogy a lottózás művelete is jobban érdekelheti őket, mint az amerikai átlagot. A hezitálóknál ráadásul már alapból fennáll a valószínűség mellőzése (probability neglect) nevű jelenség, amely során az emberek irracionálisan értelmezik a valószínűségeket a saját javukra, ami a lottózásra is ösztönözheti őket. „Egyes emberek alábecsülik a COVID-19-hez hasonló betegségek kockázatát magukra nézve, míg ezzel párhuzamban túlzottan optimisták is lehetnek a saját esélyeiket tekintve egy lottósorsolásnál” – mondta Jeremy West, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem közgazdásza, aki az ohiói vakcinalottó alakulását figyeli.
A lottó mellett szól a költséghatékonyság is: az ohiói vakcinalottó Westék becslése szerint 80 ezer lakost vett rá a vakcina felvételére, ami a nyereményeket tekintve 5,6 millió dollárjába kerül az államnak. Ez fejenként 68 dolláros költségre jön ki, ami értelemszerűen olcsóbb megoldást jelent az államnak, mintha mindenkinek 100 dollárt fizettek volna. A közgazdászok azt is kiszámolták, hogy a lottóval 66 millió dollárt megspórolt az állam az intenzív betegellátás elmaradó kiadásai miatt.
A New York-ihoz hasonló közvetlen fizetési megoldások emellett azért lehetnek hatékonyak, mert ugyan az oltás mindenki számára ingyenes, az embereknek közvetetten mégis pénzbe kerül: valahogy el kell utazni az oltópontra, és ha a mellékhatások több napig munkaképtelenné teszik az embert, akkor munkakörtől függően bevételkiesést is okozhat. Minél kevésbé érzi magát veszélyeztetettnek valaki a járványban, annál többet nyomnak a latba ezek a tényezők, hogy ne vegye fel az oltást.
Bár ezek a pénzügyi ösztönzők valamelyest emelhetnek az átoltottsági rátán, a kutatók megjegyezik, hogy a hosszú távú megoldások érdekében is érdemes erőfeszítéseket tenni, például a kisebb közösségek szervezeteinek támogatása vagy a helyi tanácsadók hangjának felerősítése révén. Ahogy arra is felhívják a figyelmet, hogy a pénzügyi megoldások rossz precedenst is teremthetnek, mivel arra taníthatja az embereket, hogy a közegészségügyi intézkedéseket önző érdekekből tartsák be, és ne a közjó érdekében.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: