A fiatalt november eleje óta ápolják intenzív osztályon, és most kiderült, hogy a megbetegedéséért felelős H5N1 madárinfluenza ijesztő mutációkat szedett össze, amik megkönnyíthetik, hogy a vírus embereket fertőzzön meg és járványt okozzon.
Az Egyesült Államokban márciusban észlelt járvány eddigi 231 tejgazdaság szarvasmarha-állományát érintette. Kutatók most állatkísérletekkel arra jutottak, hogy a vírus a fejés során adódhat át a tehenek között.
A járványmegelőzéssel foglalkozó szervezet és vezetője, Peter Daszak a covid eredete miatt került össztűzbe, de az úttörő kutatásaik támogatásának megvonásával Kemenesi Gábor virológus szerint sebezhetőbbé váltunk a jövő pandémiáival szemben.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a Qubit kérdésére azt írta, az Európában jelen lévő A(H5N1) vírusváltozatok pillanatnyilag alacsony kockázatot jelentenek a lakosságra.
Kiderült, hogy az amerikai hatóságok által márciusban észlelt járvány hónapokkal korábban kezdődhetett. Virológusok szerint félő, hogy a tehenek közötti terjedéstől a madárinfluenza jobban alkalmazkodhat az emberhez.
Egy friss kutatás különböző vírusok gazdaváltásait vizsgálta, és egy hatalmas víruscserélő hálózatot tárt fel gerinces állatok között. François Balloux genetikus a Qubitnek elmondta, nem egy-egy fenyegető vírusra, hanem a széleskörű felderítésre kellene koncentrálni.
Ismét egyre gyakrabban hallani fertőzött családtagokról, csoportos megbetegedésről, és több magyarországi kórházban újra bevezették a járvány idején alkalmazott óvintézkedéseket. Mi a helyzet itthon és Európában?
A hajdúnánási telepről származó mintákban a H5N1 magas patogenitású altípusát mutatta ki a Nébih laboratóriuma.
Az esetek 70 százalékában halálos vírus nehezen adódik át emberről emberre, ezért a Qubitnek nyilatkozó virológus professzor, Ian Jones szerint nem jelent globális fenyegetést.
A magyar virológusok két másik kollégájukkal együtt nemrég három hetet töltöttek a dél-ázsiai országban, ahol csúcstechnológiás módszerekkel városi denevérekben kutatták a világ egyik legveszélyesebb kórokozóját, kóborkutyákból mutattak ki vírusokat és helyi szakembereket oktattak, hogy jobban fel tudjanak lépni a járványok ellen.
Tavaly óta 35 országban több mint ezer gyermek kapott súlyos akut májgyulladást, de a betegséghullám okait sokáig csak találgatták. Friss kutatások szerint a járványügyi korlátozások feloldása és több vírus együttes fertőzése áll a hattérben.
Egy friss genetikai kutatás kezdetben a vuhani piacon árult nyestkutyákhoz kötötte a covidjárvány kezdetét, de a megjelent tanulmány már óvatosabban fogalmaz. Francois Balloux-t, a University College London genetikai intézetét vezető professzort kérdeztük a fejleményekről.
Az amerikai Energiaügyi Minisztérium nemrég „alacsony megbízhatósággal” arra jutott, hogy a covidjárvány egy kínai laborban kezdődött. A kérdésben megosztott titkosszolgálatokhoz képest a genetikai és epidemiológiai adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a járvány a Huanan élőállatpiacról indult.
Az USA-ban nemrég felmerült a víruskísérletek szabályozásának szigorítása, ami heves szakmai vitát váltott ki: igazolja-e a kutatások haszna a kockázatokat, és jó-e, ha a tudomány enged a társadalmi nyomásnak? Aki válaszol: Kemenesi Gábor virológus és Müller Viktor, a vírusok evolúciójával foglalkozó biológus.
Müller Viktor elméleti biológus, az ELTE TTK egyetemi docense szerint valószínűtlen, hogy a majomhimlő a közeljövőben kiterjedt járványt okozna. A vírus jelenlegi terjedését a himlővírusok elleni védettség csökkenése és a vírus megváltozása is okozhatja.