Lényegében egyfajta védekező rendszer lép működésbe a szőrös emlősöknél, ha víz éri őket, és ettől kezdenek rázkódni.
Október közepén a NASA elindította történetének egyik legnagyratörőbb szondáját, a Europa Clippert. Steve Vance, a küldetésen dolgozó asztrobiológus szerint valószínű, hogy vissza akarunk majd térni a Jupiter holdjához, hogy még többet kiderítsünk róla.
40 éve árasztották el a települést, azóta csak egyszer látszottak ki az épületek romjai a vízszintcsökkenés miatt.
A Trujillo-i Nemzeti Egyetem kutatói az Andok lábánál fekvő Viru-völgyben bukkantak az időszámítás előtti második évezredben épült templom maradványaira.
Jég és vízgőz formájában már korábban is kimutatták a víz jelenlétét, de most kilométerekkel a felszín alatt annyi folyékony vizet észleltek, ami bőven megtöltötte volna a bolygó ősi óceánjait.
A marsi porból legyártott fém nanopálcák a bolygót akár már néhány hónap alatt 30 Celsius-fokkal felmelegíthetik. Ez egy friss kutatás szerint elég lenne ahhoz, hogy néhány helyen folyékony víz jelenjen meg a felszínen.
30 fokos vízben a papucsállatkák és az algák kölcsönösen előnyös együttműködése megszűnik, márpedig a felmelegedés miatt egyáltalán nem lehetetlen, hogy az édesvizek elérik ezt a hőmérsékletet, ennek pedig súlyos következményei lesznek.
A Capa Központ augusztus 25-ig megtekinthető tárlata olyan képeket mutat be hat magyar fotográfustól, amelyeknek központi eleme a víz, vagy éppen annak hiánya.
A kínai Csang-o–5 küldetésben gyűjtött mintákban felfedeztek egy olyan ásványt, ami 41 százalékban vizet tartalmaz.
Azzal a különbséggel, hogy édesvízi folyók és sós óceánok helyett a Titánon metánban gazdag folyók és etánban gazdag óceánok tarkítják a felszínt.
Ez több százmillió olyan ember életét veszélyeztetheti, aki édesvízi tavak vagy folyóvizek hiányában kénytelen a felszín alatti vizekből inni.
A 2022-es rekordaszályra reagálva az Orbán-kabinet az ország nagy részén kivitelezhető vízvisszatartás helyett a mezőgazdasági területek alig pár százalékán megoldható hagyományos öntözés fejlesztését támogatja közpénzmilliárdokkal.
Kétszer annyi víz szökhet el a Vénusz légköréből, mint eddig gondolták, ami Michael Chaffin bolygókutató szerint azt jelentheti, hogy kétszer annyi is kerül be – becsapódó kisbolygókról, üstökösökről vagy vulkánkitörésekből.
Timár Gábor, Jakab Gusztáv és Székely Balázs koncepciója szerint a természetes vízjárás és vízborítás részleges visszaállításával a nyári csapadékhiány égető problémája is megoldódna.
Az amerikai csillagászok ugyanazzal a technikával hajtották végre a felfedezést, mint amivel 2020-ban a Holdon is azonosították a vízmolekulákat.