Brutális aszályt ígér az országos vízhiány
A március végi esők nem pótolták az elmúlt években felhalmozódó deficitet a talajokban.
A március végi esők nem pótolták az elmúlt években felhalmozódó deficitet a talajokban.
Irán a klímaváltozás és rossz vízgazdálkodás miatt már a február végén kitört háború előtt is súlyos vízhiánnyal küzdött. Félő, hogy a sótalanító üzemek és infrastruktúra elleni támadások tovább ronthatnak a helyzeten.
A klímaváltozással járó szélsőséges csapadékeloszlás okozta erózió is okozhat komoly vízhiányt, amit érdemes tudományos alapon, valamennyi szakterület bevonásával kezelni – derül ki a Nem víznek való vidék új dokumentumfilmjéből.
Már nem elég a vízhiány vagy a vízválság kifejezés; csődbe viszi az emberiség a Föld vízkészletét. Mára a globális népesség 75 százaléka él vízhiányos vagy kritikusan vízhiányos országokban.
A GLA8-at magyar kutatók, széleskörű együttműködésben hozták létre. Jól tűri a vízhiányt és a gyökérrendszere, hatékony víztárolása révén klímaadaptált, új búzafajták nemesítéséhez kínál lehetőséget.
A Duna-Tisza közét sújtó ökológiai katasztrófa során felmerült egyik legfontosabb kérdés, hogy szabad-e erdőgazdálkodást folytatni a szárazság által sújtott, mára sztyeppnek minősülő területen. A helyi erdészeti cég terepbejáráson mutatta be a helyzetet a Zöld Gerilláknak és a sajtónak.
Egy nemzetközi expedíció bukkant rá arra az rejtett édesvíztartó területre, ami értékes forrása lehet a világ apadó ivóvízkészletének. Egyelőre vizsgálják, hogy ihatóvá lehet-e tenni az innen származó vizet.
A 20. század lesúlyosabb aszálya idején megszületett a megoldás a szárazságra: a féktelen öntözés. Bár a tudósok azóta szüntelenül figyelmeztetnek arra, hogy a vízvisszatartás fontosabb, a magyar kormány még mindig az elavult, legfeljebb rövid távon hasznos öntözést erőlteti.
A délkelet-anatóliai Mardin szántóföldjeinek öntözése már rövid távon sem fenntartható.
A Törökbálinton hétfőn elrendelt locsolási tilalom kísértetiesen hasonlít a három évvel ezelőtti rekordaszály alatt országszerte bevezetett korlátozásokra. A vízvezetékrendszer azóta is katasztrofális állapotban van, és képtelen kielégíteni a megnövekedett igényeket.
Jakab Gusztáv egyetemi docens és természetfotós csütörtöki drónfelvételein egy Gyomaendrődhöz közeli, hullámtéri holtág kiszáradása látható. A HungaroMet szerint az ország nagy részén már nagyfokú mezőgazdasági aszály áll fenn, és a helyzet a következő napokban csak súlyosbodhat.
A pusztító katasztrófa oltási munkálatait nagyban nehezíti, hogy a tűzesetek kockázata ellenére nem költöttek eleget a helyi vízvezetékhálózat kapacitásának bővítésére, pedig, ahogy egy kutató kommentálta, „a legtöbb itt lakó most azt mondaná, hogy megérte volna az árát”.
A Capa Központ augusztus 25-ig megtekinthető tárlata olyan képeket mutat be hat magyar fotográfustól, amelyeknek központi eleme a víz, vagy éppen annak hiánya.
Tavaly a magyar gazdaság az összes uniós ország közül a harmadik legrosszabbul teljesített, és szinte kizárólag az akkumulátorgyártáshoz köthető állami beruházások nőttek. Miután Magyarország az Európai Unióban elszigetelődött, a kormány így próbálja ellensúlyozni, hogy máshonnan nem érkezik pénz.
Az évszázad végén akár 40 százalékkal kevesebb hólé ömölhet a Dunába és más európai folyókba tavasszal, amitől még égetőbb problémává válhat a vízhiány.