Az elmúlt néhány évben ugyan egyre komolyabb bírságokkal sújtották a versenyjogra fittyet hányó, monopol állapotra törekvő nagy techcégeket, a dollárban vagy euróban százmilliárdos nagyságrendű bevételt generáló gigavállalatokat nem rendítették meg a büntetésekre fordítandó kiadások – talán az sem okozna nagy meglepetést, ha kiderülne, hogy ezeket már eleve belekalkulálják a költségvetésükbe.

A bevételeik nagyobb részét képző hirdetések miatt a felhasználók adataival visszaélő, saját platformjaikat, eszközeiket és alkalmazásaikat a felhasználói élmény kárára előnyben részesítő, valamint a potenciális versenytársakat a legkisebb fenyegetés jelére egyből felvásárló óriások időszakos büntetése szemmel láthatóan hatástalan, ezért az EU egy új, egységes jogszabállyal tervez fellépni a problémás gyakorlatok ellen.

Mindenkire vonatkoznak a szabályok, oké, Facebook és Google?

Bár a március 24-én elfogadott, digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act, DMA) szövegében csak „kapuőr” (gatekeeper) néven illetik a nagy techcégeket, a kritériumok (felhasználók száma, piaci részesedés, árbevétel) alapján nem nehéz kitalálni, kire vonatkozik a javaslat: a nyugati technológiai piacot uraló öt cégre, úgy is mint Big Tech, Big Five, vagy épp GAFAM (Google, Amazon, Facebook, Apple és Microsoft, bár az Alphabet és a Meta megalapítása után már az ennél is jobban hangzó AMAMA lenne a pontos megnevezés).

Néhány nagy összegű bírság, amiről mi is beszámoltunk, a teljesség igénye nélkül:

• Az Európai Bizottság (EB) 4,34 milliárd euróra büntette a Google anyacégét, az Alphabetet, mert arra kötelezi a mobiltelefon-gyártókat, hogy az Android rendszerű készülékeken Google-alkalmazásokat állítsanak be alapértelmezettként. (2018. július)
• Az első nagy GDPR-bírság szintén a Google-t sújtotta, Franciaország adatvédelmi hatósága 50 millió euróra büntette a céget, mert az átlátható, megfelelő adatvédelmi tájékoztatás hiánya mellett jogtalanul használta fel a felhasználók adatait a személyre szabott hirdetésekhez. (2019. január)
• A Google 1,49 milliárd eurós büntetést kapott az EB-től, ezúttal a hirdetési piac letarolása miatt. (2019. március)
• Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) 5 milliárd dollárra büntette a Facebookot az adatvédelmi rendelet megsértése miatt. (2019. április)
• Az ír adatvédelmi hatóság 225 millió euróra büntette a WhatsAppot (amelynek anyacége, a Facebook – vagyis már Meta – Dublinban van bejegyezve), a belföldi adatvédelmi szabályok megsértése miatt. (2021. szeptember)

A szakértők szerint a globális techcégek európai szabályozásának kudarcát jelentette az is, hogy például a Google 2018-ban több bírságot fizetett be (5,1 milliárd dollárt), mint amennyi adót (4,2 milliárd dollárt), mindezt 136,8 milliárdos bevétel és közel 31 milliárd dollár tiszta profit mellett. Ahogy a Facebook 5 milliárdos bírságát is nevetségesnek tartották, hiszen a cég nagyjából egy hónap alatt kitermeli ezt az összeget.

Van, ahol már megelégelték az állandó szabálysértéseket és kibúvókereséseket: Ausztrália 2019-ben létrehozta a Google és a Facebook ügyeire fókuszáló különleges versenyhivatalt, Joe Biden amerikai elnök pedig tavaly 72 pontból álló rendeletet írt alá a nagyvállalatok monopolisztikus törekvéseinek megfékezésére, különös tekintettel a techszférára.

Eseti bírságok helyett szisztematikus, egyre fokozódó büntetésekre számíthatnak a szabályszegők

Amikor Ursula von der Leyen 2019 decemberében elfoglalta az Európai Bizottság elnöki posztját, ígéretei között kiemelt helyet kapott a digitális piac szabályozása, ami a legnagyobb európai techcégeket képviselő EU Tech Alliance-t nyílt levél fogalmazására ösztönözte: arra kérték Brüsszelt, hogy az óriásvállalatokat célzó jogszabály megalkotásánál vegyék figyelembe a kisebb európai cégek helyzetét is, hiszen ha a Facebooknak vagy az Apple-nek nem is számít egy pár milliárd eurós bírság, a svéd Spotify, a holland Booking.com vagy a román eMag nem engedhet meg magának ilyen luxust.

Bár egy ideig úgy tűnhetett, hogy von der Leyen és versenyjogi felelőse, Margrethe Vestager nagyszabású terveit elsöpörte a covidjárvány, 2020 decemberében benyújtották a javaslatot, és miután annak részleteit az Európai Parlamentben megvitatták, majd a 27 tagország szakpolitikusait tömörítő Miniszterek Tanácsa is rábólintott, 2022. március 24-én elfogadták a jogszabály szövegét, így már csak a tényleges hatályba lépés van hátra, amit 2022 októbere és 2023 januárja közé jósolnak a szakértők.

A DMA legfőbb céljai közé tartozik az innováció ösztönzése és a tisztességes verseny biztosítása – ezek fontosságát jól illusztrálja az a tavaly bemutatott uniós kutatás, amely során kiderült, hogy a legfontosabb digitális szektorokat egy-két cég uralja az EU-n belül:

• az európaiak 60 százaléka Google Chrome böngészőt használ,
• a keresések 95 százaléka a Google keresőmotorján keresztül történik,
• a közösségimédia-piacot 90 százalékban uralja a Facebook,
• az e-kereskedelemből származó bevételek 60 százaléka az Amazonhoz fut be,
• a PC-k és laptopok 78 százaléka Microsoft Windows operációs rendszeren fut,
• mobilos operációs rendszerekből pedig gyakorlatilag kettő létezik: a Google Androidja 72, az Apple iOS-e 27 százalékos piaci részesedéssel błr.

A digitális piacokról szóló jogszabály azokra a kapuőr cégekre vonatkozik majd, amelyek a nyolc meghatározott „alapvető platformszolgálatás” legalább egyikében tevékenykedik – ide tartoznak az online közvetítő szolgáltatások (pl. Google Play, App Store), az online keresőmotorok (Google), az online közösségimédia-szolgáltatások (Facebook), a videómegosztó platformok (Youtube), a telefonszámtól független kommunikációs platformok (Gmail, WhatsApp), az operációs rendszerek (Windows, Android, iOS), a felhőszolgáltatások (Google Cloud Platform, Amazon Web Services), illetve a fenti tevékenységek valamelyikét végző cégek által kínált hirdetési szolgáltatások (Google Ads).

Ha ehhez hozzávesszük a kvantitatív kritériumokat (legalább 75 milliárd eurós piaci kapitalizáció vagy 7,5 milliárd eurós éves forgalom az elmúlt három évben, minimum 45 millió havi felhasználó), akkor látható, hogy a GAFAM ötösére tervezték a jogszabályt, de néhány európai cég, például a Booking.com is a hatálya alá eshet. Ezt a holland cég nagyon szerette volna elkerülni, a tárgyalások során folyamatosan felhívta a figyelmet arra, hogy különbséget kellene tenni az e-kereskedelmet folytató cégek és a hirdetésekből élő platformok között, de ez végül nem történt meg.

A DMA értelmében a kapuőröknek többek között

• biztosítaniuk kell az azonnali üzenetküldő szolgáltatások alapvető funkcióinak interoperabilitását (pl. lehessen WhatsAppról iMessage-üzenetet küldeni);
• engedélyezni kell az egyes szoftvereknek, alkalmazásoknak vagy szolgáltatásoknak a készülékről való törlését, és a használni kívánt alapvető appok (pl. böngésző, email) kiválasztását egy új készülék kezdő beállításánál;
• hozzáférést kell biztosítaniuk az üzleti partnereknek a platformon végzett hirdetési vagy kereskedelmi tevékenységük teljesítményére vonatkozó adatokhoz (pl. az Amazonon eladóként megjelenő cégeknek látniuk kell a rájuk vonatkozó Amazon-analitikát);
• tilos az operációs rendszereikben alapértelmezettként beállítani saját alkalmazásaikat (pl. Chrome az Androidon, Safari az iOS-en);
• tilos a saját termékeik vagy szolgáltatásaik előnyben részesítése más piaci szereplőkéivel szemben (pl. egy Google-keresés során nem lehet előresorolni a Play Áruházba vezető linket);
• tilos előírni az alkalmazásfejlesztők számára, hogy az appoknak az áruházakban való szerepeltetése feltételeként bizonyos szolgáltatásokat (pl. fizetési rendszer vagy azonosítási szolgáltatás) vegyenek igénybe;
• és tilos a valamely szolgáltatás során gyűjtött személyes adatok felhasználása más szolgáltatás céljára.

Ha a cégek nem tartják be a szabályokat, fokozott bírságokra számíthatnak, amiket az eddigi gyakorlattól eltérően már nem eseti alapon szabnak ki, hanem automatikusan járnak. Az Európai Bizottság elsőre az előző évi globális árbevételük 10 százalékáig terjedő összegre büntetheti a cégeket, megismételt szabályszegés esetén ez a határ 20 százalékra nő. Ha az EB szisztematikus szabálysértéseket állapít meg egy vállalatnál, akkor bizonyos időre eltilthatja az adott céget a fúzióktól és az akvizícióktól, vagyis a más cégekkel való egyesüléstől vagy azok felvásárlásától, valamint – és leginkább ez a pont aggasztja a techcégeket – „szükség esetén magatartásbefolyásoló vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket rendelhet el”.

Még nem tökéletes, de ez az első lépés az új digitális gazdaság alapszabályainak lefektetésében

Az Apple képviselői az AFP hírügynökségnek eljuttatott közleményben jelezték, hogy „bizonyos rendelkezések szükségtelen adatvédelmi és biztonsági réseket teremtenek a felhasználóink számára, míg mások megtiltják, hogy díjat számítsunk fel a szellemi tulajdonért, amelybe nagymértékben befektetünk”, míg a Google szóvivője azt írta az AFP-nek, hogy „miközben támogatjuk a DMA számos, a fogyasztók választási lehetőségeire és az interoperabilitásra vonatkozó törekvését, továbbra is aggódunk az innovációra és az európaiak rendelkezésére álló választási lehetőségek sokféleségére vonatkozó lehetséges kockázatok miatt”. A Meta nem kommentálta a döntést, az Amazon vizsgálja a DMA hatásait a cég szolgáltatásaira nézve, míg a Microsoft európai ügyekért felelős vezetője jelezte, hogy a vállalat továbbra is támogatja a jogszabályt.

A DMA-val a Wired cikke szerint a jogszabály több támogatója sincs megelégedve: a Gmail és az Apple Mail exkluzivitása ellen többször felszólaló svájci ProtonMail és a Microsoft OneDrive-jának más termékekbe való beépítését kifogásoló német NextCloud sem érzi elég erősnek a DMA-t ahhoz, hogy megállítsa a technológiai óriások versenyellenes tevékenységét. A jogszabályalkotásban fontos szerepet betöltő holland EP-képviselő, Paul Tang szerint azonban kár előre leírni a jogszabályt, ugyanis például a GDPR-ral ellentétben ezt nem a tagállamok hajtják végre, hanem maga a Bizottság, ráadásul a jogszabály hatékonyságát növeli, hogy a 10. cikk értelmében bármikor új kötelezettségeket lehet támasztani a platformokkal szemben.

Versenyjogi szakértők szerint az is nagyon fontos kérdés, hogy ki fogja betartatni az új szabályokat. Thomas Vinje, a Clifford Chance brüsszeli ügyvédi iroda tapasztalt partnere szerint (a Microsoft, a Google és az Apple elleni ügyekben is részt vett) az EB egy 80 fős csapattal tervezi végigvinni a DMA-t, ami nem lesz elég a hatékony végrehajtáshoz. „Az sem mindegy, hogy a Bizottságon belül ki lesz, aki végrehajtja. Egyedül a Versenypolitikai Főigazgatóság rendelkezik az ilyen vállalatokkal kapcsolatos technikai és iparági ismeretekkel és tapasztalattal ahhoz, hogy hatékonyan betartassa a DMA-t. Ha a Bizottságon belül másokra, például a DG Connectre [a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságára] bízzák, akkor az halott ügy” – mondta.

„A DMA nem egy eleve tökéletesen kialakított csodaszer, és kétségtelen, hogy a kapuőrök megpróbálják majd kijátszani. Róma sem egy nap alatt épült, és a KRESZ sem volt tökéletes, amikor először megalkották. A digitális gazdaság új közlekedési szabályait az elkövetkező időszakban alakítjuk ki, és a DMA ebben az első, döntő fontosságú lépés” – mondta a Euronewsnak Alex Burnside, a Dechert brüsszeli ügyvédi irodájának versenyjogi szakértője.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: