Ellopják-e az oroszok a német űrtávcsövet?

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Május közepén közzétették az Eseményhorizont Távcső (Event Horizon Telescope, EHT) globális rádiótávcső-hálózat első felvételét saját galaxisunk, a Tejútrendszer szupermasszív fekete lyukáról. A rádiótartományú mérések eredményeként láthatjuk a 4 millió naptömegű, tőlünk 27 ezer fényévre található fekete lyuk körül keringő, fánk alakú izzó gázokat. De miért is lényeges ez a kép tudományos szempontból, mármint a lenyűgöző technikai sikeren túl? Idén júniusban kiadták az európai Gaia űrtávcső harmadik nagy katalógusát is, ami 1,8 milliárd csillag (a Tejútrendszerben lévő csillagok közel 1 százaléka) adatait tartalmazza – a teleszkóp megmérte távolságukat, fényességüket és színüket is. Mit tudtunk meg ezekből a galaxisunkról, és milyen messze lát el a Gaia?

Ukrajna orosz megszállása után a német űrkutatók lekapcsolták az orosz-német Spektr-RG röntgen-űrtávcső eRosita detektorát, amivel az előző epizódban foglalkoztunk. Vajon űrkalózkodás áldozatává válik a német műszer, és az oroszok megpróbálják átvenni felette az irányítást? 

A Marson tevékenykedő InSight szonda május elején az eddig legnagyobb rengést észlelte, ami a Mars és általában a kőzetbolygók legbelső szerkezetéről, a köpeny és a mag felépítéséről és összetételéről nyújt információt, a Perseverance marsjáró pedig a bolygó másik oldalán megérkezett fő célpontjához, egy ősi folyódelta maradványához. Vajon mit talál ott, és meddig repülhet még az Ingenuity helikoptere? Eközben Dél-Korea lefújta első kisbolygószondájának indítását, ami az Apophist látogatta volna meg – az okok a NASA környékén keresendők. És ha már NASA, az amerikai űrügynökség DART űrszondája hamarosan demonstrálja, hogyan lehetne eltéríteni egy Földre veszélyes kisbolygót. Mekkora kihívást jelent egy ilyen akció?

Az Astronomy on Tappel közösen támogatott podcastsorozatunkban Kun Emma és Molnár László csillagászok, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói és Tóth András, a Qubit állandó szerzője, a Budapest Science Meetup szervezője beszélget a csillagászat és az űrkutatás legforróbb híreiről. 

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-onGoogle Podcasts-onApple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon a kínaiak megtörték-e a marsi átkot, a másodikban, hogy mennyire veszélyes az út a világűrbe, a harmadikban, hogy vajon lakható volt-e valaha a Vénusz, a negyedikben, hogy miként bizonyította be Vera Rubin amerikai csillagásznő a sötét anyag létét, az ötödikben, hogy miért korszakos jelentőségű a karácsonykor útjára indult James Webb űrtávcső, és a hatodikban, hogy a szupernehéz fekete lyukak néha építeni is tudnak, nemcsak pusztítani, a hetedikben, hogy az ukrán háború milyen zavarokat okoz a nemzetközi űrkutatási és csillagászati együttműködésekben.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Hallgass bele ezekbe is: