Tavaly valami olyasmi történt, ami a 20. század első felében még elő-előfordult, de az elmúlt évtizedekben nem igazán volt jellemző: az egész világ megismerte egy magyar tudós nevét. Karikó Katalin, a Pennsylvaniai Egyetem biokémikus professzora és a Pfizer-féle covidvakcina fejlesztésében részt vett német vállalat, a BioNTech akkori alelnöke volt az, aki kutatótársával, Drew Weissmannal együtt szabadalmaztatta az mRNS-alapú oltások technológiáját, amelynek óriási jelentősége volt a koronavírus-világjárvány kezelésében.

Mivel a covid elleni vakcinák 2021-ben váltak elérhetővé, és a tömeges oltási kampányoknak köszönhetően rengeteg életet sikerült megmenteni világszerte (becslések szerint egy év alatt 20 millió halálesetet előztek meg az oltások), sokan úgy gondolták, hogy ideje szakítani a Nobel-díjak hagyományával, miszerint általában évtizedes távlatban díjazzák az áttörő kutatásokat, és egyből el kell ismerni Karikó és Weissman eredményeit.

A páros 2021 óta több mint harminc rangos nemzetközi elismerést gyűjtött be, a Time magazin az év hősei között ünnepelte őket a címlapján, Karikó Katalint pedig emellett minden releváns magyar díjjal kitüntették, több helyen díszpolgárrá és díszdoktorrá avatták (A Szegedi Tudományegyetemtől a Yale-ig), és még kisbolygót is elneveztek róla.

Miközben az mRNS-oltások a számos légúti fertőzés mellett a malária vagy a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben is áttörést hozhatnak a következő években, a technológiát szabadalmaztató Karikó szeptember végétől lemondott a BioNTech alelnöki posztjáról, hogy újra a tudományos munka felé fordulhasson.

Kutatásainak hatása megkérdőjelezhetetlen, és azok elismerésének már gyakorlatilag csak egy eszköze maradt: az, hogy a Nobel-díjat is megkapja. Igaz, a jelek szerint ez őt izgatja a legkevésbé. Amikor a 2021-es díjat végül nem neki ítélték oda, a Forbes-nak azt mondta: „Csak az érdekel és arra koncentrálok, amin tudok változtatni, amire van hatásom, és a díjbizottságokéra nincs.”

A Nobel-díj előszobájának tartott hét díj közül ötöt már bezsebelt

A tavalyi Nobel-díjak kihirdetése után több kutató a felháborodását fejezte ki, amiért teljesen mellőzték az életmentő covidvakcinák fejlesztését megalapozó tudósokat. A díjak odaítéléséről döntő Svéd Királyi Akadémia főtitkára, Göran Hansson ezt így indokolta: „Az mRNS-vakcinák kifejlesztése egy csodálatos sikertörténet, amelynek hatalmas, pozitív következményeit az egész emberiség élvezheti. Ezért mind nagyon hálásak vagyunk a kutatóknak. Ez egy olyan felfedezés, ami biztosan jelölésekhez vezet, de időre van szükségünk.”

Ennek ellenére természetesen idén is beindult a találgatás. Először a CNN közölt cikket a díjak kihirdetése előtt arról az öt kutatónőről, akiknek igencsak kijárna már egy Nobel – köztük Karikó Katalinnal. Bár a magyar tudóst idén sem díjazták, az amerikai hírcsatorna újságírója nem lőtt nagyon mellé: a három tudományos Nobel-díjon (orvosi-élettani, fizikai, kémiai) idén hat férfi és egy nő osztozott, és a CNN cikkében az egyetlen női nyertest, Carolyn Bertozzit is kiemelte.

Az egészségügyi tematikájú STAT News összefoglalója szerint a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a többség az mRNS-vakcinák alapjait megteremtő tudósoknak adta volna az orvosi Nobel-díjat, de nemcsak a közvélemény, hanem a Nobel-tippelésben jártas kutatók is Karikó és Weissman győzelmében bíztak.

Jason Sheltzer, a Yale Egyetem orvosi karának rákkutató biológusa szerint Karikóék munkája „olyan radikális változást eredményezett a vakcinák technológiájában, amiből már több milliárd adagot tudtak beadni, és ezzel vitathatatlanul emberek milliót mentették meg attól, hogy meghaljanak a covidban”.

Sheltzer módszertana viszonylag egyszerű, de az alapján helyesen jósolta meg például James Allison 2018-as orvosi Nobel-díját. Hét rangos díj (Horwitz, Wolf, Albany, Shaw, Breakthrough, Lasker, Gairdner) nyerteseit követi évről évre, mivel a statisztika azt mutatja, hogy aki ezek közül legalább kettőt elnyer, annak csak idő kérdése, hogy mikor kapja meg az orvosi Nobel-díjat is. Karikó és Weissman ezek közül már ötöt vehetett át: 2021-ben a Louisa Gross Horwitz-díjat, az Albany Medical Center díját, a Lasker-DeBakey klinikai orvoskutatási díjat, a Breakthrough-díjat, majd 2022-ben a kanadai Gairdner-díjat.

Arról, hogy a Karikó–Weissman páros megkapja-e a Nobel-díjat, Sheltzer így nyilatkozott: „Nem az a kérdés, hogy megtörténik-e, csak az, hogy mikor.”

Ulrika Björkstén, a svéd közszolgálati rádió tudományos szerkesztőségének vezetője az AFP-nek azt mondta, a Karikóék által szabadalmaztatott mRNS-vakcináknak „nemcsak a pandémia elleni küzdelemben volt közvetlen hatásuk, hanem további nagyon ígéretes alkalmazásai lehetnek a technológiának”. Björkstén több nevet megemlített az orvosi Nobel-díj legfőbb várományosai közt, azzal a kitétellel, hogy Karikónak akkor lehet közülük a legnagyobb esélye, ha a Nobel-bizottság hajlandó eltérni a hagyományaitól, miszerint leginkább évtizedes távlatban díjazzák a kutatási eredményeket.

Minden évben lehet izgulni, ráadásul kétszer

A Karikó Katalin Nobel-díjáért szorítóknak duplán kijár az izgulásból, hiszen a biokémia szépsége, hogy nemcsak az orvosi, de a kémiai díjjal is elismerhetők az eredményei.

A Chemical & Engineering News minden évben (most már online) kerekasztal-beszélgetéssel készül fel a kémiai Nobel-díj átadására: idén a Stephen Davey, a Nature Reviews Chemistry főszerkesztője, Helen Tran, a Torontói Egyetem vegyészprofesszora és Guillermo Restrepo, a lipcsei Max Planck Matematikai Kutatóintézet matematikai kémikusa volt.

Az idei beszélgetés sok tekintentben hasonlított a tavalyihoz. Akkor is abban értettek egyet, hogy a covidjárványnak valamilyen hatása lesz a díjazott tudósokhoz, és ahogy tavaly, úgy idén is Karikót és Weissmant szavazták meg a legnagyobb esélyesnek. Kettőből semmi, de egyszer csak be kell, hogy jöjjön.

Még ha magát Karikó Katalint állítása szerint nem is izgatják a díjak, nagyon úgy tűnik, hogy a neve akarva-akaratlanul felmerül majd minden évben a legnagyobb esélyesek között – egészen addig, amíg végül meg nem kapja. Valahogy úgy, ahogy az irodalmi díjnál Nádas Péter vagy Krasznahorkai László esetében, azzal a különbséggel, hogy míg ők szíriai költőktől amerikai folk énekes-dalszerzőkig bárkivel versenyezhetnek, a tudományos díjaknak vannak jól ismert előszobái – amelyek többségén Karikó már átkelt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás