Ahhoz képest, hogy a Qubit tematikájába az éves könyvtermésnek csak egy kis szelete fér bele, a szerzőink által 2023-ban elolvasott és bemutatott kötetek meglehetősen sokszínűek.

A filozófiától az ökológiáig, a pártállami propagandától a kortárs orosz science fictionig tartó témalistából idén az alábbi – két kivétellel magyarul is olvasható – könyveket válogattuk be év végi ajánlónkba.

Sárga ujjú vendégek Mátyás király esküvőjén

Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport: Pillanatképek a magyar középkorból

Alaposan rácáfol a sztereotípiákra a Történettudományi Kutatóintézet pazar kiállítású kötete, amely 50 olvasmányos és gazdagon illusztrált minitanulmányban mutatja be a középkori mindennapokat. Például azt, hogy milyen volt a 14. századi ingatlanmaffia, vagy hogy hová rejthették vagyonukat a magyarok a tatárjárás alatt, illetve hogy miként került az egyszarvúkért rajongó Mátyás királyhoz egy unikornis szarva.

„Az összesen 26 történész által jegyzett rövid írások befogadhatósága ugyan változó – egyes fejezetekben jobban elburjánzik a történésznyelvezet, mint másokban –, de az ajánlott irodalomjegyzéket végigböngészve kiderül, hogy a levéltári források mellett gyakran tucatnyi tanulmány és könyv anyagát kellett négy oldalon megjeleníteni, így az olvasó is megengedőbb az olykor sűrű információáradattal. A szerzők és a szerkesztők érezhetően törekedtek arra, hogy a szakmán túl a szélesebb közönséget is megszólítsák, és a figyelemfelkeltő címek rendre be is váltják az ígéreteket – még ha a hasonló nevű nemesek és az egymáshoz túl közeli évszámok felsorakoztatása egy idő után zavarja is az avatatlan szemeket” – írtuk recenzenziónkban.

Farkasbőrben

Rick McIntyre: Egy farkas diadalútja

„Talán nincs is ember a Földön, aki többet tudna a farkasokról, mint Rick McIntyre. Az amerikai biológus már a Yellowstone Nemzeti Park farkas-visszatelepítési projektje előtt is kutatta az állatokat, de később ő lett a világ első hivatásos farkasnépszerűsítője, 1998-tól kezdve pedig minden idejét a parkba visszatért állatok kutatására fordította” – írtuk az etológiai alapmű Qubiten megjelent ismertetőben.

McIntyre 2000 és 2015 között 6175 egymást követő napot töltött a vadonban, és 12 ezer oldalnyi jegyzetet készített megfigyeléseiről. A magyarul frissen megjelent könyv a 8-as számmal lajstromozott farkas kalandjainak elbeszélése mellett leginkább annak a heroikus munkának az összefoglalása, amivel a yellowstone-i farkasprojekt egyáltalán elindulhatott.

Bár az antropomorfizálás ritkán fordul elő a könyvben, „de jól érezhető, hogy a farkaslesen töltött évek alatt azért az alapos dokumentáció ellenére a kutató szívéhez nőttek az állatok – és ezzel nincs is semmi baj. Azok a magyarázatok, amikkel például a két alfahím küzdelmét igyekszik megfejteni, életszerűnek tűnnek, és az alapján, hogy McIntyre milyen különös személyiségeket rajzol fel a farkasokról, még az sem tűnik túlzásnak, amikor a 21-es és a 8-as példány küzdelmét ahhoz hasonlítja, amikor egy szamuráj tanítványa összecsap a mesterével”.

Budai Disneyland

Kordos Szabolcs: Egy város újabb titkai

A Budapest még és már nem látható látványosságait felidéző kötet még véletlenül sem útikönyv. „A nagy, nehéz, ráadásul szép archív és mai fotókkal (Huszár Dávid fotográfus munkái) illusztrált kötet nem fér el a zsebben, nem tartalmaz részletes útmutatókat vagy térképeket, viszont 32 fejezetben tömör összefoglalást ad egy-egy látványosság történetéről, múltjáról és jelenéről” – írtuk Kordos legfrissebb várostörténeti munkájáról.

Bár szinte minden fejezetre jut valami érdekesség, a könyv egyik legnagyobb sztorija „a budai Disneylandé, amiből mára nem maradt semmi, viszont maga a történet egészen lenyűgöző. Somossy Károly, a Pesti Broadway szülőatyja, „az ember, aki megtanította mulatni a várost”, 1896-ban megpályázta a városligeti Ős-Budavára szórakoztatócentrum üzemeltetései jogait. A centrumot a millennium tiszteletére húzták fel, és rengeteg látogatót vonzott, Somossy viszont nem kapta meg a jogokat, erre megsértődött, és elhatározta, hogy akkor ő majd csinál egy másikat, és ha már belevág, akkor ez egy egész meseország lesz a mai Műegyetem környékén, az akkor még létező Lágymányosi-tó körül. Meg is csinálta: a tó köré török díszletvárost építtetett, a tavon úszó színpaddal, szigettel, tűzijátékkal, hastáncosnőkkel és a mesés kelet minden pompájával, a Hagia Szophia pontos másával. A negyed a Konstantinápoly Budapesten nevet kapta”.

Az LSD és a kvantumfizika

David Kaiser: How the Hippies Saved Physics

„Hangos diszkózene, LSD-tabletták maradványain taposó félmeztelen emberek, folydogáló pezsgő, halomban álló sikerkönyvek és a természet korábban ismeretlen összefüggéseibe betekintő misztikus elmék. Na meg a kvantummechanika legbonyolultabb egyenletei és lélegzetelállító összefüggései” – így foglalható össze két mondatban David Kaiser hiánypótló, magyarul sajnos még nem olvasható kötete.

Az amerikai fizikus és tudománytörténész könyve aprólékos pontossággal idézi fel és meg, hogy miként töltötték meg a hippik új élettel az egyre papírszagúbb fizikát az 1970-es években.

Vagyis azt a paradigmaváltó időszakot, amelyben a New Age-el és az illegális drogokkal fémjelzett ellenkultúra sorvezetőjét követő ifjú tudósok egyszer és mindenkorra megváltoztatták a kvantumfizikát.

A kisbolygó és a Queen gitárosa

Bennu 3-D: Anatomy of an Asteroid

Magyarul szintén nem kapható még az az album, amellyel Brian May, a legendás Queen gitárosaként ismert muzsikus debütált a tudományos könyvpiacon mint a világ első teljes aszteroidaatlaszának társszerzője.

A Dante Laurettával, az Arizonai Egyetem bolygókutatójával közösen jegyzett kiadvány a Földtől több milliárd kilométeres távolságban található Bennu kisbolygó 3D-s atlasza. Sir May ugyanis részt vett az aszteroidát a helyszínre küldött űrszondával feltérképező OSIRIS-REx küldetésben is. Igaz, csak az expedíció utolsó fázisában kapcsolódott be a munkába.

A zenészről kevéssé ismert, hogy doktorálása óta nemcsak a NASA-val dolgozott, de megalapította a Nemzetközi Aszteroidanapot, és közreműködött az állatövi fényeket okozó por 3D-leképezésében is.

Diplomások

A társadalmi mobilitás ára

A Durst Judit, Nyírő Zsanna és Bereményi Ábel szerkesztésében idén nyáron a Gondolat Kiadónál megjelent kötet nem könnyű, de annál fontosabb olvasmány.

A társadalmi mobilitás fogalmának tisztázása mellett megtudható belőle, hogy miért olyan nehéz nem diplomás szülők gyermekeként diplomás karriert építeni, és hogy ez a roma honfitársainknak miért még sokkal nehezebb.

A Qubit podcast novemberi epizódjában kivesézett kötetből az is nyilvánvalóvá lesz, hogy miféle kulturális tőkéje hiányzik az első generációs diplomásoknak; mi az az ár, amit a mobilitásért így vagy úgy, de meg kell fizetni; és mi változott az elmúlt évtizedben, fel lehet-e még egyáltalán emelkedni, ki lehet-e törni a mai Magyarországon.

Kisújszállástól a Nobel-díjig

Karikó katalin: Áttörések – Életem és a tudomány

A Magyar Tudományos Akadémián tartott ünnepélyes bemutatóról megírtuk, hogy a Qubit tudósítói a hivatalos meghívó ellenére alig fértek be a patinás épület dísztermébe.

A kötetet gondozó Helikon Kiadó mentségére szólt, hogy a Breaking Through címen angolul a magyar nyelvű bővített változattal egy időben, 2023 októberében megjelent kötet ünnepélyes bemutatóját még azelőtt leszervezték, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman kutatóorvos az mRNS-alapú oltási technológia kifejlesztéséért elnyerte az orvosi-élettani Nobel-díjat.

Az Áttörések tanulságos és olvasmányos stílusban megírt önéletírás a Kisújszállásról a Nobel-díjig vezető útról.