Norman Ohler tavaly megjelent könyve szerint az anyarozs pszichoaktív alkaloidja kezdetben fényes jövő előtt állt –egészen addig, amíg 1950-es években kialakuló amerikai droghisztéria és a hidegháború farmakológiai fegyverkezési láza hosszú évtizedekre tabusította.
A Pompeji Régészeti Park igazgatójává 2021-ben kinevezett Gabriel Zuchtriegel rendhagyó tanulmánykötete leszámol egy sor korábbi tévképzettel, és közben valódi élettel tölti meg az ókortudomány legújabb eredményeit.
Kordos Szabolcs várostörténeti kuriózumokat bemutató könyvéből kiderül, hogyan zajlott a valódi vesztegzár a Grand Hotelben, megismerünk egy embert, aki bunkerben született, és megtudjuk, honnan kapta a nevét a Lövőház utca.
Dunai Andrea nemrég megjelent kötete, a Lovak sorsa páratlanul részletgazdag tudományos látlelet a világégés utolsó periódusáról és annak egy különös szeletéről, a nagy becsben tartott tenyészállatok elhurcolásáról.
Nemrégiben jelent meg magyarul Monica Porter magyar származású író-újságíró ‘56-os ifjúsági regénye, ami pont úgy néz ki, mint bármelyik ifjúsági regény az elmúlt ötven évből, épp csak a háttér különbözik.
A történelmet végigkíséri a zaj: már Rómában is a külvárosba költöztek az emberek az elviselhetetlen lárma miatt, az iparosodás pedig végképp betett a csendnek – és ennek már egészségügyi hátrányait is érezzük.
A frissen megjelent Szocreál és késő modern Budapest című könyv alapján elhagytam a járt utat a járatlanért, és életemben talán először sétáltam Kőbányán. Olyan házakat kerestem, amiket az ember általában észre sem vesz, mert nem látja a fától a betondzsungelt.
A Radnóti-házaspártól Gobbi Hildán át Korda Györgyig sokan megjárták a két háború között aranykorát élő lakástípust – Verő-Valló Judit garzontörténeti kötetéből az is kiderül, hogy a pénzügyi megfontolások mellett a kalandok is vonzották az egyszobás életet élőket.
Zágoni Bálint és Kurutz Márton frissen megjelent monográfiája szerint a Korda Sándort és Kertész Mihályt is mentoráló Janovics az 1900-as évek elején forgatott műveivel és a stúdiórendszert megalapozó elképzelésével hosszan tartó hatással volt a nemzetközi filmvilágra.
Az úgynevezett modellváltásnak egyetlen magyar egyetem állt ellen tevőlegesen és keményen: az ország legkisebb egyeteme. Az SZFE küzdelméről most az események egyik főszereplője, az utolsó megválasztott rektor, Upor László írt könyvet.
Michael Benson idén megjelent könyve a második világháborús történelem egy kevésbé ismert részével foglalkozik, de a könyv felépítése és nyelvezete a legrosszabb true crime-műsorokat idézi. Ennek megfelelően azért eteti is magát.
A Nobel-díjas Karikó Katalin önéletírása, a farkasbőrbe bújt úttörő farkaskutató kalandjai és az egyszarvúkért rajongó Mátyás királyról megemlékező tanulmánykötet még simán befér a karácsonyfa alá, és a Qubit mindegyikről részletesen írt 2023-ban.
A természetet nemcsak béke és harmónia jellemzi, hanem együtt jár vele a küzdelem, a pusztulás és a kihalás is. Ha feltétel nélkül védjük a természetet, a gonoszságát is védenünk kell. De mit kezdjünk ezek fényében Darwinnal vagy a vegetarianizmussal?
Hogyan működött a 14. századi ingatlanmaffia, hová rejthették vagyonukat a magyarok a tatárjárás alatt, és hogyan került az egyszarvúkért rajongó Mátyás királyhoz egy unikornis szarva? Végre egy izgalmas, mégis hiteles könyv a középkori Magyarország gazdaságáról.
Rick McIntyre amerikai biológus lenyűgöző könyvben mutatja be a Yellowstone Nemzeti Park farkas-visszatelepítési programját. A főszereplők: a 8-as, a 21-es, a 302-es és a 06-os számú alfa.