recenzió

Tudtam, de elfelejtettem – így működik a Titokzatos memória

Hilde és Ylva Østby magyarul nyáron megjelent könyvéből megtudhatjuk, hogy mi köze van a csikóhalnak és a norvég búvároknak az emlékezőtehetséghez, hol lehet az agyban az a rész, ami ezért felelős, és miért normális, hogy ha valamire rosszul emlékszünk. A norvég testvérpár egyik tagja irodalmár, és Proust felől támad, a másik neuropszichológus, és az érdekli, hogy mi történik az agyban, amikor emlékezünk.

Íme a járványidőszak sikerkönyve, A jóslás algoritmusa

Alessandro Vespignani olasz fizikus magyarul idén megjelent könyve érdekesen és közérthetően magyarázza el, hogy mi az a datifikáció, hogyan határozzák meg az életünket az algoritmusok, és hogy lehet megjósolni, hogy vajon meg fogja-e venni bárki ezt a könyvet. A koronavírus megjelenésével aztán borult minden, de Vespignani persze ezt is előre sejtette.

Rögtön remekművel, Az öreg halász és a tengerrel indul az új magyar Hemingway-életműsorozat

Hemingwayt sokan és sokszor adtak már ki magyarul, legnagyobb íróink, köztük Örkény és Ottlik is fordították a könyveit, de eddig úgy kellett összemazsolázni a magyarul megjelent köteteket, ha az ember mindet össze akarta gyűjteni. A Búcsú a fegyverektől utoljára 1983-ban jelent meg itthon, Az öreg halász és a tenger 1992-ben. Itt az ideje újra elővenni Hemingwayt!

Mire tanítanak a farkasok?

Magyarul nemrég jelent meg Elli H. Radinger 2017-es sikerkönyve, A farkasok bölcsessége, amely egyrészt az írónő harminc évnyi farkasmegfigyeléseiről szól, másrészt életvezetési tanácsokat tartalmaz. Az előbbi jó hír, az utóbbi kevésbé.

A legjobb ország a világon: QualityLand

Milyen lehet az élet egy algoritmusok uralta világban? Idén jelent meg magyarul a QualityLand, Marc-Uwe Kling német humorista és zeneszerző disztópiája a nem túl távoli jövőről, robotokról, közösségi oldalakról, megfigyelésről és rózsaszín, delfines vibrátorokról.

A szürrealista zoológus, aki ecsetet adott egy majom kezébe

Bár szürrealista festőként mutatkozott be, Desmond Morris természettudományos munkássága révén lett világhírű. A művészettörténet egyik legszélsőségesebb izmusának alkotóit bemutató, már magyarul is olvasható kötetében etológiai pontossággal mutatja be pályatársait, a művek elemzése helyett az alkotók személyiségére és viselkedésére összpontosítva.

Ezzel dumálta ki magát Carlo Rovelli, amikor a rendőr meg akarta büntetni gyorshajtásért

Az olasz sztárfizikus magyarul frissen megjelent kötetében ismét a valóság természetével foglalkozik Démokritosztól a kvantumfizikáig: az időről szóló, tavalyi könyve után most már nemcsak az időben, hanem minden egyébben is kételkedhetünk. Rovelli ismét valahol a költészet, a fizika és a filozófia között egyensúlyozik, és bár válaszokat nem igazán kínál, maguk a kérdések is érdekesek.

Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.

A daliás idők, amikor David Attenborough még sárkányra vadászott

Vannak emberek, akiknek képe egy bizonyos életkor felett égett bele a kollektív emlékezetbe, és közéjük tartozik a kedvesen magyarázó, idős David Attenborough is. Így egészen meglepő, hogy ez az ember már egész fiatalon is David Attenborough volt. Nemrég jelent meg magyarul, új fordításban három gyűjtőútjának leírása, az Egy ifjú természettudós történetei.