recenzió

Különbséget lehet-e tenni tudomány és áltudomány között, és ha igen, hogyan?

Nemrég jelent meg az Athenaeum Kiadónál A sarlatánok kora – Miért dőlünk be az áltudományoknak? című kötet, ami a szentként tisztelt tudomány és az egyre népszerűbb áltudományok közötti különbségeket boncolgatja. A kötetben szereplő írásokról, azok szemléletmódjáról és állításairól Bárdos Dániel és Tuboly Ádám, az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport tagjai vitáznak.

Byung-Chul Han addig ostorozta a Facebookot, míg bele nem szeretett a csigákba

Mi vesz rá valakit, hogy zongorát rendeljen egy kunyhóba a Vezúv tövében, és klasszikus darabokat játsszon egy eperfának? Hát a föld szeretete! A dél-koreai származású, Berlinben élő celebfilozófus magyarul frissen megjelent kötete üdítő változatosságot jelent Han korábbi, jórészt a közösségi médiát ostorozó fenomenológiai eszmefuttatásaihoz képest.

Ha az élősködők szemével nézzük a világot, saját életünk is jobban érthetővé válik

Tuomas Aivelo evolúcióbiológus könyve, a Végtelen paraziták őszinte vallomás arról, miért dönt úgy egy finn fiatalember, hogy ideje jelentős részét azzal tölti majd, hogy egérmakik ürülékében turkál. De ha már ott van, beszél az emberről, az egyedfejlődésről és arról is, miért lehetnek akár hasznosak is a szánkban, agyunkban vagy bőrünkön tenyésző lények.

Kifelé Budapestről, ideje templomot nézni!

A Templomséták a Dunakanyarban a címe ellenére nem kizárólag a Dunakanyarral foglalkozik. A bédekkerként forgatható könyvbe 16 különálló séta, 157 valamilyen formában megtekinthető templom vagy vallási jelentőségű épület fért bele Esztergomtól Pomázig, és annak, aki nem utazna messzire Budapestről, de mégis kimozdulna, jó iránymutatást ad.

Genezis: a fizika randevúja a filozófiával és a teremtéssel

Idén jelent meg magyarul Guido Tonelli olasz kísérleti fizikus új könyve, a Genezis, amiben a szerző merész kísérletet tesz arra, hogy a tudomány és a mítosz eszközeivel megmagyarázza, miért és hogyan van, ami van, és miért nem kevésbé csodálatos a világ születésére a fizika magyarázata, mint az emellett szemléltetésként jól megférő mitológiai magyarázatok.

Stephen Fry végre érthetően elmagyarázza, hogyan vette be Tróját Odüsszeusz, az agyafúrt szarházi

A brit színész-humorista új görögös könyve már nem hat olyan üdítően, mint a Mítosz vagy a Héroszok, de hozza a tőle elvárt színvonalat. A Trója ugyanúgy szellemes és szórakoztató, mint a korábbi kötetek, ráadásul az ember könnyebben el is tájékozódik a rengeteg esemény, görög isten, félisten és hős között, ha ilyen stílusban tálalják a Homérosz hexamatereiből ismert történetet.

Byung-Chul Han: A Facebook tönkretette a szépséget

A német-koreai sztárfilozófus magyarul frissen megjelent kötetében, A szép megmentésében azt állítja, hogy a Facebook, a fogyasztói társadalom és a szelfik nem csupán a művészetet tették tönkre, hanem azt is, ahogyan a szépségre tekintünk: a szép elveszett az ember szeme elől, a nagy rohanásban pedig akkor se vennénk észre, ha nem tűnt volna el.

Igazságot Anaximandrosznak, a tudomány szuperhősének!

A tudomány születése Carlo Rovelli olasz fizikus szerint a Krisztus előtti hatodik században élt bölcselő, Anaximandrosz nevéhez köthető: ő volt az első, aki felvetette, hogy a világ nem úgy néz ki, hogy a föld lent van, az ég meg fent, és kész. Rovelli magyarul idén megjelent könyvében állít emléket a görög filozófusnak.

Hogyan ne írjunk tudománytörténetet?

Inzelt György idén megjelent, Természettudomány háborúban és békeidőben című könyve aranybánya annak, akinek az életrajzi adatok és érdekességek jelentik a történetírást. A probléma azzal van, hogy egy alapvetően pozitivista történetírás próbál meg azzal az igénnyel fellépni, hogy a tudomány kulturális történetét vázolja.

Tudtam, de elfelejtettem – így működik a Titokzatos memória

Hilde és Ylva Østby magyarul nyáron megjelent könyvéből megtudhatjuk, hogy mi köze van a csikóhalnak és a norvég búvároknak az emlékezőtehetséghez, hol lehet az agyban az a rész, ami ezért felelős, és miért normális, hogy ha valamire rosszul emlékszünk. A norvég testvérpár egyik tagja irodalmár, és Proust felől támad, a másik neuropszichológus, és az érdekli, hogy mi történik az agyban, amikor emlékezünk.

Íme a járványidőszak sikerkönyve, A jóslás algoritmusa

Alessandro Vespignani olasz fizikus magyarul idén megjelent könyve érdekesen és közérthetően magyarázza el, hogy mi az a datifikáció, hogyan határozzák meg az életünket az algoritmusok, és hogy lehet megjósolni, hogy vajon meg fogja-e venni bárki ezt a könyvet. A koronavírus megjelenésével aztán borult minden, de Vespignani persze ezt is előre sejtette.

Rögtön remekművel, Az öreg halász és a tengerrel indul az új magyar Hemingway-életműsorozat

Hemingwayt sokan és sokszor adtak már ki magyarul, legnagyobb íróink, köztük Örkény és Ottlik is fordították a könyveit, de eddig úgy kellett összemazsolázni a magyarul megjelent köteteket, ha az ember mindet össze akarta gyűjteni. A Búcsú a fegyverektől utoljára 1983-ban jelent meg itthon, Az öreg halász és a tenger 1992-ben. Itt az ideje újra elővenni Hemingwayt!

Mire tanítanak a farkasok?

Magyarul nemrég jelent meg Elli H. Radinger 2017-es sikerkönyve, A farkasok bölcsessége, amely egyrészt az írónő harminc évnyi farkasmegfigyeléseiről szól, másrészt életvezetési tanácsokat tartalmaz. Az előbbi jó hír, az utóbbi kevésbé.

A legjobb ország a világon: QualityLand

Milyen lehet az élet egy algoritmusok uralta világban? Idén jelent meg magyarul a QualityLand, Marc-Uwe Kling német humorista és zeneszerző disztópiája a nem túl távoli jövőről, robotokról, közösségi oldalakról, megfigyelésről és rózsaszín, delfines vibrátorokról.

A szürrealista zoológus, aki ecsetet adott egy majom kezébe

Bár szürrealista festőként mutatkozott be, Desmond Morris természettudományos munkássága révén lett világhírű. A művészettörténet egyik legszélsőségesebb izmusának alkotóit bemutató, már magyarul is olvasható kötetében etológiai pontossággal mutatja be pályatársait, a művek elemzése helyett az alkotók személyiségére és viselkedésére összpontosítva.

Ezzel dumálta ki magát Carlo Rovelli, amikor a rendőr meg akarta büntetni gyorshajtásért

Az olasz sztárfizikus magyarul frissen megjelent kötetében ismét a valóság természetével foglalkozik Démokritosztól a kvantumfizikáig: az időről szóló, tavalyi könyve után most már nemcsak az időben, hanem minden egyébben is kételkedhetünk. Rovelli ismét valahol a költészet, a fizika és a filozófia között egyensúlyozik, és bár válaszokat nem igazán kínál, maguk a kérdések is érdekesek.

Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.

A daliás idők, amikor David Attenborough még sárkányra vadászott

Vannak emberek, akiknek képe egy bizonyos életkor felett égett bele a kollektív emlékezetbe, és közéjük tartozik a kedvesen magyarázó, idős David Attenborough is. Így egészen meglepő, hogy ez az ember már egész fiatalon is David Attenborough volt. Nemrég jelent meg magyarul, új fordításban három gyűjtőútjának leírása, az Egy ifjú természettudós történetei.