Az első nyomtatott szakácskönyv 1474-ben jelent meg Rómában, és legalább annyit megtudunk belőle a szerző, Bartholomaeus Platina koráról és baráti köréről, mint a korabeli gasztronómiáról és dietetikáról. De meg lehet enni, amit Platina kotyvasztott? És azt, amit a könyv alapján mi? Kipróbáltuk.
Katie Mack asztrofizikus könyvében azt vizsgálja, hogy mi lesz akkor, ha nem lesz semmi. A válasz persze egyszerű: semmi, de nem mindegy, hogy milyen semmi. Ínyencségek a nagy reccstől a pattogásig azoknak, akik nem elég egy szimpla földi apokalipszis, hanem az egész univerzum pusztulására kíváncsiak.
Mi köze Baktay Ervinnek a Blahán zenélő pánsípos indiánokhoz? Milyen italt kezdtek gyártani Kőbányán Martin Luther King halálának évében? A Magyarország globális történetében 82 szerző tekinti át, mi zajlott 1869-tól mostanáig itthon és a világban. A mikrotörténetek szokatlan perspektívákból mutatják meg, hogy minden mindennel összefügg.
A világ nehezen osztható fel hülyékre és nemhülyékre, és hiába vannak ostobaságok, amikről azt hinnénk, hogy bizonyára hülyék követik el őket, gyakran akad rájuk racionális magyarázat – derül ki A hülyeség pszichológiája című, magyarul idén megjelent kötetből.
A zseni felfedezéseihez elég idővel, erővel és szerencsével el lehet jutni. De míg a többiek mások vállán állva írják le tételeiket, az igazi varázsló a saját vállán áll – írja Mark Kac ukrán-lengyel-zsidó-amerikai matematikus magyarul idén megjelent önéletrajzában, A véletlen rejtélyeiben.
Nemrég jelent meg az Athenaeum Kiadónál A sarlatánok kora – Miért dőlünk be az áltudományoknak? című kötet, ami a szentként tisztelt tudomány és az egyre népszerűbb áltudományok közötti különbségeket boncolgatja. A kötetben szereplő írásokról, azok szemléletmódjáról és állításairól Bárdos Dániel és Tuboly Ádám, az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport tagjai vitáznak.
Mi vesz rá valakit, hogy zongorát rendeljen egy kunyhóba a Vezúv tövében, és klasszikus darabokat játsszon egy eperfának? Hát a föld szeretete! A dél-koreai származású, Berlinben élő celebfilozófus magyarul frissen megjelent kötete üdítő változatosságot jelent Han korábbi, jórészt a közösségi médiát ostorozó fenomenológiai eszmefuttatásaihoz képest.
Élelmiszerboltok, kis ABC-k polcain tűntek fel nemrég a legnagyobb filozófusok Platóntól Nietzschéig. De mit keresnek a klasszikusok a chips és az olcsó vodka között, és valóban silány fércművekről van szó, ahogy attól a kortárs magyar filozófusok tartanak?
Naomi Oreskes legújabb kötete, a Science on a Mission meggyőző esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogyan segítette és hátráltatta az amerikai haditengerészet az oceanográfia fejlődését a második világháború és a hidegháborús időszak alatt.
Tuomas Aivelo evolúcióbiológus könyve, a Végtelen paraziták őszinte vallomás arról, miért dönt úgy egy finn fiatalember, hogy ideje jelentős részét azzal tölti majd, hogy egérmakik ürülékében turkál. De ha már ott van, beszél az emberről, az egyedfejlődésről és arról is, miért lehetnek akár hasznosak is a szánkban, agyunkban vagy bőrünkön tenyésző lények.
Mi lesz abból, ha a német egyeteme és osztrák kiadója által száműzött nyugalmazott professzor, Dr. Sucharit Bhakdi és felesége, Dr. Karina Reiss egy kötetben találkozik a tisztánlátó magyar orvosokkal, Dr. Gődénnyel, Dr. Póccsal és Dr. Tamasival? Sztárparádé!
Talán soha nem olvastam volna el egy teljes könyvet a rovarokról, ha tavaly év végén nem jelenik meg magyarul az Elképesztő rovarok című norvég gyerekkönyv. De megjelent, a kilencéves Nimród pedig elolvasta, és véleményt is írt róla. Mivel a kötetnek felnőtt változata is van, tálcán kínálta magát a közös recenzió.
A német-koreai filozófus legújabb magyarul megjelent könyvében már megint a modern társadalmat ostorozza – ezúttal azért, mert a mai világ a fájdalomcsillapítás lázában ég, és eközben nemcsak a halált, hanem az életet is szem elől veszíti.
A Templomséták a Dunakanyarban a címe ellenére nem kizárólag a Dunakanyarral foglalkozik. A bédekkerként forgatható könyvbe 16 különálló séta, 157 valamilyen formában megtekinthető templom vagy vallási jelentőségű épület fért bele Esztergomtól Pomázig, és annak, aki nem utazna messzire Budapestről, de mégis kimozdulna, jó iránymutatást ad.
Farkas Róbert űrhajós gyerekkönyve, Stephen Fry szórakoztató történelemleckéje, Byung-Chul Han értekezése a Facebookról és a szépségről és Érdi Péter rangsorokról írt kötete a Qubit év végi rangsorában.
Isaac Asimovot elsősorban tudományos-fantasztikus szerzőként ismeri a világ, de több ismeretterjesztő kötetet is írt. Az először 1981-ben, majd magyarul idén ismét megjelent A robbanó Napok a szupernóvák titkaival foglalkozik, de belefértek az ókori görögök, a hagyománytisztelő csillagászok tévedései és a földi élet kialakulása is.
A világjárvány kitörése óta valószínűleg nem a koronavírusról olvasna, aki kikapcsolódásra vágyik, de ha épelméjű összefoglalót szeretne arról, hogy mi történt eddig, Kemenesi Gábor virológus és Barát József újságíró könyvével megkapja.
A tudományellenesség, az álhírek és az összeesküvés-elméletek ellen nem a még több tudományos tény a gyógyír, hanem az, ha a tudományra úgy tekintünk, mint egy hihetetlenül komplex világban túlságosan is emberi lények által végzett sajátos tevékenységre, a maga korlátaival, hibáival és gyarlóságaival egyetemben.
Idén jelent meg magyarul Guido Tonelli olasz kísérleti fizikus új könyve, a Genezis, amiben a szerző merész kísérletet tesz arra, hogy a tudomány és a mítosz eszközeivel megmagyarázza, miért és hogyan van, ami van, és miért nem kevésbé csodálatos a világ születésére a fizika magyarázata, mint az emellett szemléltetésként jól megférő mitológiai magyarázatok.
A brit színész-humorista új görögös könyve már nem hat olyan üdítően, mint a Mítosz vagy a Héroszok, de hozza a tőle elvárt színvonalat. A Trója ugyanúgy szellemes és szórakoztató, mint a korábbi kötetek, ráadásul az ember könnyebben el is tájékozódik a rengeteg esemény, görög isten, félisten és hős között, ha ilyen stílusban tálalják a Homérosz hexamatereiből ismert történetet.
Robert Macfarlane Lennvilág című könyvében a föld alatti birodalmat járja be a bányától a kriptáig, a génbanktól az atomtemetőig, és miközben nem kínál nagy világmegfejtéseket, úgy behúzza az olvasót az alvilágba, hogy az vagy menekülni akar onnan, vagy örökre a föld méhében maradna.
A korabeli tudományos networknek hála az isten háta mögötti szepességi kisváros és szülötte, Sebastian Ambrosius is bekapcsolódott az európai humanista vérkeringésbe. Sebők Marcell történész angolul most megjelent kötete a 16. századi lelkész-tanító életén keresztül mutatja be a korabeli viszonyokat.
A német erdészceleb, Peter Wohlleben új könyve, A természet jelbeszéde az erdő után ezúttal a kertet és környékét mutatja be. Mit üzen, ha megváltozik a pacsirta dala, és hogyan kertészkednek a hangyák?
Nemrég jelent meg magyarul az USA-ban tanító számítógépes agykutató professzor könyve, a Rangsorolás, amiből kiderül, hogy gyakorlatilag az élet minden területén listákat állítunk és listák között mozgunk. Hogy ez mire jó? Itt a lista, mutatjuk!
A német-koreai sztárfilozófus magyarul frissen megjelent kötetében, A szép megmentésében azt állítja, hogy a Facebook, a fogyasztói társadalom és a szelfik nem csupán a művészetet tették tönkre, hanem azt is, ahogyan a szépségre tekintünk: a szép elveszett az ember szeme elől, a nagy rohanásban pedig akkor se vennénk észre, ha nem tűnt volna el.
A Mítosz című kötete után a brit humorista és nemzeti kincs az ókori szuperhősök kalandjait is feldolgozta következő, Héroszok című könyvében. Jól tette: vannak olyan történetek, amelyekről annyi bőrt lehet lehúzni, amennyit csak nem szégyell az ember, Fry pedig a tőle megszokott humorral és műveltséggel állt neki a nyúzásnak.
A tudomány születése Carlo Rovelli olasz fizikus szerint a Krisztus előtti hatodik században élt bölcselő, Anaximandrosz nevéhez köthető: ő volt az első, aki felvetette, hogy a világ nem úgy néz ki, hogy a föld lent van, az ég meg fent, és kész. Rovelli magyarul idén megjelent könyvében állít emléket a görög filozófusnak.
Szurcsik Benedek KADEM című könyve saját definíciója szerint nem más, mint filozófiai nyelvbe rejtett kísérleti vers. A kötet két nyelven, oda-vissza olvasható módon jelent meg, a szószedet-versben pedig minden benne van a mindentől (Z) a meta-nihilizmusig (RIMA).
A Templomséták Budapesten 246 különböző stílusú, felekezetű és földrajzi elhelyezkedésű templomot mutat be fényképekkel és rövid ismertetőkkel, biciklis, laza városi mászkálós vagy kirándulós útvonalakra felfűzve. A könyvből két dolog vált rögtön világossá: a felsorolt épületek többségét ismerem, és semmit nem tudok róluk.
„Azért értünk el ennyi mindent, mert mi vagyunk a legértelmesebb teremtmények, akik valaha is éltek ezen a bolygón. Most már bölcsnek is kell lennünk” – írja a világhírű brit természettudós magyarul nemrég megjelent könyvében. Az Egy élet a bolygónkon arra a kérdésre is választ ad, hogy mit kell tennünk az életben maradásért.
2020 nem kényeztette el az embert, de a járványügyi korlátozások közepette olvasni azért még csak lehetett. Mi pedig kiválogattuk, hogy mit ajánlanánk jó szívvel a tavaly megjelent könyvekből.
Aki nem olvasta, most nézegetheti: megjelent magyarul Orwell klasszikusának képregényváltozata, Fido Nesti brazil grafikus rajzaival. A rajzos verzió nem kevésbé didaktikus, mint a könyv, de a tételmondatok így is hatásosak.
Inzelt György idén megjelent, Természettudomány háborúban és békeidőben című könyve aranybánya annak, akinek az életrajzi adatok és érdekességek jelentik a történetírást. A probléma azzal van, hogy egy alapvetően pozitivista történetírás próbál meg azzal az igénnyel fellépni, hogy a tudomány kulturális történetét vázolja.
Byung-Chul Han berlini sztárfilozófus Pszichopolitika című újabb kötetében tovább ostorozza a neoliberalizmust: a közösségi média kerül célkeresztbe, a nehéztüzérséget pedig Marx, Foucault és Heidegger képviseli. A retorikai tűzijátéknak azonban nagyobb a füstje, mint a lángja.
Hilde és Ylva Østby magyarul nyáron megjelent könyvéből megtudhatjuk, hogy mi köze van a csikóhalnak és a norvég búvároknak az emlékezőtehetséghez, hol lehet az agyban az a rész, ami ezért felelős, és miért normális, hogy ha valamire rosszul emlékszünk. A norvég testvérpár egyik tagja irodalmár, és Proust felől támad, a másik neuropszichológus, és az érdekli, hogy mi történik az agyban, amikor emlékezünk.
Alessandro Vespignani olasz fizikus magyarul idén megjelent könyve érdekesen és közérthetően magyarázza el, hogy mi az a datifikáció, hogyan határozzák meg az életünket az algoritmusok, és hogy lehet megjósolni, hogy vajon meg fogja-e venni bárki ezt a könyvet. A koronavírus megjelenésével aztán borult minden, de Vespignani persze ezt is előre sejtette.
A mesterséges intelligencia lehet áldás és átok is: miközben gyakran az sem világos, hogy mire képes jelenlegi állapotában, komoly indulatokat gerjeszt a felhasználókban. Ebben a zűrzavarban próbál rendet vágni George Tilesch és Omar Hatamleh angolul nemrég megjelent könyve, a BetweenBrains.
Hemingwayt sokan és sokszor adtak már ki magyarul, legnagyobb íróink, köztük Örkény és Ottlik is fordították a könyveit, de eddig úgy kellett összemazsolázni a magyarul megjelent köteteket, ha az ember mindet össze akarta gyűjteni. A Búcsú a fegyverektől utoljára 1983-ban jelent meg itthon, Az öreg halász és a tenger 1992-ben. Itt az ideje újra elővenni Hemingwayt!
Magyarul nemrég jelent meg Elli H. Radinger 2017-es sikerkönyve, A farkasok bölcsessége, amely egyrészt az írónő harminc évnyi farkasmegfigyeléseiről szól, másrészt életvezetési tanácsokat tartalmaz. Az előbbi jó hír, az utóbbi kevésbé.
Az állatok, a növények és a gombák nemigen fecsegnek, de mint Szvetelszky Zsuzsanna és Bodor-Eranus Eliza frissen megjelent könyvéből kiderült, az emberek nagyon is. Sőt elképzelhető, hogy a pletyka evolúciós szempontból még előnyt is jelent.
Milyen lehet az élet egy algoritmusok uralta világban? Idén jelent meg magyarul a QualityLand, Marc-Uwe Kling német humorista és zeneszerző disztópiája a nem túl távoli jövőről, robotokról, közösségi oldalakról, megfigyelésről és rózsaszín, delfines vibrátorokról.
Byung-Chul Han dél-koreai származású német filozófus szerint teljesen természetes folyamatok eredménye, hogy a társadalom mostanra kiégett: a korábbi immunológiai paradigmát felváltotta az az állapot, amelyben a tévesen szabadságként megélt individualizmusban saját magunk hajcsárai lettünk. Han szerint az egyik fő baj, hogy nem tudunk nemet mondani.
Bárdosi Vilmos lexikográfus szerkesztésében megjelent a Szólások, közmondások eredete. Itt a kvíz, amivel bebizonyíthatod, hogy legény vagy a gáton!
Bár szürrealista festőként mutatkozott be, Desmond Morris természettudományos munkássága révén lett világhírű. A művészettörténet egyik legszélsőségesebb izmusának alkotóit bemutató, már magyarul is olvasható kötetében etológiai pontossággal mutatja be pályatársait, a művek elemzése helyett az alkotók személyiségére és viselkedésére összpontosítva.
Az olasz sztárfizikus magyarul frissen megjelent kötetében ismét a valóság természetével foglalkozik Démokritosztól a kvantumfizikáig: az időről szóló, tavalyi könyve után most már nemcsak az időben, hanem minden egyébben is kételkedhetünk. Rovelli ismét valahol a költészet, a fizika és a filozófia között egyensúlyozik, és bár válaszokat nem igazán kínál, maguk a kérdések is érdekesek.
Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.
Vannak emberek, akiknek képe egy bizonyos életkor felett égett bele a kollektív emlékezetbe, és közéjük tartozik a kedvesen magyarázó, idős David Attenborough is. Így egészen meglepő, hogy ez az ember már egész fiatalon is David Attenborough volt. Nemrég jelent meg magyarul, új fordításban három gyűjtőútjának leírása, az Egy ifjú természettudós történetei.
Steven Pinker kanadai pszichológus magyarul szeptemberben megjelenő könyvében amellett érvel, hogy bármilyen szörnyűnek is tűnik a világ, valójában példa nélkülien békés időszakban élünk, a civilizáció fejlődésével párhuzamosan pedig egyfajta morális fejlődés is megfigyelhető: egyre ritkábban folyamodunk erőszakhoz.