Az állatok, a növények és a gombák nemigen fecsegnek, de mint Szvetelszky Zsuzsanna és Bodor-Eranus Eliza frissen megjelent könyvéből kiderült, az emberek nagyon is. Sőt elképzelhető, hogy a pletyka evolúciós szempontból még előnyt is jelent.
Milyen lehet az élet egy algoritmusok uralta világban? Idén jelent meg magyarul a QualityLand, Marc-Uwe Kling német humorista és zeneszerző disztópiája a nem túl távoli jövőről, robotokról, közösségi oldalakról, megfigyelésről és rózsaszín, delfines vibrátorokról.
Byung-Chul Han dél-koreai származású német filozófus szerint teljesen természetes folyamatok eredménye, hogy a társadalom mostanra kiégett: a korábbi immunológiai paradigmát felváltotta az az állapot, amelyben a tévesen szabadságként megélt individualizmusban saját magunk hajcsárai lettünk. Han szerint az egyik fő baj, hogy nem tudunk nemet mondani.
Bárdosi Vilmos lexikográfus szerkesztésében megjelent a Szólások, közmondások eredete. Itt a kvíz, amivel bebizonyíthatod, hogy legény vagy a gáton!
Bár szürrealista festőként mutatkozott be, Desmond Morris természettudományos munkássága révén lett világhírű. A művészettörténet egyik legszélsőségesebb izmusának alkotóit bemutató, már magyarul is olvasható kötetében etológiai pontossággal mutatja be pályatársait, a művek elemzése helyett az alkotók személyiségére és viselkedésére összpontosítva.
Az olasz sztárfizikus magyarul frissen megjelent kötetében ismét a valóság természetével foglalkozik Démokritosztól a kvantumfizikáig: az időről szóló, tavalyi könyve után most már nemcsak az időben, hanem minden egyébben is kételkedhetünk. Rovelli ismét valahol a költészet, a fizika és a filozófia között egyensúlyozik, és bár válaszokat nem igazán kínál, maguk a kérdések is érdekesek.
Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.
Vannak emberek, akiknek képe egy bizonyos életkor felett égett bele a kollektív emlékezetbe, és közéjük tartozik a kedvesen magyarázó, idős David Attenborough is. Így egészen meglepő, hogy ez az ember már egész fiatalon is David Attenborough volt. Nemrég jelent meg magyarul, új fordításban három gyűjtőútjának leírása, az Egy ifjú természettudós történetei.
Steven Pinker kanadai pszichológus magyarul szeptemberben megjelenő könyvében amellett érvel, hogy bármilyen szörnyűnek is tűnik a világ, valójában példa nélkülien békés időszakban élünk, a civilizáció fejlődésével párhuzamosan pedig egyfajta morális fejlődés is megfigyelhető: egyre ritkábban folyamodunk erőszakhoz.