A német erdészceleb, Peter Wohlleben új könyve, A természet jelbeszéde az erdő után ezúttal a kertet és környékét mutatja be. Mit üzen, ha megváltozik a pacsirta dala, és hogyan kertészkednek a hangyák?
Nemrég jelent meg magyarul az USA-ban tanító számítógépes agykutató professzor könyve, a Rangsorolás, amiből kiderül, hogy gyakorlatilag az élet minden területén listákat állítunk és listák között mozgunk. Hogy ez mire jó? Itt a lista, mutatjuk!
A német-koreai sztárfilozófus magyarul frissen megjelent kötetében, A szép megmentésében azt állítja, hogy a Facebook, a fogyasztói társadalom és a szelfik nem csupán a művészetet tették tönkre, hanem azt is, ahogyan a szépségre tekintünk: a szép elveszett az ember szeme elől, a nagy rohanásban pedig akkor se vennénk észre, ha nem tűnt volna el.
A Mítosz című kötete után a brit humorista és nemzeti kincs az ókori szuperhősök kalandjait is feldolgozta következő, Héroszok című könyvében. Jól tette: vannak olyan történetek, amelyekről annyi bőrt lehet lehúzni, amennyit csak nem szégyell az ember, Fry pedig a tőle megszokott humorral és műveltséggel állt neki a nyúzásnak.
A tudomány születése Carlo Rovelli olasz fizikus szerint a Krisztus előtti hatodik században élt bölcselő, Anaximandrosz nevéhez köthető: ő volt az első, aki felvetette, hogy a világ nem úgy néz ki, hogy a föld lent van, az ég meg fent, és kész. Rovelli magyarul idén megjelent könyvében állít emléket a görög filozófusnak.
Szurcsik Benedek KADEM című könyve saját definíciója szerint nem más, mint filozófiai nyelvbe rejtett kísérleti vers. A kötet két nyelven, oda-vissza olvasható módon jelent meg, a szószedet-versben pedig minden benne van a mindentől (Z) a meta-nihilizmusig (RIMA).
A Templomséták Budapesten 246 különböző stílusú, felekezetű és földrajzi elhelyezkedésű templomot mutat be fényképekkel és rövid ismertetőkkel, biciklis, laza városi mászkálós vagy kirándulós útvonalakra felfűzve. A könyvből két dolog vált rögtön világossá: a felsorolt épületek többségét ismerem, és semmit nem tudok róluk.
„Azért értünk el ennyi mindent, mert mi vagyunk a legértelmesebb teremtmények, akik valaha is éltek ezen a bolygón. Most már bölcsnek is kell lennünk” – írja a világhírű brit természettudós magyarul nemrég megjelent könyvében. Az Egy élet a bolygónkon arra a kérdésre is választ ad, hogy mit kell tennünk az életben maradásért.
2020 nem kényeztette el az embert, de a járványügyi korlátozások közepette olvasni azért még csak lehetett. Mi pedig kiválogattuk, hogy mit ajánlanánk jó szívvel a tavaly megjelent könyvekből.
Aki nem olvasta, most nézegetheti: megjelent magyarul Orwell klasszikusának képregényváltozata, Fido Nesti brazil grafikus rajzaival. A rajzos verzió nem kevésbé didaktikus, mint a könyv, de a tételmondatok így is hatásosak.
Inzelt György idén megjelent, Természettudomány háborúban és békeidőben című könyve aranybánya annak, akinek az életrajzi adatok és érdekességek jelentik a történetírást. A probléma azzal van, hogy egy alapvetően pozitivista történetírás próbál meg azzal az igénnyel fellépni, hogy a tudomány kulturális történetét vázolja.
Byung-Chul Han berlini sztárfilozófus Pszichopolitika című újabb kötetében tovább ostorozza a neoliberalizmust: a közösségi média kerül célkeresztbe, a nehéztüzérséget pedig Marx, Foucault és Heidegger képviseli. A retorikai tűzijátéknak azonban nagyobb a füstje, mint a lángja.
Hilde és Ylva Østby magyarul nyáron megjelent könyvéből megtudhatjuk, hogy mi köze van a csikóhalnak és a norvég búvároknak az emlékezőtehetséghez, hol lehet az agyban az a rész, ami ezért felelős, és miért normális, hogy ha valamire rosszul emlékszünk. A norvég testvérpár egyik tagja irodalmár, és Proust felől támad, a másik neuropszichológus, és az érdekli, hogy mi történik az agyban, amikor emlékezünk.
Alessandro Vespignani olasz fizikus magyarul idén megjelent könyve érdekesen és közérthetően magyarázza el, hogy mi az a datifikáció, hogyan határozzák meg az életünket az algoritmusok, és hogy lehet megjósolni, hogy vajon meg fogja-e venni bárki ezt a könyvet. A koronavírus megjelenésével aztán borult minden, de Vespignani persze ezt is előre sejtette.
A mesterséges intelligencia lehet áldás és átok is: miközben gyakran az sem világos, hogy mire képes jelenlegi állapotában, komoly indulatokat gerjeszt a felhasználókban. Ebben a zűrzavarban próbál rendet vágni George Tilesch és Omar Hatamleh angolul nemrég megjelent könyve, a BetweenBrains.
Hemingwayt sokan és sokszor adtak már ki magyarul, legnagyobb íróink, köztük Örkény és Ottlik is fordították a könyveit, de eddig úgy kellett összemazsolázni a magyarul megjelent köteteket, ha az ember mindet össze akarta gyűjteni. A Búcsú a fegyverektől utoljára 1983-ban jelent meg itthon, Az öreg halász és a tenger 1992-ben. Itt az ideje újra elővenni Hemingwayt!
Magyarul nemrég jelent meg Elli H. Radinger 2017-es sikerkönyve, A farkasok bölcsessége, amely egyrészt az írónő harminc évnyi farkasmegfigyeléseiről szól, másrészt életvezetési tanácsokat tartalmaz. Az előbbi jó hír, az utóbbi kevésbé.
Az állatok, a növények és a gombák nemigen fecsegnek, de mint Szvetelszky Zsuzsanna és Bodor-Eranus Eliza frissen megjelent könyvéből kiderült, az emberek nagyon is. Sőt elképzelhető, hogy a pletyka evolúciós szempontból még előnyt is jelent.
Milyen lehet az élet egy algoritmusok uralta világban? Idén jelent meg magyarul a QualityLand, Marc-Uwe Kling német humorista és zeneszerző disztópiája a nem túl távoli jövőről, robotokról, közösségi oldalakról, megfigyelésről és rózsaszín, delfines vibrátorokról.
Byung-Chul Han dél-koreai származású német filozófus szerint teljesen természetes folyamatok eredménye, hogy a társadalom mostanra kiégett: a korábbi immunológiai paradigmát felváltotta az az állapot, amelyben a tévesen szabadságként megélt individualizmusban saját magunk hajcsárai lettünk. Han szerint az egyik fő baj, hogy nem tudunk nemet mondani.
Bárdosi Vilmos lexikográfus szerkesztésében megjelent a Szólások, közmondások eredete. Itt a kvíz, amivel bebizonyíthatod, hogy legény vagy a gáton!
Bár szürrealista festőként mutatkozott be, Desmond Morris természettudományos munkássága révén lett világhírű. A művészettörténet egyik legszélsőségesebb izmusának alkotóit bemutató, már magyarul is olvasható kötetében etológiai pontossággal mutatja be pályatársait, a művek elemzése helyett az alkotók személyiségére és viselkedésére összpontosítva.
Az olasz sztárfizikus magyarul frissen megjelent kötetében ismét a valóság természetével foglalkozik Démokritosztól a kvantumfizikáig: az időről szóló, tavalyi könyve után most már nemcsak az időben, hanem minden egyébben is kételkedhetünk. Rovelli ismét valahol a költészet, a fizika és a filozófia között egyensúlyozik, és bár válaszokat nem igazán kínál, maguk a kérdések is érdekesek.
Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.
Vannak emberek, akiknek képe egy bizonyos életkor felett égett bele a kollektív emlékezetbe, és közéjük tartozik a kedvesen magyarázó, idős David Attenborough is. Így egészen meglepő, hogy ez az ember már egész fiatalon is David Attenborough volt. Nemrég jelent meg magyarul, új fordításban három gyűjtőútjának leírása, az Egy ifjú természettudós történetei.
Steven Pinker kanadai pszichológus magyarul szeptemberben megjelenő könyvében amellett érvel, hogy bármilyen szörnyűnek is tűnik a világ, valójában példa nélkülien békés időszakban élünk, a civilizáció fejlődésével párhuzamosan pedig egyfajta morális fejlődés is megfigyelhető: egyre ritkábban folyamodunk erőszakhoz.