Archívum

A koronavírus-intézkedések miatt Dél-Afrikában idén teljesen elmaradt az influenzaszezon

A déli féltekén nemrég ért véget az influenzaszezon, és az adatok azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány terjedése ellen hozott intézkedések, az iskolák bezárása, a maszkviselés és a távolságtartás teljesen gátat szabtak az influenzavírus terjedésének. Dél-Afrikában a szigorú korlátozások eredményeként idén csak egy ember kapta el az influenzát, míg a COVID-19 fertőzést több mint 660 ezren.

Interaktív térképen a járványban érintett iskolák

Országszerte 13 iskola állt át rendkívüli szünetre vagy digitális tanrendre, további 202 osztályt küldtek haza iskolai koronavírus-fertőzés miatt. Olvasóink segítségével információt gyűjtöttünk, és interaktív térképen helyeztük el azokat a közép- és általános iskolákat, ahol járványügyi intézkedéseket hoztak.

Koronavírus: miért tűnik úgy, hogy a közép- és kelet-európai országok kifogynak a szerencséből?

A járványhelyzetben a kormányok kivételes hatásköre más országokban is kihívást jelent a demokrácia és az elszámoltathatóság szempontjából, de a hatalom fokozott koncentrációja különösen problematikus Közép- és Kelet-Európában, ahol a demokratikus visszalépés, a jogállamiság és a parlamenti ellenőrzés figyelmen kívül hagyása a politika normalitás részévé vált.

Hobbiból fejlesztett algoritmussal fenyegeti a tudomány szabadságát Palkovics László minisztériuma

Az ITM egy olyan új rendszer alapján változtatta meg utólag a legfontosabb alapkutatási pályázat, az OTKA nyerteseinek szakmai zsűrik által meghatározott sorrendjét, ami eddig ismeretlen mérőszámok alapján listázza a pályázókat. Több száz kutató tiltakozik a tudományos autonómiát veszélyeztető döntés ellen, de az új rendszert meghonosító Győrffy Balázs szerint az OTKA bírálóinak előre bemutatták a módszert, amely időt spórol a tudósoknak, így forradalmasítja az elavult bírálati folyamatot.

Térképen a járvány által érintett magyar iskolák

Országszerte hat iskolában rendeltek el rendkívüli szünetet a koronavírus-fertőzéses esetek miatt, kilenc intézményben pedig az egész diákságnak digitális tanrend van érvényben. További 177 esetben egy vagy több osztályt érintenek az intézkedések. Mindezek közül csak kevés eset került nyilvánosságra konkrét adatokkal, ezeket gyűjtöttük össze, és várjuk az olvasók értesüléseit is.

Emberiség, vigyázat, potyautasveszély!

A modern világ keményen dolgozó, tájékozott, a jövőre gondoló, a társadalom szabályait elfogadó polgárainak egy része úgy dönt, hogy nem vállal gyermeket. Az érintettek betartják ugyan a legtöbb, törvényekkel és szankciókkal körülbástyázott társadalmi elvárást, ám kitérnek a gyermeknevelés kényelmetlenségekkel járó kötelezettsége elől. Ezzel azonban hosszú távon veszélybe sodorják a közös jövőt.

A gyilkos robotok elleni harc az egyetemeken kezdődik

Szeptember 21-én, az ENSZ nemzetközi békenapján a koronavírus elleni harc mellett egy másik, egyre aktuálisabb problémáról is meg kell emlékezni: a távolságtartást a katonai szervezetek is erőltetik, így teret nyerhetnek a halálos autonóm fegyverek. Ezek technológiai alapjait az egyetemeken fektetik le, sokszor a hallgatók és kutatók tudta nélkül.

Karfiolszüretelő robotot fejlesztenek Angliában

A robot laboratóriumi körülmények között úgy szedi a karfiolt, mint a parancsolat, de ahhoz, hogy a földeken is be lehessen vetni, további fejlesztések szükségesek. A projektet a Bonduelle konzervgyár támogatja karfiollal, a Plymouthi Egyetem kutatóinak három évük van rá, hogy megalkossák a kelvirágok Terminátorát.

Alulról is olvad az Arktisz jege

Az elmúlt tizenöt évben egyre fogy északon a jégréteg, a melegedő víz miatt ráadásul alulról folyamatos az olvadás, télen sem áll le. A meleg tengeri áramlatok mostanra nagyobb jégveszteséget okoznak, mint a légkör felmelegedése.

Ha az élet keletkezéséről van szó, a legkreatívabb fantázia sem tud versenyre kelni több százmillió év kémiai kísérleteivel

Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.

Szenzációs szarkofágokra bukkantak Szakkarában

Tizennégy gazdagon díszített szarkofágot tártak fel Egyiptomban, egy szakkarai lelőhelyen, ezzel összesen 27 érintetlen koporsó került eddig elő a helyszínről. A régészeti minisztérium szerint ez az utóbbi évek második legnagyobb fogása, a kutatók további leletekre számítanak.

Sorsolás

A dögkoponya felé vezető út tovább tart a megszokottnál, ma a szokásosnál is többen vannak, akik azt remélik, hogy nagyobb lesz az esélyük a sorsoláson, ha térden csúszva vagy hason kúszva teszik meg az utolsó néhány száz métert.

A nyelvészet és a precedensjog

A precedensalapú okoskodás előfeltétele a korábbi tapasztalatok tárháza, vagyis egyfajta adatbázis, ami ezeket a tapasztalatokat valamilyen kereshető formában tartalmazza. Ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, az egész nyelvelsajátítást ennek az adatbázisnak az építgetésével azonosíthatjuk.

1981: az év, amikor megsokasodtak a rokkantak

1981 volt az első, 1992 az utolsó év, amikor szeptember 18-át a Rokkantak napjaként ünnepelték – azóta december 3-át tartjuk számon a fogyatékkal élők világnapjaként. A „rokkant” kifejezés rosszul öregedett ugyan, és nem tudta betölteni a neki szánt szerepet, a fogalom elterjedése és különösen az 1981-es év mégis jelentős lépés volt a fogyatékkal élők társadalmi elismertsége felé.

A Rákosi-korszak Magyarországán vígan folyt a kísérletezés a pszichedelikus szerekkel

Ki gondolta volna, hogy az ötvenes években Magyarország a hallucinogén szerekkel végzett kutatások úttörője volt? Miután Szára István a világon elsőként felismerte a dimetiltriptamin (DMT) pszichoaktív hatásait, kollégáival emberkísérletekbe kezdett az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben. Az 1956-os forradalom és Richard Nixon drogháborúja véget vetett a kísérleteknek, pedig a modern kutatások szerint a DMT-nek pozitív élettani hatásai is lehetnek.

Úgy próbálom a játékokat kitalálni, hogy ne a győzelem legyen a legfontosabb, hanem az élmény

Szöllősi Péter, a legendás Gyümi alkotója gyerekkorában évekig sakkozott magával, kiszámítható eredménnyel: mindig nyert és mindig veszített. Az egyik legizgalmasabb független magyar kiadó, a Vagabund alapító tulajdonosa szerint az a társasjáték tud sikeres lenni, ami elkanyarodik a fősodortól, és speciális, exkluzív élményt nyújt a játékosoknak.

Roszkoszmosz: A Vénusz orosz bolygó

Miután amerikai és brit kutatók potenciálisan életre utaló jeleket találtak a Vénuszon, az orosz űrügynökség bejelentette, hogy a bolygóról való tudásunk javát a Szovjetuniónak köszönheti a világ, ergo a Vénusz az oroszoké.

A romaellenesség a legfőbb oka a roma gyerekek iskolai lemaradásának Magyarországon

Miközben az óvodába járó roma gyerekek aránya jelentősen javult az elmúlt 15 évben, a romák helyzete az oktatás minden területén jelentősen romlik, és a különböző iskolai fokok teljesítése szempontjából egyre nagyobb a szakadék a romák és a teljes tanulónépesség között. A CEU Közpolitikai Tanulmányok Központjának kutatása a magyarországi, lengyelországi, romániai, szlovákiai és szerbiai roma gyerekek helyzetét vizsgálta.

Ellepték a skorpiók Ausztráliát

Hektáronként akár 600 skorpiófészek is akadhat az ausztrál sivatagokban, és persze erről is az ember tehet: a jószágok ott szaporodtak el, ahonnan az Európából behurcolt macskák és rókák különösen nagy pusztítást végeztek az őshonos állatfajok körében.

Munkácsyt minden falra! – Így küzdött a Kádár-korszak kultúrpolitikája a giccs ellen

Az irodalomban, a zeneművészetben, az iparművészetben, a népművészetben és a képzőművészetben évszázadok óta zajlik a giccs elleni küzdelem, ami a Kádár-korszakban nem csupán kultúrtörténeti érdekesség volt, hanem a kultúrpolitikai törekvések, a művészi alkotótevékenység, sőt közvetetten a hamisítás mozgatórugójaként is szolgált.

Tudtam, de elfelejtettem – így működik a Titokzatos memória

Hilde és Ylva Østby magyarul nyáron megjelent könyvéből megtudhatjuk, hogy mi köze van a csikóhalnak és a norvég búvároknak az emlékezőtehetséghez, hol lehet az agyban az a rész, ami ezért felelős, és miért normális, hogy ha valamire rosszul emlékszünk. A norvég testvérpár egyik tagja irodalmár, és Proust felől támad, a másik neuropszichológus, és az érdekli, hogy mi történik az agyban, amikor emlékezünk.