Archívum

Miért kínozzák a kisiskolásokat olyan nyelvtani feladatokkal, amik még a hivatásos nyelvészeken is kifognak?

Az iskolai nyelvi nevelés a maga abszurditásaival egyetlen hatalmas darázsfészek, aminek majdnem minden részlete megkérdőjelezhető. Ezt miért kell tudniuk a gyerekeknek? Ez a feladat milyen képességüket fejleszti? Minek? Hát nem utálják még eléggé az iskolát, hogy ezzel inzultálják őket? És ha már itt tartunk, mi a töve annak a szónak, hogy kisfiát?

Boldog 95. születésnapot, Sir David!

David Attenborough a környezetvédelem valódi szuperhőse, aki megmutatta a világnak, hogy néz ki egy komodói sárkány, bemutatta, hogy mi bántja a korallokat, és még mindig a bolygó és rajta az ember megmentésén fáradozik. De ez mind semmi: nélküle nem lett volna Monty Python sem.

A pszichedelikus szerek reneszánsza a gyógyításban

A koronavírus nem csupán életünket és halálunkat, mindennapjainkat és ünnepeinket változtatja meg, hanem új perspektívákat, korábban járhatatlannak vélt utakat is megnyithat. Ilyen szürke, kifehéredő zóna a pszichedelikus szerek alkalmazása a gyógyításban, leginkább az életvégi szakaszban, súlyos depresszióban vagy poszttraumás stresszben élők lelki és testi szenvedéseinek kezelésében.

A gazdag országok vakcinahalmozása miatt évekig elhúzódhat a világjárvány

A világ leggazdagabb országai maguknak söpörték be a rendelkezésre álló vagy a közeljövőben várható vakcinakészletek legnagyobb részét, míg a legszegényebbek beoltására létrehozott Covax a hatáskörébe tartozó négymilliárd ember mindössze 0,5 százalékának elegendő vakcinát szállított le. Félő, hogy globális szinten még évekig nem juthatunk el a nyájimmunitásig.

Tartanak az oltástól az amerikai szülők

Egy amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint lassan elfogynak azok, akik mindenképpen oltáshoz szeretnének jutni, sokan inkább kivárnák, hogy mit művel a beoltottakkal a vakcina, a 12 és 15 év közötti gyerekek szülei pedig nem túl lelkesek a fiatalok tervezett oltásától, csak 30 százalékuk adatná be nekik a vakcinát, amint erre lehetőség adódik.

A tömpe orrú kutyákkal könnyebb szemezni

Egy friss magyar kutatás szerint a rövidebb orrú állatok gyakrabban keresik a szemkontaktust a gazdájukkal, mint a hosszabb orrúak. Ennek az egyik oka ezeknek a fajtáknak a speciális retinája lehet, de az is elképzelhető, hogy a gazdáik szívesebben szemeznek a mopszokkal, mint az agarakkal.

Annyi az antarktiszi jégnek, ha nem sikerül tartani a klímacélokat

Egy friss kutatás szerint akkor, ha a globális felmelegedés a most megfigyelt ütemben folytatódik, 2060-ra az antarktiszi jégsapkában jóvátehetetlen károsodás keletkezik, amit évszázadok alatt sem lehet majd helyrehozni. A forgatókönyv alapján 17-21 centiméteres tengerszint-emelkedésre lehet számítani 2100-ra, a párizsi klímacélok betartásával viszont csak 6-11 centis emelkedéssel számolnak a kutatók.

Egyetemeknek is nevel hangyát Magyarország első számú hangyafarmere

A hangyabolyok rejtett életét sokáig csak a tudósok és a természetbúvárok tanulmányozták, de az utóbbi időben hobbiból is egyre többen kezdtek el otthon hangyát tartani. Az első és eddig egyetlen professzionális hazai hangyafarm, YouTube-csatorna és webshop alapítója, Bakos Ádám szerint a hangya nem egyetlen állat, hanem komplett organizmus, amelynek üzemeltetése sokszor komoly kihívást jelent.

Megújul a Colosseum

A mintegy 6,7 milliárd forintnak megfelelő összegű, 2023-ra befejeződő rekonstrukció után a küzdőtér és a színpad alatti terek is látogathatók lesznek.

„Beoltottak egy gyereket tehénhimlővel, és elkezdett bestiaként négykézláb járni, tehénként bőgve, bikaként tülekedve”

A 19. század elején, néhány évvel a legelső vakcina feltalálása után már csecsemőzabáló szörnyekről, szándékos marhaszifilisz-terjesztésről és isteni haragot kiváltó bestialitásról károgtak az oltásellenesek. Mindez abból indult ki, hogy a fekete himlő ellen az emberre alig veszélyes tehénhimlő felhasználásával védekeztek, több millió emberéletet megmentve.

Miben áll a tudás?

Idén tavasszal hunyt el Edmund Gettier amerikai filozófus, a 20. századi ismeretelmélet egyik legjelentősebb alakja, aki mindössze háromoldalas cikkével érte el ezt a kiemelkedő státuszt. Az írás mára a múlt század egyik leggyakrabban hivatkozott ismeretelméleti szövegévé vált. De hogyan tehetett szert egy ilyen rövidke cikk ilyen jelentőségre, és mennyit mutat ez az óra?

Oltakozunk, oltakozgatunk?

Az oltakozni igéről szóló korábbi cikkünkhöz hozzászólók elsöprő többsége azzal foglalkozik, hogy „létezik-e” a szó, esetleg azzal, hogy ha igen, milyen a stílusértéke. A szakmai kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy mit mond ez a jelenség a nyelv szerkezetéről, a nyelvtudás mibenlétéről, ha úgy tetszik: arról, hogy mi van a fejében annak, aki tud magyarul.

Már exportra is gyárt vakcinát a Pfizer Amerikában

Március végén járt le a Pfizer Donald Trump által elrendelt exporttilalma, így a michigani gyártású vakcinákból a gyár már külföldre is szállíthat. Az első adagokat Mexikó rendelte meg, de valószínű, hogy a tragikus helyzetben lévő Indiának is jut majd belőlük. A gyár emellett ki tudja elégíteni az amerikai igényeket is.