Lázár János botrányos cigányozós kijelentése csak a jéghegy csúcsa. Magyarország mindennapjait átszövi a rendszerszintű rasszizmus, aminek része, hogy a romákra vonatkozó rasszista beszédmód teljesen normálisnak számít.
Molnár Péter, a Berzsenyi Gimnázium egykori diákja ma az Oxfordi Egyetemen tanul klasszikus angol irodalmat. Ebben az alternatív univerzumban a jégszoborból csörgedező tequila és a latin nyelvű ima éppúgy a mindennapok része, mint a heti több ezer oldalnyi olvasás. Hogyan lehet eljutni ide, és mi a különbség a magyar diák és oxfordi társai között?
Mekkora felelősségük van Magyarországon működő nagy egyházaknak a roma gyerekek iskolai szegregációjában, amire nemrég nagy hatású ombudsmanhelyettesi jelentés mutatott rá? Erről kérdeztük a piarista szerzetest, tartományfőnököt.
A magyar társadalom az elmúlt évtizedekben nemhogy meritokratikusabb lett, hanem még zártabbá vált – állítja Huszár Ákos szociológus, aki nemrég megjelent könyvében, Az osztály hosszú árnyékában mutatja be, hogyan termelődnek újra az egyenlőtlenségek, és hogyan csökken a társadalmi mobilitás.
A magyar állambiztonsági szervek egészen az 1980-as évekig használták zsarolásra a homoszexualitást. Takács Judit szociológust arról kérdeztük, hogy miként próbálta a hatalom az akkor még jóval vallásosabb társadalomban emberek tönkretételével ellehetetleníteni a vallási közösségeket.
Házi feladat: szervezd meg egy olyan ország oktatási rendszerét, ahol másfél milliárdan élnek, sok száz nyelven beszélnek, csak tanárból több kell, mint Magyarország teljes lakossága, miközben ma is él a kasztrendszer és az angol nyelv felsőbbrendűségébe vetett hit. Húsz év áll rendelkezésedre; óra indul.
Már az ombudsman is arra kéri a kormányt, hogy helyezze hatályon kívül az önazonossági rendeletet, amit a romák kirekesztésére használnak a települések.
Kirekesztett gyerekek, kezeiket mosó egyházi iskolák, menekülő tanárok, bújtatott költségek, nyílt diszkrimináció, de facto cigányiskolák és a white flight: ez nem Alabama 1954-ben, hanem Magyarország 2025-ben. A Qubit megszerezte a hétfőn kiadott jelentést.
A fejlett ipari társadalmakban az intenzív szülőség lett a középosztály új túlélési stratégiája. Ez a Magyarországon is terjedő nevelési módszer nemcsak a pedagógusokat készíti ki, de a társadalmat is szétszakítja, hiszen a szegények nem engedhetik meg maguknak a napi 24 órás szülősködést.
Az idén áprilisban elfogadott törvény Kóczé Angéla, a CEU Romani Studies Programjának adjunktusa szerint a hagyományvédelem nyelvébe csomagolt faji diszkrimináció mintaszerű kodifikációja. Az ügy megmutathatja, hogy az EU képes-e fellépni a kirekesztő szabályokkal szemben.
Miközben a strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot egy újszülött jogtalan elvétele miatt, a Gyermekjogi Civil Koalíció szerint a kormány nem a családok segítését szorgalmazza, hanem az Alaptörvény módosításával még a hatalmát is növelné a családok felett.
Az OECD friss jelentése szerint Magyarországon még mindig nagyban befolyásolja a szülők végzettsége az iskolázottságot, miközben a kormány egyre kevesebbet költ oktatásra, a tanárok fizetése pedig továbbra is alacsonynak számít a diplomás bérekhez képest.
A kormány a gender szak betiltásától a CEU elűzésén át a kutatási források megnyirbálásáig folyamatosan szűkíti a társadalomtudomány mozgásterét, de ha a saját narratíváját kell erősíteni, például a szegénységet elrejteni, mégis szüksége van társadalomkutatókra.
Idén szeptembertől közel négyszáz magyar középiskolában vezették be a kötelező honvédelmi oktatást. A kormány a hazaszeretet erősítené, de félő, hogy minél militánsabb az oktatás, annál inkább normalizálódik a gyerekek fejében a háború, az erőszak, a gyilkolás.
Könnyen megesik, hogy a bántalmazott gyerekek a büntetőeljárás során másodszor is áldozattá válnak, és újabb traumák érik őket. Egy nemrég kiadott jelentés szerint sokszor a gyerekek vallomása ellenére sem születik ítélet, többek között azért, mert nem megfelelő körülmények között hallgatják meg őket. Megoldás létezik, már csak alkalmazni kellene.