A spanyolországi Galiciában 25 éves mélypontra került a kagylóipar, ami egyértelműen a klímaváltozásra és a folyóvizek szennyezésére vezethető vissza.
A kínai DeepSeek úgy nyelvi modellje, az R1 olcsóbb és hatékonyabb is, mint az OpenAI vagy a Meta csúcsmodelljei.
A klímaváltozással és energetikával foglalkozó Ember agytröszt szerint a napenergia tavaly az Európai Unió áramtermelésének 11 százalékát adta, míg a szénerőművek csak a 10 százalékát. A siker kulcsa az, hogy egyre több napelemet telepítünk.
A fogyasztók attól tartanak, hogy az elnök által kilátásba helyezett vámok miatt ezek a termékek jelentősen megdrágulnak majd, így még időben nekiláttak bespájzolni belőlük.
A régi-új elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az Egészségügyi Világszervezetből és a párizsi klímaegyezményből is, és nem támogatja tovább a szélerőműveket vagy az elektromos autókat.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete tíz éve még úgy tervezte, hogy 2030-ra mindenhol megszűnik az éhínség. Ma azonban úgy tűnik, hogy ez nem fog összejönni, sőt, a helyzet látványosan romlik. Miért?
A pusztító katasztrófa oltási munkálatait nagyban nehezíti, hogy a tűzesetek kockázata ellenére nem költöttek eleget a helyi vízvezetékhálózat kapacitásának bővítésére, pedig, ahogy egy kutató kommentálta, „a legtöbb itt lakó most azt mondaná, hogy megérte volna az árát”.
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.
Richard Koo közgazdász szerint Kína már mérlegalkalmazkodási válságban van, ami annak a jele lehet, hogy az országra az 1990-es évekbeli Japánhoz hasonlóan deflációs spirál vár.
A Portói Egyetem kutatói az Európai Unió támogatásával vizsgálják, hogy az eredetvédett Serra da Estrela minőségére hogyan hat az előállításához használt bogáncsféle melegre adott reakciója.
Célegyenesbe ért az ENSZ műanyagszennyezés elleni nemzetközi egyezményének tárgyalássorozata, ahol a műanyaggyártás jelentős visszaszorítását forszírozó feleknek az olajiparral kell megküzdeniük azért, hogy 90 százalékkal kevesebb műanyaghulladék kerülhessen a környezetbe.
A Dél-Koreában hétfőn kezdődő ötödik kormányközi műanyagszennyezési ENSZ-csúcs a termelés radikális visszafogására kívánja rávenni a tagországokat.
Az évtizedek óta tartó lakhatási válság nemcsak a szegényeket sújtja. A Habitat for Humanity 2024-es jelentése szerint sokan küzdenek megfizethetetlen fenntartási költségekkel és rossz állapotú lakásokkal, Budapest pedig külön kategória a problémák között.
A svéd Essity vállalatcsoport irodaházaknak, kereskedelmi központoknak és közintézményeknek szánja „mag nélküli” termékcsaládját.
Annyi műanyag került a Kivuvu-tóba, hogy az itt működő Ruzizi erőmű turbinái már nem bírnak vele, emiatt a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Burundiban is hosszú áramszünetekre kell számítani.