Magyarországon egészen '90-es évek elejéig nem létezett felnőtt képregénykultúra, így a műfaj egyet jelentett a gyerekeknek szánt mesés történetekkel. Ezt az álomvilágot lőtte hasba 1990 januárjában Joker, azoknak a gyerekeknek pedig, akik a Bobo kalandjai mellé gyanútlanul megvették A gyilkos tréfát, örökre a retinájukba égtek a brutális képsorok.
Ma 125 éve született Fekete István, aki legismertebb regényének, a Tüskevárnak eredetileg azt a címet adta, hogy Matula iskolája. De miért működött a könyv, és hogy viselkedett a lápi Yoda, amikor megfilmesítették?
A Berlin szívében, egy korábbi vasúti járműjavító műhely romjaiból kinőtt RAW-Gelände a német főváros egyik legizgalmasabb kreatív tereként funkcionál. De vajon milyen sors vár rá most, hogy döntés született a felújításáról?
Szentjóby Tamás 1975-ben betiltott, kultikus filmjének kópiája először 1983-ban, aztán 2009-ben kelt új életre, most pedig óriási érdeklődés mellett mutatták be a Trafóban. De hogyan keletkezett a kultusz, és mitől aktuális ma is a Kentaur?
A 2023-as lengyel választások után felállt új helyzetben a kultúrharc új fejezete íródik. A Tusk-kormány belefogott az intézmények újrademokratizálásába, de ez nem megy konfliktusok nélkül – áttekintettük az elmúlt évek legfontosabb eseményeit.
Havasréti József, a Pécsi Tudományegyetem docense nemcsak érintőlegesen foglalkozik az olyan kulturális vakfoltokkal, mint a magyar diszkó, a funk, a space rock, a punk és az underground, hanem komolyan is veszi őket. Kötete, a Csak a zene? nemrég jelent meg a kolozsvári EME kiadónál.
A kiállítás az úszás szerepét vizsgálja a 20. században, a test reprezentációjának alakulásában, a testünkhöz és a természethez való viszonyunk változásában.
Kinek a szarkofágjára bukkantak a katedrális alatt? Hogy bírták a fagerendák sokszáz évig a kártevőket, ha nem is kezelték őket? Hogyan lehet helyreállítani a beltéri visszhangot? És szedjenek-e belépődíjat a restaurált székesegyházban? Kérdések, dilemmák, adatok a Notre-Dame újranyitása után.
Az oxfordi Ashmolean Múzeum szerint a borítótervek a zene és a képzőművészet közötti összetett kapcsolatot mutatják be.
Matt Colquhoun a fotográfiáról gondolkodik, méghozzá sokszor provokatív módon. Írt egy könyvet, amely azt ígéri, a szelfi alternatív históriáját nyújtja, de közben szól a nárcizmusunkról és a mai kulturális, politikai klímáról is. Budapesten beszélgettünk vele.
Natalia Romik lengyel történész-képzőművész olyan búvóhelyeket derít föl és dokumentál, ahol a holokauszt idején emberek rejtőztek el és élték túl a borzalmakat. Kedden Budapesten, a Lengyel Intézet zsúfolásig telt termében mutatta be a projektet.
Egykor baltát tettünk a küszöbre, fémtárgyakkal dobáltuk a felhőt, aztán viharágyúval próbáltuk befolyásolni az esőzést, ma pedig napernyőt húznánk a Föld fölé. Süveges Rita kutatásalapú művészeti projektje azt vizsgálja, mire jó és mit fed el a lázas kísérletezés az időjárás módosításával.
A Spitzbergákon található Ny-Ålesund kutatóállomáson az emberiség jövőjét meghatározó klímakutatásokat végez egy maréknyi tudós, Esther Horvath pedig úgy dokumentálja a munkájukat, ahogy senki más. Új tárlata már látogatható a budapesti Capa Központban.
Nemrégiben jelent meg magyarul Monica Porter magyar származású író-újságíró ‘56-os ifjúsági regénye, ami pont úgy néz ki, mint bármelyik ifjúsági regény az elmúlt ötven évből, épp csak a háttér különbözik.
1989 eufóriáját és a kilencvenes évek álmatlan, elektro ütemekre mozgó fiatalságát az össznémet illúzióvesztés követte, na meg a tervrajzokkal érkező befektetők. Egy ex-keletnémet fotóskollektíva képein Berlin változásai és a volt NDK társadalmának traumái.