Az északi ország épületeit a tanyaházaktól a legmodernebb építészeti csodákig egy fontos szempont köti össze: hagyományosan alacsony a klímaköltségük, és nagyszerűen illeszkednek a tájba. Ezt egyszerre magyarázza a norvégok természetszeretete és a klímaváltozás miatti aggodalom.
A költő halála után szinte azonnal építeni kezdett kultuszból mára a kiüresedett koszorúzások és a március 15-i szavalatok maradtak, pedig van miért tisztelni Petőfit, derült ki a CEU Határtalan tudás sorozatának szerdai rendezvényén.
Az energiakrízis volt a témája a CEU Határtalan tudás sorozat kedd esti eseményének. Ürge-Vorsatz Diána, Holoda Attila és Aszódi Attila a globális és lokális helyzet ismertetése mellett a lehetséges megoldásokat is felvázolta.
Katja Enberg, a halászattudományok professzora 2022 nyarán 90 hallgatót oktatott fenntarthatóságra a norvég Statsraad Lehmkuhl vitorláson. Mint a Qubitnek elmondta, az Egy Óceán Expedíció arra hívja fel a figyelmet, hogy az óceánok megóvása kulcsfontosságú része a fenntartható fejlődésnek.
Kolbász, kifli, hal, káposzta és krumpli: Norvégiáról általában nem a gasztronómiai kalandok jutnak az ember eszébe, de az országban meglepően sok élelmiszer-alapanyag megterem, a klímaváltozás miatt pedig még a zord vidékeken is egyre több mindent tudnak termeszteni.
A versenyre a Határtalan Tudás előadássorozat eseményein elhangzottakra reflektáló vagy azokat továbbgondoló írásokat vártunk.
A Svédországban működő Raoul Wallenberg Akadémia által alapított díjat olyan fiataloknak ítélik oda, akik bátorságukkal, önzetlen kiállásukkal embertársaik életét teszik jobbá. Az elmúlt két évben négy magyar fiatal, Bozsó Borbála, Dombi Miksa, Kocsis Boglárka és Markovics Anna is átvehette az elismerést.
A versenyen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók indulhatnak, az első díj 150 ezer forint.
Hogyan alakítják át a modern mezőgazdaságot a precíziós technológiák? Mi a szerepe a csúcstechnológiának a modern gazdálkodásban? Hogyan mérsékelheti a digitalizáció a klímaváltozás vagy a termőtalaj-kizsákmányolás káros hatásait? Aki válaszol: Koen van Ginneken, Hollandia magyarországi nagykövetségének mezőgazdasági tanácsadója.
Az elektromos járművek terjedése és a megújuló energia tárolásának igénye az akkumulátorgyártást is pörgeti, de a folyamatot fenntarthatóvá kell tenni, ami nem kis feladat – a nyersanyagok bányászata és a fémmegmunkálás bizony szénkibocsátással jár, és atomenergiára is szükség lesz. Megoldás: a körkörös gazdaság.
A holland nagykövetség online konferenciasorozata, a Farminar 3 december 14-én a szerves hulladék körforgásos felhasználásának gyakorlati módszerei mellett a szemétben rejlő üzleti lehetőségekkel is foglalkozik.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése gyerekjáték lenne a nyersanyag- és energiafelhasználás visszavágásához képest, ahol még annyi előrelépés sem történt, hogy be nem tartott vállalásokat tettek volna az államok. A december 3-án tartott Finnovation konferencia előadói szerint a pazarlás megszüntetése egy kis újratervezéssel nemcsak az emberiségnek, hanem az ipari szereplőknek is hasznot hajtana.
A környezet jelenti azt a keretet, amelyhez a gazdasági és társadalmi célokat is igazítanunk kell, így talán lesz esélyünk, hogy sikerrel kezeljük a globális felmelegedés problémáját – mondja Eero Yrjö-Koskinen, a FinnAgora igazgatója, aki korábban több mint tíz évig dolgozott az ENSZ-ben és az Európai Parlamentben.
Hány életév nyerhető azzal, ha hiszünk a jövőben? Mennyire tudjuk valójában előrejelezni, mi lesz száz év múlva? Hogyan dolgozik egy olyan kormány, amelyet valóban érdekel a jövő, és irigyeljük-e a szomszédot, ha nyolc kart növeszt?
A CEU InnovationsLab inkubátortból kikerült startupok már Kaliforniától Szingapúrig jelen vannak a világban, vagy éppen Európa piacvezető szolgáltatását nyújtják. Az októberben induló új évadra szeptember 26-ig lehet jelentkezni.