20. század

Hóhérnak állt, celeb lett belőle

Hóhérnak állt, celeb lett belőle

A huszadik század legeredményesebb brit hóhéra, Albert Pierrepoint legalább 400 embert akasztott fel hosszú pályafutása során. Azzal dicsekedett, hogy mindenki másnál gyorsabban hajtja végre az ítéletet, és nyolc másodperc alatt képes kivégezni egy elítéltet.

A népviselet titkai: amikor a ruhád mindent elárul rólad

A népviselet titkai: amikor a ruhád mindent elárul rólad

2023.04.24.

A hagyományos ruhadarabok annak idején egyértelműen utaltak viselőjük anyagi helyzetére, foglalkozására vagy családi státuszára. Mára sokan kivetkőztek a népviseletből, mégsem kell ahhoz vidékre menni, hogy találjunk ellenpéldát: egy rákospalotai családban máig őrzik a hagyományt.

Hányatott kémsorsok: Hornyák János, a hidegháború teljesen értelmetlen áldozata

Hányatott kémsorsok: Hornyák János, a hidegháború teljesen értelmetlen áldozata

2021.01.03.

Az élesedő proletárdiktatúrában 1950 után egyre inkább csak olyanok vállalkoztak kémkedési feladatokra, akik a társadalom alsóbb rétegeibe tartoztak, nem voltak képesek felmérni a kockázatot, vagy csak úgy érezték, hogy nincsen vesztenivalójuk. Ők adták a halálra ítélt és kivégzett kémek túlnyomó többségét – közéjük tartozott Hornyák János is.

Kisemmizett földbirtokosból lett Bálint György az ország kertésze

Kisemmizett földbirtokosból lett Bálint György az ország kertésze

2020.06.22.

A nem sokkal 101. születésnapja előtt elhunyt Bálint György a vidéket modernizáló középbirtokosként kezdte életpályáját, hogy aztán a munkaszolgálatot túlélve az állampárt semmizze ki. Szakértelme miatt később rehabilitálta a szocializmus mezőgazdasága, közismert mégis csak nyugdíjas korában, joviális médiakertészként lett.

Csaknem 10 millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási pályázaton Sándor Judit, a Qubit szerzője és csapata

Csaknem 10 millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási pályázaton Sándor Judit, a Qubit szerzője és csapata

2019.10.11.

Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.

Huszárok az első világháborúban: „Sajnálhatja, ha nem vette észre, hogy a magyarok a legjobbak”

Huszárok az első világháborúban: „Sajnálhatja, ha nem vette észre, hogy a magyarok a legjobbak”

2018.11.11.

A ma száz éve véget ért első világháborút mindjárt egy nagy stratégiai hibával kezdte a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia. A monarchia 1,8 milliós serege rövid idő alatt csaknem egymillió embert veszített halál vagy sebesülés miatt. A magyar huszárok azért megtették az oroszok ellen, amit csak tudtak: a limanovai csatáért a lengyelek a mai napig hálásak.

Félmillió katona csendben benyomult Csehszlovákiába

Félmillió katona csendben benyomult Csehszlovákiába

2018.05.13.

50 évvel ezelőtt belülről próbálták megreformálni a szocializmust Csehszlovákiában. Bár Kádár eleinte megpróbált közvetíteni Dubcek és Brezsnyev között, nem járt sikerrel: a vértelen ellenállást kemény megtorlás követte. Prágai tavasz magyar szemmel.

Sztálin-szobor, fürdőruhás nők, üres tyúkketrecek – így vonult fel Magyarország a Rákosi-korszakban

Sztálin-szobor, fürdőruhás nők, üres tyúkketrecek – így vonult fel Magyarország a Rákosi-korszakban

2018.05.01.

Szigorúan szovjet mintára szerveződtek a május 1-jei felvonulások 1945 és 1957 között. A ma elképzelhetetlen méretű tömeg létszámát és összetételét előre meghatározták, még az is fontos volt, merre nézzenek a felvonulók, amikor elhaladnak a Sztálin-szobor lábánál kiépített tribün előtt. A forradalom utáni első felvonulás időpontja egybeesett a Magyar Televízió indulásával.