X, Y, Z: így neveltek gyereket és így váltak felnőtté a 20. századi generációk Magyarországon
2023.09.30.
A Fortepan megható pillanatfelvételei betekintést nyújtanak a múlt századi generációk életébe.
20. század
A népviselet titkai: amikor a ruhád mindent elárul rólad
2023.04.24.
A hagyományos ruhadarabok annak idején egyértelműen utaltak viselőjük anyagi helyzetére, foglalkozására vagy családi státuszára. Mára sokan kivetkőztek a népviseletből, mégsem kell ahhoz vidékre menni, hogy találjunk ellenpéldát: egy rákospalotai családban máig őrzik a hagyományt.
Beszédes felvételeken kel életre, milyen volt lánynak lenni a 20. századi Magyarországon
2023.03.08.
A 20. század elején a magyar nők kétharmada még írástudatlan volt, és bár ezt néhány évtized alatt sikerült teljesen felszámolni, sőt a legelhivatottabb nők még az egyetemeken is bizonyíthattak, a sztereotípiák szerinti nevelés a családban és az 1960-as évektől koedukált iskolában is általános maradt.
Hányatott kémsorsok: Hornyák János, a hidegháború teljesen értelmetlen áldozata
2021.01.03.
Az élesedő proletárdiktatúrában 1950 után egyre inkább csak olyanok vállalkoztak kémkedési feladatokra, akik a társadalom alsóbb rétegeibe tartoztak, nem voltak képesek felmérni a kockázatot, vagy csak úgy érezték, hogy nincsen vesztenivalójuk. Ők adták a halálra ítélt és kivégzett kémek túlnyomó többségét – közéjük tartozott Hornyák János is.
Kisemmizett földbirtokosból lett Bálint György az ország kertésze
2020.06.22.
A nem sokkal 101. születésnapja előtt elhunyt Bálint György a vidéket modernizáló középbirtokosként kezdte életpályáját, hogy aztán a munkaszolgálatot túlélve az állampárt semmizze ki. Szakértelme miatt később rehabilitálta a szocializmus mezőgazdasága, közismert mégis csak nyugdíjas korában, joviális médiakertészként lett.
A mai középkorúak 20 százalékkal nagyobb stresszben élnek, mint kortársaik az 1990-es években
2020.05.18.
A Pennsylvania Állami Egyetem kutatói szerint az emberek átlagosan 2 százalékkal több stressznek vannak kitéve napjainkban, mint a 20. század végén. A középkorúak körében ugyanakkor ez az arány 20 százalékos növekedést mutat.
Csaknem 10 millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási pályázaton Sándor Judit, a Qubit szerzője és csapata
2019.10.11.
Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.
A magyar marslakók, akik vagy megmentették, vagy végveszélybe sodorták a világot
2019.08.09.
Teller Edét, Szilárd Leót és társaikat Amerikában csak marslakókként emlegették, erre a tudósok persze alaposan rá is játszottak, miközben mellesleg megmentették a világot. Vagy végveszélybe sodorták, nézőpont kérdése.
A propaganda olyan, mint a lövedék, maradandó elváltozást okoz a passzív tömegekben
2018.11.21.
A propaganda mint jelenség már az ókorban megszületett, és azóta is ugyanaz a célja: megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját és viselkedését egy adott nézettel kapcsolatban. Hogy működött a propagandagépezet Magyarországon a második világháború idején?
Huszárok az első világháborúban: „Sajnálhatja, ha nem vette észre, hogy a magyarok a legjobbak”
2018.11.11.
A ma száz éve véget ért első világháborút mindjárt egy nagy stratégiai hibával kezdte a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia. A monarchia 1,8 milliós serege rövid idő alatt csaknem egymillió embert veszített halál vagy sebesülés miatt. A magyar huszárok azért megtették az oroszok ellen, amit csak tudtak: a limanovai csatáért a lengyelek a mai napig hálásak.
A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső – négy belevaló nő a második világháborúból
2018.07.21.
Amputált lábú diplomatából lett kém; vadítóan szép színésznő, aki az első filmes meztelenkedés mellett egy haditechnikai újítást jegyez; a francia ellenállók oldalán harcoló új-zélandi jövevény; és az idegenlégió egyetlen női tagja, aki a Bir Hakeim-i kitörést vezette.
Félmillió katona csendben benyomult Csehszlovákiába
2018.05.13.
50 évvel ezelőtt belülről próbálták megreformálni a szocializmust Csehszlovákiában. Bár Kádár eleinte megpróbált közvetíteni Dubcek és Brezsnyev között, nem járt sikerrel: a vértelen ellenállást kemény megtorlás követte. Prágai tavasz magyar szemmel.
Sztálin-szobor, fürdőruhás nők, üres tyúkketrecek – így vonult fel Magyarország a Rákosi-korszakban
2018.05.01.
Szigorúan szovjet mintára szerveződtek a május 1-jei felvonulások 1945 és 1957 között. A ma elképzelhetetlen méretű tömeg létszámát és összetételét előre meghatározták, még az is fontos volt, merre nézzenek a felvonulók, amikor elhaladnak a Sztálin-szobor lábánál kiépített tribün előtt. A forradalom utáni első felvonulás időpontja egybeesett a Magyar Televízió indulásával.
Amikor Budapest kertjei temetővé és szántófölddé váltak – így állt talpra a főváros az ostrom után
2018.04.21.
Negyvenezer halottja volt a budapesti harcoknak a második világháborúban, az épületek harmada elpusztult, a nők 5-6 százalékát megerőszakolhatták. A lakosság hónapokig tartó fagyoskodás, éhezés és bujkálás után még hosszú ideig híján volt az élelemnek, a közlekedés szinte lehetetlenné vált. Hogyan élte túl ezt a főváros, és hogyan kezdődött az újjáépítés?