A Nature Genetics folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerzőgárdája szerint Óceániában, Délkelet-Ázsiában és Szibériában is sor került a találkozásra.
Egy frissen megjelent antropológiai tanulmány szerzői több száz paleolit fegyverlelet ballisztikai és sebzési mutatóit vizsgálva jutottak a vadászat fejlődéstörténetét átíró eredményre.
A párizsi Musée de l'Homme csonttárában őrzött 8 és 4 ezer évvel ezelőtti időszakból származó 159 trepanált koponya vizsgálata mindenképpen erre utal.
A leletet egy fogorvos fedezte fel a padlóburkolat kövében, a Törökországból származó járólapban található állkapocs- és fogmaradványok pontos korát paleontológusok vizsgálják majd.
Lengyel kutatók a legkorszerűbb képalkotó eljárásokkal vizsgálták a Dziadowa Skała barlangból hét évtizede előkerült leletet.
A nemrég Budapesten járt Philippe Bourgois antropológusként a terepmunka híve: a philadelphiai heroin- és a harlemi crackdílerek közé beépülve tárta fel, hogy a politikai-gazdasági struktúrák miként normalizálják az erőszakot, és hogyan profitál a hatalom az elnyomott vagy börtönbe zárt polgáraiból.
A partmenti síkságot és felföldet ma már víz borítja, korábban viszont emberek lakták, akik kapcsolatban álltak a kontinens lakóival is.
A 8 ezer évvel ezelőtt a mai Bretagne területén élők maradványainak genomikai elemzése az eddig feltételezett primitív rendszereknél jóval összetettebb társadalmi struktúrák meglétére utal.
A Szicíliában lezuhant Myers alhadnagy maradványait egy speciális DNS-elemzési módszerrel azonosították, így halála után 80 évvel eltemethette őt a családja.
Egy új kutatás megerősíti az új-mexikói White Sands Nemzeti Park területén két éve felfedezett emberi lábnyomok korát.
A vadászó-gyűjtögető génállomány közel 4000 évvel ezelőtt uralta el a térséget, ahol a kulturálisan eltérő népcsoportok keveredés nélkül, de a másik szokásait átvéve éltek egymás mellett – állítja egy friss kutatás.
Az afrikai szavanna változó éghajlata és gazdag állatvilága arra késztette az ember elődeit, hogy megszabaduljanak szőrzetüktől, szerszámokat használjanak és változtassanak étrendjükön – állítja a témát évtizedek óta kutató ökológiaprofesszor.
A spanyolországi feltárást végző régészek szerint a mai vadásztrófeákhoz hasonló leletek a neandervölgyi ember spiritualitásának bizonyítékai.
A más fajoknál csak a fiatalokra jellemző Pán Péter-szindróma minden bizonnyal erőteljes szerepet játszott az emberi intelligencia evolúciójában, állítja a Nature Ecology & Evolution folyóiratban frissen megjelent, több tucat mai, illetve már kihalt főemlősfaj vizsgálatán alapuló új tanulmány.
Már az emberelődök is megosztották egymással az élelmüket, és a közös étkezésnek azóta kiemelt szerep jut, amióta az ember eszik. Evolúciós kényszer, erkölcsi parancs vagy társadalmi szükségszerűség megosztani egymással, amink van?