Minden út a Dunába vezet – képeken a folyó tetőzése Budapesten
2024. szeptember 21-én érte el a csúcsát a Duna áradása, a legmagasabb vízszint 830 centiméter volt.
2024. szeptember 21-én érte el a csúcsát a Duna áradása, a legmagasabb vízszint 830 centiméter volt.
Friederike Otto, az Imperial College London egyik vezető éghajlatkutatója szerint a Közép-Európát sújtóhoz hasonló katasztrofális esőzéseket hevesebbé és gyakoribbá teszi az emberi tevékenységből fakadó klímaváltozás.
A várost április közepén példátlan mennyiségű csapadék árasztotta el. Az új rendszer jobb védelmet adhat a jövőbeli, klímaváltozás által felerősített viharok ellen.
A folyó vízállása a településhez közeli Vácon jelenleg 504 centiméter és a tetőzés szombaton várható. Az árvíz miatt ma estétől a budapesti alsó rakpartokat is lezárják.
A kedd óta tartó áradásokban hatan meghaltak, és már 1800 embert mentettek ki a hatóságok – többen egy teljes napot töltöttek a háztetőn, élelem és ivóvíz nélkül. Mindeközben északkeleten újabb erdőtűz ütött ki.
Sorra dönti a rekordokat Kínában az átlagos tengerszint az 1980-as első mérés óta. 2022-ben már közel 100 milliméterrel magasabb értéket mértek, mint visszamenőleg 2 évtized átlagában.
A globális felmelegedés miatt egyre több eső esik, ezért egyre több az árvíz. Már az eddig megfigyelt 1 fokos emelkedés is katasztrofális következményekkel járt, a június és november közötti nagy esőzésekben több százan meghaltak, másfél millió embernek kellett elhagynia az otthonát, és a jövőben egyre több hasonló eseményre számítanak.
A 2011-es queenslandi árvízre azt mondták, évszázadonként egyszer fordul elő ilyen – most, 11 évvel később elég hasonló események zajlanak. A kutatók szerint egy egyre ritkább, de annál intenzívebb légköri jelenség áll a katasztrófák mögött, amit a klímaváltozás is táplál.
A geomitológusok igyekeznek összegyűjteni a történelmi özönvizekről szóló történeteket, és azokat az írásbeliség előtti kor embere által megfigyelt természeti jelenségekként olvasni, hogy az elődök tapasztalatai a mostani klímaváltozás idején is értelmezhetővé és használhatóvá váljanak. Az ősi történetek a mai kor emberének is segíthetnek abban, hogy vízparti városaink ne jussanak Atlantisz sorsára.
A szentek csodatételeit bemutató írások alapján, de a legmodernebb geológiai eszközökkel bizonyították be, hogy a 6. századi Itália társadalmát a klímaváltozás hatásai rázták meg. Az áradások vizsgálata és a vallási történetek határán azonban még mindig a Noé bárkáját ihlető nagy özönvíz eredete a sláger.
Nem elég, hogy a tengerszint emelkedése miatt több millió lakosú városokat és régiókat fenyeget az árvíz, a partvidékeken felépített gigantikus városok a saját tömegük miatt is süllyedni kezdtek, felgyorsítva a folyamatot.
A Christian Aid nemzetközi segélyszervezet friss jelentése szerint a klímaváltozással járó időjárási szélsőségek egyre nagyobb anyagi veszteségeket okoznak világszerte.
Négymilliárd évvel ezelőtt annyi jég olvadt ki a Marson egy meteor becsapódását követően, hogy a masszívan zúduló áradások csatornákat vájtak a domborzatban, és teljesen átalakították a bolygó felszínét.
Az elkövetkező napokban újabb heves esőzések várhatók Kigali környékén, ezért a hatóságok sebesen lebontják a veszélyeztetettnek gondolt épületeket, hogy megelőzzék a tragédiát.
1,87 méter a vízállás, a velencei polgármester a klímaváltozást okolja. Az áradás már halálos áldozatot is szedett, a turisták viszont térdig álló vízben is szétszelfizik a látványosságokat.