Az őslakók genomjának 5 százalékát kitevő ősi DNS-állomány az alkalmazkodás kulcsa, derítette ki egy nemzetközi kutatás.
A kutatók négy, a 6-9. századból származó alföldi temetkezési helyről, több száz csontvázból vettek genetikai mintát, és eredményeik először adnak részletes képet az avar kori társadalom szerveződéséről. A Nature-ben megjelent kutatásról a vezető régésszel, Rácz Zsófiával beszélgettünk.
Húsvét vasárnapjától kedd estig számtalan változatot látott Nagy Sándor 16 ezer lájkot és több ezer megosztást elérő Facebook-bejegyzése, amely szerint tudósok egyértelműen bizonyították a hun származást és cáfolták a magyarok finnugor eredetét.
A mai Dunántúl az 1–4. században a Római Birodalom peremvidéke volt, és bár a vegyes népesség sok leletet hagyott maga után, azokról a történeti-régészeti módszerek nem sokat árulnak el. Most a biorégészeken a sor: a DNS-minták és az izotópok elárulhatják, kik és hogyan éltek Pannoniában.
A 8 ezer évvel ezelőtt a mai Bretagne területén élők maradványainak genomikai elemzése az eddig feltételezett primitív rendszereknél jóval összetettebb társadalmi struktúrák meglétére utal.
A Szegedi Tudományegyetem biológiai antropológusait a tagjai közt tudó nemzetközi kutatócsoport a Bükkben található Subalyuk-barlangból előkerült maradványokat vizsgálta.
Holland és német kutatók az Adriai-tenger üledékmagját elemezve rekonstruálták a mai Dél-Olaszország időszámítás előtt 200 és az időszámítás szerint 600 közötti éghajlatát.
Az „Élet és halál a római civilizáció peremén” című biorégészeti projektben többek közt az itt szolgált római katonák, a kelta és illír bennszülöttek, valamint a helyi lovak és tevék vizsgálatával rekonstruálnák a pannoniai társadalmat.
A leggyakrabban a skandináv populáció körében előforduló betegség kockázatát növelő génváltozatok a jamnaja-kultúra 5 ezer évvel ezelőtti hódításának eredményei, állítják angol és dán kutatók.
A Tel Aviv-i Egyetem kutatói statisztikai modellezéssel elemezték a rendelkezésre álló filogenetikai adatokat.
Válasszal a római hadviselés sajátosságai szolgálnak.
A németországi Bad Dürrenbergben közel 100 éve megtalált kőkorszaki leletegyüttes legújabb vizsgálata meglepő eredményeket hozott.
A Kárpát-medencében elsősorban különlegesen díszített kerámiaművességéről ismert populáció tagjai egy járványos betegségben veszíthették életüket.
A vadászó-gyűjtögető génállomány közel 4000 évvel ezelőtt uralta el a térséget, ahol a kulturálisan eltérő népcsoportok keveredés nélkül, de a másik szokásait átvéve éltek egymás mellett – állítja egy friss kutatás.
Populációjának tagjai hosszan éltek együtt a neandervölgyiekkel és keveredtek is velük.