A bronzkori britek még bőven csont eszközöket használtak a rézbányászat során
Százötven, Walesben talált lelet elemzése arról tanúskodik, hogy a csont eszközök készítése és használata még a fémmegmunkálás megjelenése után is fennmaradt.
Százötven, Walesben talált lelet elemzése arról tanúskodik, hogy a csont eszközök készítése és használata még a fémmegmunkálás megjelenése után is fennmaradt.
A rangos Antiquity folyóiratban hétfőn megjelent tanulmány szerint a paleo-inuitok nem csupán eljutottak, de szezonálisan meg is telepedtek a Kitsissut-szigeteken.
A mai Belgium területén 45-41 ezer évvel ezelőtt élt embercsoport körében dívó emberevés áldozatai idegen nők és gyerekek voltak.
Most először látható és kutatható interaktív térképen a Római Birodalom jelenleg ismert úthálózata, sőt, még annál is több.
Egy új kutatás szerint a hatalmas szertartásközpont több kilométer kiterjedésű, nem látszanak benne a társadalmi hierarchia nyomai, és az univerzumot jelenítette meg.
Hat kilónyi ezüst, pénzérmék, ékszerek, zömmel a 12. századból, amikor még Stockholm városa sem létezett.
A Sapienza Egyetem interdiszciplináris kutatócsoportja egy építkezés alapozásakor előkerült csont- és agyarmaradványokat, valamint a közelben talált pattintott kőeszközöket, tűznyomokat vizsgálta.
Múmiák, de nem egészen úgy, ahogy azt elsőre elképzelnénk.
Népszerű szöveg lehetett, mert több másolat is előkerült. A dicsőítő himnusz a várost és a benne élőket írja le, az i. e. 1000 körüli időkből.
A fallikus cseppkövekre illesztett, díszes tárgyak arra utalnak, hogy egy különös termékenységi rítus kellékei lehettek.
Harcos lehetett az a nő, akinek maradványaira Sárrétudvariban találtak rá, egy középkori temetőben. Ez pedig arra is utal, hogy a 10. századi magyarok élete összetettebb volt, mint gondoltuk.
A Pompeji Régészeti Park igazgatójává 2021-ben kinevezett Gabriel Zuchtriegel rendhagyó tanulmánykötete leszámol egy sor korábbi tévképzettel, és közben valódi élettel tölti meg az ókortudomány legújabb eredményeit.
Legalábbis Mike Parker Pearson, a University College London őstörténet-professzora szerint.
Az efedrin nevű pszichoaktív alkaloidjáról ismert csikófarkat vérzéscsökkentőként és izgatószerként is alkalmazták az őskőkorszaki emberek.
Eddig dzsungel fedte el a Mexikó délkeleti részén található hatalmas ősi város romjait, de egy amerikai doktorandusz most LIDAR adatok böngészése közben teljesen véletlenül ráakadt.