Száz éve kihaltnak hitt virág bukkant fel Angliában
A boldogasszony papucsát a viktoriánus virággyűjtők pusztították ki, 1930-ra csak egy példány maradt belőle az országban. Most már vadon is nő, de hogy hol, az titok.
botanika
Eddig ismeretlen fajhoz tartoznak az akár 3000 éves óriásfák, amiket egy védett esőerdőben találtak
A Tanzániában felfedezett fák akár 40 méter magasra is nőhetnek, de olyan lassan, hogy megfelelő védelem nélkül a kihalás fenyegeti őket.
Nincs több rasszista növénynév: több mint 200 fajt neveznek át
A Nemzetközi Botanikai Kongresszuson egy több éve húzódó vita végére tettek pontot, a dél-afrikai fekete lakosságot súlyosan sértő caffra szónak mennie kell. Helyette jön az affra.
Visszatért a vadonba a cambriai madárbirs
A Chesteri Állatkert munkatársai harminc tő Cotoneaster cambricust ültettek el valahol Wales-ben, de hogy hol, azt nem árulták el, ezzel együtt összesen már 110 növényről tudnak a világon. Nem is rossz ahhoz képest, hogy nemrég még csak 6 volt belőle.
Tömegek állnak sorba, hogy megszagolják a világ egyik legnagyobb és legbüdösebb virágját
A 7-10 évente mindössze 1-3 napig virágzó, több mint kétméteres titánbuzogány latin neve amorf óriáspénisz, aromáját pedig az oszló hullákéhoz szokás hasonlítani.
A panyókás sakál a Namib-sivatag „főkertésze”
A sivatagi tövistök természetes szaporításában meghatározó szerepet játszanak a növény erősen szagos terméséből csemegéző ragadozók.
Az ismert virágos növények 45 százaléka a kihalás szélére került
A brit Királyi Botanikus Kert friss elemzése 30 ország 200 kutatójának munkáját összegzi.
Föld alatt virágzó pálmát találtak Borneó szigetén
A botanikusok egyelőre nem jöttek rá, hogy ilyen körülmények között hogyan működhet a beporzás. A növény nem csak a virágait, hanem a termését is a föld alatt hozza.
Az európai gyarmattartók botanikai mániája indította be az özönfajok globális invázióját
Egy nemzetközi kutatócsoport évszázados adatsorokon végzett átfogó elemzése szerint a brit, a portugál, a spanyol és a holland kolonializmus idején kiépült világkereskedelmi hálózat mintázata megegyezik az idegenhonos növényi taxonok globális eloszlásával.
A növények saját előállítású aszpirinnel küzdenek meg a környezeti stresszel
Amerikai kutatók a Science Advances folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban arról számoltak be, hogy a szalicilsav lehet a növényi klímaadaptáció kulcsa.
Ha nem ismerjük a növényeket, a klímaváltozás következményeit sem értjük meg
Neves brit botanikusok dörgedelmes véleménycikkben hívták fel az oktatási és politikai szféra figyelmét arra, hogy a növényekkel foglalkozó tudományág kikopott a kötelező tananyagból. Az ismerethiány szerintük a klímakatasztrófa elkerülését célzó társadalmi összefogást is gátolja.
Videóajánló: Hogy kerül a botanika a konyhaasztalra?
Az vagy, amit megeszel, de tudod, mit eszel? Penksza Károly, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a kevés hazai tudós influenszer egyike, aki egyéni megközelítésben mutatja be a gasztronómiában meghatározó növényeket, mint a vöröshagyma, és az olyan különlegességeket, mint az erdei fenyő.
Hiánypótló kutatás: végre leírták a karfiol matematikáját
Nem kell többé tudatlanul ennünk: francia kutatók megállapították, mitől olyan szép és különleges a karfiol. A zöldség fraktálalakzatait az a genetikai „hiba” okozza, amelynek köszönhetően az osztódó sejtek nem tudnak virággá alakulni, mégis újra és újra próbálkoznak.
Ígéretes fejlemény a világ legrégebb óta futó tudományos kísérletben: jelentjük, kihajtott!
Az üvegbe zárt ökörfarkkóró-magokat 142 éve temette el a Michigani Állami Egyetem egyik botanikusa. Az egyetem kutatói kiástak néhány magot, és elültették őket a campuson; most bújtak ki az első hajtások.
Az eddigi legősibb tervezett emberi táborhelyet fedezték fel egy dél-afrikai barlangban
A maradványok vizsgálata azt mutatja, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be az élősködő rovarok elűzésére.