Schulek Frigyes építész úgy álmodta meg a Halászbástyát, hogy ott magyar és külföldi együtt csodálkozzon rá a város szépségére és a nemzet dicsőségére, ezért a kilátás védelme mindig előnyt élvezett. Amióta világörökségi helyszín lett, csak a baj van üzemeltetésével, az önkormányzat pedig rendre rossz megoldásokhoz nyúl.
Bár életében kifejezetten népszerű és sikeres volt, Rottenbiller Lipót háromszor megválasztott főpolgármestert már a halálára elfelejtette a pesti nép, neve csak az „így bukott meg Rottenbiller” mondásban élt tovább. De ki volt az, aki megkísérelte ellopni a teljes Rottenbiller utcát?
Kordos Szabolcs várostörténeti kuriózumokat bemutató könyvéből kiderül, hogyan zajlott a valódi vesztegzár a Grand Hotelben, megismerünk egy embert, aki bunkerben született, és megtudjuk, honnan kapta a nevét a Lövőház utca.
Naponta több tízezren átmennek a róla elnevezett utcán, de valószínűleg még az ott lakók közül is kevesen vágják rá kapásból, hogy ki is volt az a Haller. Mint kiderült, már az is érdekes kérdés, hogy egyáltalán melyik Hallerről van szó.
A 90-es évek elején, a plázák megjelenésekor a Nagykörút vagy a Kossuth Lajos utca már eleve halott volt; a plázáknak nem kellett megölniük a köztereket, elég volt életben lenniük a halottak mellett – írja Smiló Dávid építész, aki szerint a pláza igenis működhet köztérként.
A dolmányos vagy kálomista varjú opportunista madár, a nagyváros pedig egy ilyen intelligens állatnak terített asztal. De mit lehet tudni a dolmányosokról, és miért tűnik úgy, hogy meghódították a fővárost?
372 európai várost rangsorolt a levegőszennyezettség szintje alapján az Európai Környezetvédelmi Ügynökség; az élbolyban skandináv városok végeztek, míg a magyar települések a lista alján kullognak.
2024. szeptember 21-én érte el a csúcsát a Duna áradása, a legmagasabb vízszint 830 centiméter volt.
A Katona József utcát 113 éve borítják a jellegzetes sárga keramitkövek, amiket Teknős Miklós varázslatos fotón örökített meg, de a 13. kerületi önkormányzat most biztonsági okokra hivatkozva bejelentette, hogy örökre eltünteti őket. A lakók tiltakoznak.
A 8. kerületi városrész nemcsak Magyarországon, hanem Európában is kuriózumnak számított: a területén eredetileg marhalegelő volt, amit kedvezményes áron vásároltak fel, hogy a középosztálybeli hivatalnokok egy belvárosi bérlemény áráért normális otthonhoz jussanak.
A hely, ahonnan Király Tamás elindult, egyszerre volt identitásformáló ruhaműhely és alter találkozópont, ahol a zenekarok filctollal írták föl a falra a koncertdátumokat. Pár négyzetméteren, a lépcső alatt. Most egy kiállítás idézi fel a történetét és a korszakot.
Néhány emblematikus épület eltűnése kezdte felrázni a közvéleményt: a 70-es évek épített örökségével kezdeni kellene valamit. Miközben a kor megítélésében a nosztalgia és a borzongás egyaránt jelen van, az építészete lassan divatba jön. De mit szeretünk rajta?
A nyolcadik kerületi Teleki tér az, amitől a kormány óvni igyekszik bennünket: a megtestesült multikulti, ahol különféle bőrszínek, kultúrák, vallások élnek együtt. Egy volt bokszklub tereiben nyílt kiállítás a környéket mint társadalmi metaforát igyekszik bemutatni.
A folyó vízállása a településhez közeli Vácon jelenleg 504 centiméter és a tetőzés szombaton várható. Az árvíz miatt ma estétől a budapesti alsó rakpartokat is lezárják.
A frissen megjelent Szocreál és késő modern Budapest című könyv alapján elhagytam a járt utat a járatlanért, és életemben talán először sétáltam Kőbányán. Olyan házakat kerestem, amiket az ember általában észre sem vesz, mert nem látja a fától a betondzsungelt.