Halloweenre hat új fajjal bővült a simaorrú denevérek népes családja
Az apró repülő rovarevő emlősöket leíró tanulmány október 31-én jelent meg a Zootaxa folyóiratban.
Az apró repülő rovarevő emlősöket leíró tanulmány október 31-én jelent meg a Zootaxa folyóiratban.
Nem sokat tudtunk erről a Közép- és Dél-Amerikában élő fajról, amíg egy kutató kamerát nem helyezett el az odújukban.
A vírus a MERS-Covra hasonlít, de az még nem világos, hogy az emberre veszélyes-e.
A betegség eddig több mint 50 ember halálát okozta, a végzetes esetek többségében a halál a tünetek megjelenése utáni 48 órában beállt.
Egy tudományos kísérlet kedvéért vettek rá vérszopó denevéreket a mutatványra. A kutatók arra voltak kíváncsiak, miből nyernek energiát.
A házimacskák szinte mindent megesznek, amit a természetben találnak – ezzel jelentős károkat okoznak, és fokozzák a biodiverzitási válságot. A jó hír, hogy a zsákmányuk segít feltárni az állatról emberre ugró kórokozók terjedését.
Egy friss kutatás szerint a biogazdálkodásra átálló földeken rosszabbul érzik magukat az állatok, de hosszabb távon nekik is jót tesz a vegyszerek elhagyása.
Mostanáig nem igazán tudta senki, hogy miként tájékozódnak hosszútávú repüléseik során a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén rendszeresen megfigyelhető Pipistrellus pygmaeus nevű szárnyas emlősök.
A rekorder vándormadarak életük során annyit repülnek, hogy többször eljuthatnának a Holdra meg vissza, és a hosszúszárnyú bálna, a kérgesteknős, a mongol farkas vagy a sarki nyúl sem ijed meg a távolságtól. De melyik állat képes megtenni 13 560 kilométert 11 nap alatt?
A magyar virológusok két másik kollégájukkal együtt nemrég három hetet töltöttek a dél-ázsiai országban, ahol csúcstechnológiás módszerekkel városi denevérekben kutatták a világ egyik legveszélyesebb kórokozóját, kóborkutyákból mutattak ki vírusokat és helyi szakembereket oktattak, hogy jobban fel tudjanak lépni a járványok ellen.
Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa az invazív szúnyogfajták, köztük a tigrisszúnyog által is terjesztett betegség, a kutyaszívférgesség terjedését vizsgálja a nagyközönség bevonásával. Te is segíthetsz!
A denevérek a kommunikációhoz, a death metal-énekesek a színpadi hörgéshez használják az úgynevezett hamis hangszálakat.
Most figyelték meg először, hogy egy emlős Bates-féle mimikrihez folyamodik. A stratégia a jelek szerint beválik, a baglyokat legalábbis összezavarja.
A Moszkva melletti Borok falu határában meggyűrűzött fiatal nőstény a 2486 kilométerre dél-nyugatra található franciaországi Lully településről került elő.
A Georgetowni Egyetem tudósai szerint az állatok élőhelyei a globális felmelegedés miatt aránytalanul összecsúsznak az emberi élőhelyekkel, ami nagy mértékben kedvez annak, hogy a különféle emlősfajok vírusai keveredjenek, és átugorjanak az emberre.