Egy friss kutatás azt igyekszik bizonyítani, hogy a féreglyukak eléggé stabilak lehetnek ahhoz, hogy például egy részecske az egyik oldalukon belépjen és a másik oldalukon elhagyja azokat. A kutatók eddig úgy vélték, ezek annyira instabilak, hogy kialakulásuk pillanatában összeomolhatnak.
A hamarosan 90 éves Roger Penrose-t, Hawking kutatótársát Erasmus-éremmel tüntette ki az Európai Akadémia. Az Escher-barát tudós sokoldalú munkássága részben geometriai intuíción alapul, ezért ajándékozzák meg a különleges, mono-monostatikus tárggyal.
A Nobel-díj-jubileumra létrehozott virtuális Einstein ügyfélélményét még van hova javítani. Ha arról faggatják, hogy lapos-e a Föld, magabiztosan válaszol, ám a saját megítélésében már bizonytalan, és a véleményes kérdéseket is passzolja.
Elindulsz egy űrutazásra, az ikertestvéred itt marad a Földön. Mire hazatérsz, annyit öregedett, hogy rá se ismersz. Ikernek iker, de miért paradoxon? Rockenbauer professzor elmagyarázza.
Az Európai Déli Obszervatórium megfigyelései első alkalommal igazolták, hogy a Tejútrendszer központjában lévő, szupernagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag éppen úgy mozog, ahogy azt Einstein általános relativitáselmélete előre jelzi. Keringési pályája rózsa formájú, nem pedig ellipszis, ahogy azt Newton gravitációs elmélete jósolta.
Ronald L. Mallett tudóstársai fenntartásokkal kezelik az ötletet. Szerintük a professzor elmélete matematikailag nem megalapozott, és mai ismereteink alapján képtelenség megépíteni egy ilyen időutazásra szánt gépet.
Dél-afrikai asztrofizikusok szerint az Einstein által megjósolt, de mérésekkel csak pár éve igazolt gravitációs hullámok pontosabban írják le a világtengerek szintjének periodikus ingadozását, mint az eddigi elméletek.
Fizikusok kitartó csoportja csaknem tíz éve kezdett dolgozni azon, hogy a Mátrában, Gyöngyösoroszi környékén épüljön fel Magyarország történelmének legmerészebb tudományos vállalkozása, a gravitációs hullámokat megfigyelő Einstein teleszkóp. Most úgy tűnik, nem lesz belőle semmi.
Stephen Hawking 1974-es hipotézise szerint a fekete lyukak is képesek sugározni. A tavaly márciusban elhunyt tudós már nem érhette meg elméletének nemrégiben publikált kísérleti igazolását.
Azt tudtad, hogy létezik olyan anyag, amivel ha megtöltesz egy parányi kávéskanalat, a gízai nagy piramis tömegének ezerszeresét kapod? Rockenbauer professzor bezzeg tudta.
Vajon hova jutottak volna a nagyszerű ókori görög filozófusok, ha rendelkeznek azokkal a korszerű eszközökkel, amelyekkel a mai tudomány dolgozik? Rockenbauer professzor a válasz nyomában.
Váratlan eredményre jutott a százezer önkéntes játékos bevonásával végzett Big Bell Test nevű globális kvantummechanikai kísérlet eredményének elemzése.
A héten elhunyt Stephen Hawking tézisét gondolta tovább az a fiatal elméleti fizikusokból és kozmológusokból álló kutatócsoport, amely nemrégiben azzal állt elő, hogy egyes, felfedezésre váró fekete lyukak veszélytelenek. Mármint matematikailag. Az ilyen lyukon átkelve csak a múltját veszíthetné el az ember.
Mi köze Einsteinnek és Arany Jánosnak a píhez? Kevesebb, mint gondolnád!
Gáspár Merse Előd fizikus végre rendesen elmagyarázza, mire jutott Galilei, Maxwell, Eötvös és Einstein.
Az ősrobbanás elmélete nem zárja ki a Nagy Reccs lehetőségét, de Rockenbauer Antal szerint ennél komolyabb gondot okozhat, ha a Nap vörös óriássá duzzadva elnyeli Földünket. A professzor úr üzeni, hogy addig is tessenek Qubitet olvasni!
Dobjunk fel egy követ, és álljunk alá! Rockenbauer professzor elmagyarázza, mire jutott Einstein, Hubble és Lemaître az univerzum keletkezéséről.