Az emberek ősei már 1,8 millió évvel ezelőtt tudatosan használhatták a tüzet
Egy vadonatúj technológiával, a csontok speciális megvilágításával határozták meg a tűzhasználat legősibb nyomainak lehetséges korát a dél-afrikai Wonderwerk-barlangban.
emberelőd
Ukrajnában akadhattak rá a legősibb, emberek által megmunkált elefántcsont tárgyakra
A sztyeppei mamutok agyaraiból készült, 400 ezer éves elefántcsont töredékeket a Déli-Bug folyó völgyében találták meg.
Már 1,5 millió éve csonteszközöket gyártottak elődeink
Több mint kéttucat, elefánt és víziló csontból készült eszköz került elő egyetlen tanzániai lelőhelyről. Ekkoriban így már bevett dolog lehetett a csonteszközök készítése.
300 ezer éve ismeri az ember a hajítólándzsát
A legrégebbi ismert lelet 400 ezer éves, de az ősi fegyverek töredékeiből nehéz megállapítani, hogy csak szúrásra használták, vagy már dobták is őket. Egy friss kutatás szerint már a neandervölgyiek és a homo erectusok is tudtak olyan fegyvert készíteni, amit hajítani lehetett.
600 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett az első igazi technológiai forradalom
Evolúciós antropológusok szerint a komplex szerszámkészítési módszerek hajnalától és a társas tanulástól számítható a kumulatív kultúra kialakulása.
Páratlan betekintést nyertek kutatók a neandervölgyiek tűzrakási szokásaiba
Egy kelet-spanyolországi lelőhelyen régészek egy áttörő kormeghatározási technikával feltárták, hogy milyen hosszan használtak 52 ezer évvel ezelőtt neandervölgyiek egyes tűzrakóhelyeket. A módszer segíthet a faj viselkedésének jobb megértésében.
Rekonstruálták egy 75 ezer évvel ezelőtt élt nő arcát
A neandervölgyi nő a mai Iraki Kurdisztán területén élt, és negyvenes éveinek közepén hunyt el. Maradványaira a Shanidar barlangban, rossz állapotban találtak rá.
Lávacsövekben húzhatták meg magukat a szaúdi sivatag lakói több ezer évvel ezelőtt
A vulkánkitörések után kialakuló, barlangszerű képződményekben először találtak emberi jelenlétre utaló nyomokat – juhot és kecskét ábrázoló sziklarajzok is előkerültek.
A legősibb európai ember kőszerszámait találhatták meg Királyházán, a magyar határtól 30 kilométerre
Az 1,4 millió évesre becsült, darabolásra és famegmunkálására használt eszközök még a hetvenes években kerültek elő, de korukat csak most sikerült meghatározni. Ha megerősítik, a felfedezés teljesen átírja a mai Európa benépesedésének történetét, de egy független szakember óvatosságra int.
Direkt gömbölyítették elődeink az 1,4 millió éves kőgolyókat, amiket Izraelben találtak
A régészek korábban azt feltételezték, hogy kalapácsként való használatuk után nyerték el alakjukat, de egy friss elemzés szerint már a Homo erectus is szándékosan formált golyókat.
A világ legrégebbi sírját még csak nem is emberek ásták
A Homo naledi tagjai százezer évvel a legkorábbi ismert temetkezés előtt is végtisztességet adtak a halottaiknak.
A neandervölgyiektől örökölhettük a hosszabb, vékonyabb orrméretet
Míg a modern ember ajkainak alakja a gyenyiszovai elődöktől származhat, az orrunkat az Afrikából hidegebb éghajlatra költöző ősemberek és a neandervölgyiek keveredése alakíthatta.
Éppen, hogy elváltunk a csimpánzoktól, máris két lábon kezdtünk járni
Több mint 20 éve előkerült leletek újbóli vizsgálata tárta fel, hogy már egy 7 millió éve élt korai emberelőd is két lábon járt. A Sahelanthropus tchadensis megtartotta fára mászási képességét is, ami jól jött neki a füves területekkel és erdőkkel tarkított élőhelyén.
Átírja a törzsfejlődés kronológiáját a Spanyolországban most felfedezett 1,4 millió éves európai emberelőd
A július 8-án bejelentett felfedezés az emberré válás történetének egyik alig ismert, de kulcsfontosságú fejezetét, az Afrikát elsőként elhagyó elődfaj vándorlását segíthet rekonstruálni.
Az éghajlati változások döntő módon befolyásolták az ember evolúcióját
Saját fajunk, a Homo sapiens és a neandervölgyiek megjelenéséhez is klímaváltozások vezethettek, derül ki egy frissen bemutatott kutatásból, amely azt vizsgálja, milyen hatása volt az elmúlt kétmillió év éghajlatának az emberi evolúcióra.