Rekonstruálták a dinoszauruszok korának erdei hangképét
A jura időszak tücsök- és kabócazenéjét a mai Belső-Mongólia területén élt kilenc archaikus faj fosszíliái alapján amerikai kutatók keltették életre.
evolúcióbiológia
A növények evolúciója valójában a víztől való függetlenedés története
Podani János biológus az élet koralljával helyettesítené az élet fáját, és szenvedélyesen mesél arról, hogy miként hódították meg a növények a szárazföldet, és hogy egyáltalán mitől növény egy növény.
Hogy néz ki az ember 10 ezer év múlva? Mire jó a férfi mellbimbó?
A Qubit AMA új részében Kun Ádám evolúcióbiológus válaszol olvasóink kérdéseire az élet keletkezéséről, az evolúció működéséről és annak modellezéséről.
A koalák élőben cáfolják, hogy a beltenyésztés egyenes út a kihaláshoz
A koala-paradoxon az evolúcióbiológia egyik alaptézisét kérdőjelezi meg.
Te mit kérdeznél egy evolúcióbiológustól?
A Qubit AMA következő vendége, aki olvasóink kérdéseit igyekszik megválaszolni: Kun Ádám, az ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, aki az élet keletkezését, illetve az emberi együttműködés és viselkedés evolúciós hátterét kutatja.
Érdemes-e reneszánsz festményeket mutatnunk a macskánknak?
Mennyire jó az ember látása az állatokéhoz képest? Hogyan látunk színeket? Hogyan kezelhető a szürke- és a zöldhályog? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Az emberi beszéd kialakulására ad magyarázatot a költésparaziták gazdafajainak vészjelző sivítása
Legalábbis ezt állítja az a nemzetközi kutatás, amely négy kontinens 20 madárfajának riasztóhangjait vizsgálta.
Egyszerre ősi és modern az a faj, amelynek szenzációs fosszíliája fényt derít a madarak agyának evolúciójára
A Qubitnek nyilatkozó világhírű paleontológus, Steve Brusatte csodálatos csontváznak nevezte a Navaornis hestiae nevű madár Brazíliában megtalált, közel 80 millió éves fosszíliáját.
Na de mit adtak nekünk az evolúcióbiológusok?
A tudományterület és a hozzá kapcsolódó genetikai, ökológiai és neurobiológiai ismeretek hatalmas társadalmi jelentőségű felismerések alapjául szolgáltak. De mely területeken tették életünket biztonságosabbá, kényelmesebbé, egészségesebbé? Aki válaszol: Scheuring István, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet tudományos tanácsadója.
Példátlan betekintést nyújt egy félmilliárd éves lárva fosszíliája abba, hogy miként alakult ki az ízeltlábúak testfelépítése
A hihetetlenül ritka, káprázatosan megőrződött fosszíliát a kutatók komputertomográfiával vizsgálták, ami feltárta belső szervrendszereinek szinte minden részletét.
Az evolúció a városba költözött – így adaptálódnak az állatok az urbánus közeghez
A nagyvárosok faunája elkezdett alkalmazkodni a gyorskajákhoz, a környezetszennyezéshez és az ember által beszűkített élettérhez. De miért nőnek nagyobbra a balatoni siklók, és hogyan tanulták meg a légkondi használatát a phoenixi törpepapagájok?
Miért nem fogjuk soha megtalálni a rák elleni csodaszert?
„Egy gyík farka végén lévő rákot a 9 éves unokahúgom 3 perc alatt meg tudna gyógyítani” – mondja Boross Gábor evolúcióbiológus, aki a Stanford Egyetemről tért haza, és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Rákevolúciós Laborját vezeti. De mi a helyzet az emberi daganatokkal, és mi köze a ráknak az evolúcióhoz?
Agy nélkül is bámulatosan tanulékonyak a medúzák
Német és dán kutatók a tanulás biológiai evolúciójának fontos mérföldkövét fedezték fel.
Az ember és a majmok közös ősei már 40 millió évvel a Homo sapiens megjelenése előtt maszturbáltak
A University College London kutatói azért ásták bele magukat az önkielégítés őstörténetébe, mert az evolúciós szempontból költséges és pazarló tevékenységnek tűnt – pedig megvan rá a magyarázat.
Kiderült, hogy a fókáknak is van ritmusérzékük
Egy friss kutatás szerint az állatok minden előképzettség nélkül képesek voltak felismerni a szabályos ütemeket. Ez még a főemlősöknek sem megy, a felfedezés segíthet megérteni az emberi muzikalitás és beszéd kialakulását is.