Egészen különös látványt nyújt Nagymarosnál a Duna
Az apadó folyó minden korábbinál nagyobb területet hagyott szárazon a kisoroszi Szigetcsúcsnál és a Nagymarosi-zátonyon. Drónfelvételeken mutatjuk meg a helyzetet.
Az apadó folyó minden korábbinál nagyobb területet hagyott szárazon a kisoroszi Szigetcsúcsnál és a Nagymarosi-zátonyon. Drónfelvételeken mutatjuk meg a helyzetet.
Mamutcsontok, német tüzérségi töltényhüvely, Trenka Szamanta horgászbotja és egy évekkel ezelőtt ellopott türkizkék Opel: ahogy csökken a vízszint, úgy adja vissza a folyó, amit eddig rejtegetett.
Az elmúlt napokban olyan mederszakaszok tárultak fel, amik a mérések kezdete óta sosem voltak még szárazon. Friss drónfelvételeinken a Margit-sziget, a Hajógyári-sziget, a Népsziget és a Római-part környéke.
A halászati tilalom 2021-es bevezetése viszonylag gyors eredményeket hozott, de a világ harmadik leghosszabb folyójának élővilága még mindig nagyon sebezhető.
A jelenség fő oka a vízkivétel és a hatalmas városok okozta nyomás a deltavidékekre. A világ legnagyobb folyódeltái közül tizennyolc süllyed.
A gleccserek gyorsuló olvadása miatt összeomolhatnak a Jarlung Cangpó által táplált sérülékeny ökoszisztémák.
Makónál -120 centiméterrel rekordalacsony szintet mértek a Maros vízállásában, a Magyarcsanád közelében készült drónfelvételeken jól látszik a kiszáradó folyó állapota.
Az ELTE kutatói új módszert dolgoztak ki a történelmi tájak fotórealisztikus megelevenítésére, amihez a régi térképeken, iratokon és mai drónfelvételeken kívül mindössze négy szoftverre van szükség.
Szerdán a folyó vízszintje -292 centiméterrel rekord alacsony szintet ért el Szolnoknál, ami azt mutatja, hogy a mostani aszályhelyzet súlyossága a 2022-es helyzettel vetekszik.
Jakab Gusztáv egyetemi docens és természetfotós csütörtöki drónfelvételein egy Gyomaendrődhöz közeli, hullámtéri holtág kiszáradása látható. A HungaroMet szerint az ország nagy részén már nagyfokú mezőgazdasági aszály áll fenn, és a helyzet a következő napokban csak súlyosbodhat.
A világ egyetlen édesvízi disznódelfin fajának fennmaradását a környezetszennyezés, a túlhalászat, a hajóforgalom és a gátépítések veszélyeztetik.
Mi történik, ha egy olyan területen építenek akkugyárat, ami nem bővelkedik a vízkincsekben, miközben a klímaváltozás miatt egyre több aszállyal kell számolni? Ennek járunk utána Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk ötödik epizódjában a debreceni CATL akkugyár példáján keresztül.
Milyen hatást gyakorol egy város lakóira, ha a hibás vízgazdálkodás, a féktelen környezetszennyezés és a globális felmelegedés hatásai összeadódnak? Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk negyedik epizódjában a vajdasági Topolya példáján keresztül mutatjuk be ezt a folyamatot.
Kína Három-szurdok nevű gátja, amely az azonos nevű vízerőmű része, olyan tömegű vizet tartóztat fel a Jangce folyón, ami a Föld forgását is befolyásolhatja.
A Doce folyó torkolatánál a közeli város, Linhares önkormányzata jelölt ki egy olyan területet, ahol jogi személyiséggel ruházták fel az óceánt. Ez lehetőséget biztosít a természet hatékonyabb védelmére.