A futball világbajnokságot AI-t és beépített szenzort használó okoslabdával játsszák
Pontos információkat ad a játék minden pillanatáról, és adatgyűjtő platformként is működik.
Pontos információkat ad a játék minden pillanatáról, és adatgyűjtő platformként is működik.
Semmi különös nem történt, csak a Magnus-effektust és a Bernoulli-törvényt láttuk működés közben. Rendben, de mit jelent ez, és hol jön be a tehetség szerepe?
Kilenc éve egyszer már elbuktak egy kupadöntőt, 119 év alatt nem nyertek trófeát, 25 év alatt kétszer mentek csődbe, de értük ég Dél-London. A tisztes középszerből egyszercsak fényes tündöklés lett, de a Palace-nál sosem lehet tudni, meddig tartanak a csodák.
Legalábbis a BBC-nek nyilatkozó skót történész kutatási eredményei szerint.
Az etnikai kisebbségek és a munkásosztály felülreprezentáltsága az élsportban, így a professzionális labdarúgásban nem a sport kivételes mobilizáló képességének eredménye, hanem éppen az alacsony társadalmi mobilitás, az egyenlőtlenség és a szélesebb értelemben vett diszkrimináció következménye.
Parafa? Kókusz? Valódi fű? A közeljövőben új, gumimorzsa nélküli focipályákra lesz szükség a közösségi pálykon is, és egyelőre nem tudni, milyen az egyszerre környezet- és futballbarát megoldás.
A pénteken 65 éves korában elhunyt szakíró a videós elemzések, a futóteljesítménytől a rontott passzokig minden részletre kiterjedő statisztikai adatok kora előtt próbálta kigyógyítani betegségeiből a magyar focit.
Mielőtt bárki a kardjába dőlne a magyar válogatott eddigi szereplése miatt, ne felejtsük el, hogy a keretek erőssége és a játékosminőség alapján mindhárom csoportbeli riválisunk előttünk van. Így tehát mégiscsak pozitívum, hogy az utolsó csoportmeccsen még a továbbjutásra is van esélyünk.
Ma este a német-skót mérkőzéssel kezdődik az Eb, és holnap már a magyar válogatott is pályára lép Svájc ellen. De hogyan nézzen meccset, akit az önfeledt üvöltözésen kívül a taktika, a stratégia is érdekel, és mihez kezdene Messi Mezőkövesden?
A kormány szándékai ellenére nincsenek tele az újonnan épített stadionok. Két közgazdász az NB I-es futballcsapatoknak otthont adó városok lakóit kérdezte arról, hogy miért nem járnak meccsre, és meglepő eredményre jutott.
Melyik csapatok költötték a legtöbbet a katari világbajnokságon szereplő játékosokra? Hol termelik ki a legdrágább tehetségeket? Na és el lehet-e jutni Messitől a Fradiban játszó Laidouniig a kapcsolati hálóban?
Miközben kódsorokat frissítünk, könnyen eszünkbe juthat Sergio Busquets a Barcelonából, amint tudatosan bólint Ivan Rakitić felé, amikor Lionel Messi gólt szerez.
Amikor 2010-ben az arab emirátus kapta meg az idei világbajnokság rendezési jogát, már lehetett tudni, hogy ez nem fog simán menni: az eddigi értesülések szerint 6500 vendégmunkás veszítette életét a gigászi építkezések alatt, miközben az országot egyre több kritika éri az antidemokratikus, nőket elnyomó, melegeket megbélyegző politikája miatt. Katar szerint persze minden csodás.
Egyre több pénz áramlik a fociba, ami növeli a klubok közötti gazdasági egyenlőtlenséget, így törvényszerűen egyre többször győzik le a nagy csapatok a kicsiket. Az elemzők szerint a pénz kiöli az izgalmat a játékból, ezért valamilyen módon szabályozni kell az elszabadult költéseket.
Az UEFA két évre kitiltotta Európából, emellett 30 millió eurós pénzbüntetésre ítélte Nagy-Britannia egyik topcsapatát, a Manchester Cityt. A Manszúr sejk tulajdonában álló klub többet költött, mint amennyit a pénzügyi sportszerűség szabályai megengednek.