Ugyanazok a gének alakítják a kutyák és az emberek érzelmi világát
1300 golden retriever genetikai vizsgálata során 12 olyan gént találtak, amelyek az embereknél is befolyásolják a szorongást, az ingerlékenységet vagy az intelligenciát.
gén
A hibernációért felelős gén az emberben is megvan, és ki is tudnánk használni az előnyeit
Hosszú még az út, de ha bizonyos gének aktivitásait át tudjuk állítani, akkor az a téli álmot alvó állatoknál meglevő pozitív hatásokat hozná emberekben is.
A 117 éves korában, nemrég elhunyt Maria Branyas egy csecsemő mikrobiomjával rendelkezett, állítják kutatók
Szerencsés géneket örökölt, amelyek fiatalon tartották sejtjeit, de sok más is kellett a tavaly elhunyt Maria Branyas hosszú és egészséges életéhez.
Kevesebb metánt bocsát ki Hilda, a jövő marhája
A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött, génmódosított borjú egyfajta mintaprojekt: ilyen lehet a jövő szarvasmarhája, amely kevésbé terheli a környezetet üvegházhatású gázkibocsátással.
A fotoszintézis hatékonyságát felturbózó gént azonosítottak amerikai kutatók
A mezőgazdasági áttörést ígérő eredményt ismertető tanulmányt a Developmental Cell folyóirat közölte.
Azonosították a paradicsom édességéért felelős géneket
Így a vitatott génszerkesztési eljárásokkal édesebb és ízletesebb gyümölcsök teremhetnek majd.
A kihalt tasmán tigris újból megjelenhet Ausztráliában, de nem biztos, hogy jó ötlet feltámasztani
Úgy tudjuk, 1936-ban halt meg az utolsó tasmán tigris, azaz erszényes farkas. Centikre vagyunk attól, hogy génkísérletek visszahozzák a fajt, de meglehet, nem kéne rászabadítani egy csúcsragadozót az ökoszisztémára.
Úttörő génterápiával állították helyre egy brit gyermek hallását
A 18 hónapos Opal Sandy egy génhiba miatt siketként született, de most a terápiának köszönhetően szinte tökéletesen hall. A klinikai vizsgálatot vezető orvos lenyűgözőnek nevezte az eredményeket.
Az Alzheimer-kór újabb genetikai okára derült fény
Egy génvariáció kettős előfordulása mellett szignifikánsan nagyobb eséllyel alakul ki a betegség.
Végtagokat növesztett genitáliák helyett egy kísérleti egér, és ez mutatott rá egy fontos gén szerepére
Egy receptorfehérje vizsgálata során kikapcsoltak egy gént, ami különleges, hatlábú egérembriót eredményezett. Az eredmény használható lehet a rákkutatásban is.
A fehér bőr csak 5-6 ezer éve terjedt el Európában, korábban mindannyian barna bőrűek voltunk
Mi köze a D-vitaminnak a bőrszínünkhöz? Mennyire határozza meg az emberi bőr színét a földrajzi elhelyezkedés? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Feleslegesen elvégzett mellműtétekhez vezethetnek a genetikai tesztek azzal, hogy túlbecsülik a rák kockázatát
Egy friss brit kutatás szerint a genetikai háttér alapján megállapítható mellrák-kockázat 20 százalék körül mozog, az online genetikai tesztek viszont akár 60-80 százalékos kockázatot is jelezhetnek.
Zöld utat kapott Angliában a precíziós tenyésztés, jöhetnek a génszerkesztett házikedvencek
Az állatjóléti szervezetek előre tartanak attól, hogy milyen szerencsétlen állatok jöhetnek majd így létre.
A neandervölgyiek génjeinek köszönhetjük, hogy ha nem is mindig könnyen, de fel tudunk kelni reggel
A neandervölgyi emberek elég jó korán kelők voltak, ebből örökölt a mai ember is. Egy friss tanulmány szerzői pedig azonosították az adaptívnak tekinthető kronotípus genetikai alapjait.
A kihalt dodót génszerkesztéssel hozhatják vissza az élők sorába
Ehhez egy 150 millió dolláros technológiára és egy génszerkesztett galambra lenne szükség.